A konzerv tonhal egy viszonylag olcsó és gyors fehérjeforrás, viszont az nem mindegy, melyik fajtát vesszük meg belőle. A higanytartalma ugyanis fajonként jelentősen eltérő, az amerikai élelmiszer- és környezetvédelmi hatóság (FDA és EPA) adatai szerint a nagyobb testű fehér tonhalban átlagosan nagyjából háromszor annyi higany található, mint a kisebb csíkos tonhalban. A „light” feliratú konzervek többsége csíkos tonhalból készül, emiatt inkább ezeknek a vásárlása ajánlott.
Miért van közöttük higanytartalomban ekkora különbség?
A higany a tengeri táplálékláncban halmozódik fel: minél nagyobb, minél tovább élő ragadozó egy hal, annál többet gyűjt össze belőle. A fehér tonhal, angolul albacore, nagyobb és hosszabb életű, mint a csíkos tonhal (skipjack), amelyből a „light” jelzésű konzervek többsége készül.
A light tonhalkonzervben átlagosan 0,12, a fehér tonhalban 0,35 ppm higanyt mértek az amerikai hatósági vizsgálatok.
A Science News összefoglalója szerint az amerikai hatósági mérésekben a konzerv fehér tonhal átlagosan 0,35, a „light” tonhal 0,12 milliomodrész (ppm) higanyt tartalmazott.
Mennyit javasolt fogyasztani belőle?
Az FDA és az EPA közös tanácsa szerint a felnőttek hetente két-három adag, összesen nagyjából 23-34 dekagramm változatos halat elfogyasztása javasolt, de csak a kisebb higanytartalmú fajtákból. A konzerv „light” tonhal a legjobb választások között van, ebből heti három adag is nyugodtan elfogyasztható. A fehér tonhalat a hatóság hetente egy adagra javasolja korlátozni.
Európában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2012-ben a metilhiganyra testsúlykilogrammonként heti 1,3 mikrogrammos tolerálható bevitelt határozott meg. A halban lévő higany nagyjából 90 százaléka ilyen metilhigany. Egy 70 kilós felnőttnél ez heti mintegy 91 mikrogrammot jelent.
Az uniós határérték tonhalra kilogrammonként 1 milligramm higany, ami a fenti átlagoknak a többszöröse, a konzervek tehát jellemzően jóval alatta maradnak. A különbség a fajták között attól még valós, és ha valaki hetente többször eszik tonhalat, a „light” változattal a bevitel nagyjából harmadára csökkenthető.
Egy 70 kilós felnőttnél az EFSA határértéke heti kb. 75 deka light vagy 26 deka fehér tonhalnak felel meg, a többi halat is beszámítva.
Egy adag az amerikai ajánlás szerint nagyjából 11 dekagramm hal, nyers súlyban. Ez durván egy kisebb konzerv tartalma. A várandósok és a kisgyerekek számára az ajánlások szigorúbbak, ők a háziorvossal vagy a védőnővel egyeztessenek.
Milyen néven található meg vásárláskor?
A magyar boltokban a konzervek címkéjén a „tonhal” mellett gyakran a faj neve is szerepel, sokszor latinul. A csíkos tonhal latin neve Katsuwonus pelamis, a fehér tonhalé Thunnus alalunga. Ha a dobozon az első áll, nagy valószínűséggel a kisebb higanytartalmú fajtát tartod a kezedben. Az ár is árulkodó lehet: a séfek is kerülik a gyanúsan olcsó tonhalat. Az egészben sütött tonhalsteak higanytartalma általában magasabb, mint a konzerv „light” tonhalé.
Hol áll a sárgauszonyú tonhal?
Ha a címkén sárgauszonyú tonhal (Thunnus albacares, angolul yellowfin) áll, az a higany szempontjából a fehér tonhalhoz van közelebb. Az amerikai élelmiszer-hatóság 1990 és 2012 közötti mérései szerint a friss vagy fagyasztott sárgauszonyú tonhalban átlagosan 0,354 ppm higany volt, a fehér tonhalban 0,358, a csíkos tonhalban 0,144.
A vizsgált tonhalak közül a nagyszemű tonhalban (Thunnus obesus) mérték a legtöbbet, átlagosan 0,689 ppm-et, ez a light konzerv több mint ötszöröse. A kardhalban (0,995) és a cápában (0,979) még ennél is több volt.
Az FDA és az EPA közös halfogyasztási táblázata ennek megfelelően sorolja be a fajtákat. A light tonhal, amelybe a csíkos tonhal is beletartozik, a legjobb választások között szerepel, a fehér és a sárgauszonyú tonhal a jó választások között, a nagyszemű tonhal viszont a legmagasabb higanytartalom miatt az elkerülendő halak listáján van. A táblázat egy tenyérnyi darabot vesz egy adagnak.
Fogyassz halat mindenképp
A szakértők nem azt javasolják, hogy ne fogyassz halat, hanem csak azt, hogy alaposan váltogasd meg milyen fajtát. A hal értékes fehérjét és omega-3 zsírsavakat ad, a kisebb higanytartalmú halak, például a lazac, a tőkehal vagy a garnélarák mellett a tonhal is beleférhet a heti étrendbe.
Összehasonlításként: ugyanezekben a mérésekben a konzerv lazac átlagosan 0,014, a szardínia 0,013 ppm higanyt tartalmazott, ez a light tonhalnak is csak nagyjából a tizede. A szardíniakonzerv ezért jó váltótárs lehet a tonhal mellett.
Magyarországon kevés halat eszünk: az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak összefoglalója szerint az egy főre jutó éves halfogyasztás 6,28 kilogramm, ami elmarad a tengerparti országokétól, pedig a halfilé otthon is egyszerűen elkészíthető, például sütőpapíron, serpenyőben.
Ha új ötlet kell a konzerv tonhalhoz, egy édesburgonyás tonhalkrokett jó kiindulás lehet a hétköznapi vacsorához.
Igen. Ha egy uniós országban határérték feletti halszállítmányt találnak, az Európai Unió gyorsvészjelző rendszerén (RASFF) riasztás érkezik a Nébihhez, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz is. Egy ilyen esetben a hatóság határérték feletti higanyt tartalmazó vietnámi kardhalsteaket vont ki a forgalomból, és közölte, hogy egyszeri vagy rövid ideig tartó fogyasztásától egészségkárosodás nem valószínű.
A Nébih ugyanebben a közleményben azt is leírta, hogy a higany a szervezetben felhalmozódik, és csak lassan ürül ki, ezért számolnak az ajánlások heti mennyiséggel. A Consumer Reports 2023-as amerikai vizsgálatában ráadásul még az alacsony átlagú márkáknál is akadtak kiugróan magas értékű dobozok, igaz, a hatósági határon belül.
2027. október 17-től az Európai Unióban nem lehet forgalomba hozni olyan samponokat, tusfürdőket, hajbalzsamokat és más lemosható szépségápolási termékeket, amelyekhez a gyártó szándékosan mikroműanyagot adott. A tilalom egy 2023-ban elfogadott uniós rendelet része, amely lépcsőzetesen, évről évre szigorodik. A lemosható termékek csak az első nagy hullám, a sor végén olyan termékek állnak, amelyeket szinte minden nő naponta használ.
A szabályról most egy spanyol portál írt nagy visszhanggal, de a határidő nem új: az Európai Bizottság már 2023. szeptember 25-én elfogadta. A rendelet célja, hogy a gyártók fokozatosan kivezessék a szándékosan hozzáadott mikroműanyagot a hétköznapi termékekből.
1. Mi számít mikroműanyagnak?
Az uniós szabály tág meghatározást használ. A Bizottság szerint mikroműanyagnak számít minden 5 milliméternél kisebb szintetikus polimer részecske, amely szerves, nem oldódik, és nem bomlik le. Egy kozmetikai jogra szakosodott oldal szerint a tilalom akkor vonatkozik egy termékre, ha a mikroműanyag aránya eléri a 0,01 tömegszázalékot. A meghatározásból az is következik, hogy nem minden polimer tilos: a természetes eredetű, a vízben oldódó és a természetben lebomló anyagok nem számítanak mikroműanyagnak. A gyártóknak ezért nem a teljes receptúrát kell lecserélniük, csak azokat az összetevőket, amelyek apró, oldhatatlan és tartós műanyag szemcsék formájában maradnak meg.
A szépségápolási termékekben a mikroműanyagot sokféle célra használják. A Bizottság közleménye szerint bőrradírként, apró gyöngyök formájában, de a termék állagának, illatának vagy színének kialakítására is. A Bizottság szerint a mikroműanyag nem bomlik le, és ha egyszer a környezetbe kerül, már nem lehet eltávolítani.
A mikroműanyagot a tengerekben, az édesvizekben, a talajban, sőt az élelmiszerekben és az ivóvízben is kimutatták, és laboratóriumi vizsgálatok szerint káros az élő szervezetekre.
A samponokban és a tusfürdőkben a mikroműanyag a lefolyón keresztül jut a szennyvízbe, onnan pedig a víztisztítókon át részben a folyókba és a tengerekbe. Ezért kerültek a lemosható termékek a sor elejére. A krémek és testápolók egy része a bőrön marad és felszívódik, vagy a ruhára kerül, ezekre a gyártók két évvel több időt kaptak.
A bőrradírok apró műanyag gyöngyei 2023 ősze óta nem kerülhetnek az uniós boltokba. Fotó: University of Exeter / Wikimedia Commons, CC BY 2.0
2. Pontosan mikor mi változik?
A rendelet nem egyszerre tilt be mindent, hanem termékcsoportonként ad átmeneti időt a gyártóknak. A különböző szakmai összefoglalók egybehangzóan a következő határidőket sorolják fel:
Dátum
Mit érint?
2023. október 17.
szórt csillámpor, bőrradír mikrogyöngyök
2027. október 17.
lemosható szépségápolási termékek, például sampon, tusfürdő
2028. október 17.
mosószerek, viaszok, fényezők, légfrissítők
2029. október 17.
bőrön maradó kozmetikumok, például krémek, illatkapszulák
2031. október 17.
műfüves sportpályák gumigranulátuma
2035. október 17.
szájápolók, körömlakkok, sminktermékek
A mikrogyöngyös bőrradírokra egy nemzetközi ügyvédi iroda összefoglalója szerint nem adtak átmeneti időt: ezek 2023. október 17. óta nem kerülhetnek a boltokba. Az uniós kereskedelmi tájékoztató ezért külön jelzi: a 2027-es határidő azokra a lemosható termékekre vonatkozik, amelyekben nincs radírgyöngy. Amelyikben van, az már most sem kerülhet forgalomba.
A tilalom a forgalomba hozatalra vonatkozik. A határidő után a gyártók nem hozhatnak forgalomba olyan lemosható terméket, amelyhez szándékosan mikroműanyagot adtak. A már otthon lévő flakont nyugodtan elhasználhatod, senkinek nem kell kidobnia.
A sminktermékeknél a rendelet egy köztes lépést is előír. Egy vegyipari szabályozással foglalkozó tanácsadó cég szerint 2031. október 17-től a sminkeken, szájápolókon és körömlakkokon fel kell tüntetni, hogy a termék mikroműanyagot tartalmaz, ha a gyártó addig nem cserélte le. Így a vásárló 2035-ig maga dönthet.
A sminkekre, szájápolókra és körömlakkokra adott, 2035-ig tartó átmeneti idő a leghosszabb a kozmetikumok között.
Az Európai Bizottság szerint az új szabályok nagyjából félmillió tonna mikroműanyag környezetbe jutását akadályozzák meg. A Bizottság célja, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkentse a mikroműanyag-szennyezést.
A Bizottság közleménye szerint a szándékosan hozzáadott mikroműanyag legnagyobb forrása nem is a kozmetikum, hanem a műfüves sportpályák gumigranulátuma. A szépségápolási termékek mellett a tilalom a mosószereket, öblítőket, csillámport, műtrágyákat, növényvédő szereket, játékokat, gyógyszereket és orvostechnikai eszközöket is érinti.
Ha nem akarod megvárni 2027-et, a vásárláskor magad is figyelhetsz. A címkén az összetevők listája angolul vagy latinul szerepel. A pontos besorolás bonyolult, mert nem minden műanyag alapú összetevő számít mikroműanyagnak, a vízben oldódó polimerek például nem. Biztosabb, ha olyan terméket választasz, amelyen a gyártó maga tünteti fel, hogy mikroműanyagtól mentes.
Az uniós ökocímkés szépségápolási termékekben egy szakmai összefoglaló szerint már most sem lehet mikroműanyag és mikrogyöngy. A szilárd samponok és a szappanok is jó választást jelentenek, mert eleve kevés összetevőből állnak, és csomagolásuk is kevesebb műanyag.
A mosásnál is van mit tenni. A mosószereket 2028-tól érinti a tilalom, de a szintetikus ruhákból mosáskor szintén mikroműanyag szálak válnak le. Arról, hogy miért szürkül be a fehér ruha a színes mosószertől, és mire figyelj a mosószer kiválasztásánál, szintén írtunk.
A rendelet egyik legtöbbet emlegetett része a csillámpor. A Brussels Times szerint 2023 októbere óta az Európai Unióban tilos forgalomba hozni a legtöbb szándékosan hozzáadott mikroműanyagot, köztük a műanyag alapú szórt csillámport. Ez karácsony előtt sokakat érint, hiszen a csillámot régóta használják díszítéshez, képeslapokhoz, kézműveskedéshez.
A műanyag szórt csillám 2023 októbere óta tilos, a lebomló változat továbbra is kapható. Fotó: Inkwina / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0
Egy szakmai összefoglaló szerint a rendelet egyik célja éppen az, hogy a műanyag csillámot környezetbarát, nem szennyező változatok váltsák fel. A boltokban ma már kapható növényi alapú, lebomló csillám, és ásványi alapú is. Ha gyerekekkel kézműveskedsz, ezekből válassz.
Karácsonyi kézműveskedéshez válassz növényi vagy ásványi alapú csillámot: ezek nem műanyagból készülnek, és nem maradnak meg évszázadokig a környezetben.
A csillám a szennyvízzel könnyen a természetbe jut: egy kézműves délután után a kézről, az asztalról és a ruhákról a lefolyóba mosott apró szemcsék ugyanazt az utat járják be, mint a samponokban lévő mikroműanyag. Ezért kezdték a tilalmat éppen a szórt csillámmal és a mikrogyöngyökkel, ezek ugyanis szinte teljes egészében a környezetbe kerülnek.
7. A mikroműanyag más forrásai
A szándékosan hozzáadott mikroműanyag csak egy része a problémának. A Bizottság szerint a mikroműanyag-szennyezés több forrásból származik: a műanyaghulladékból és az eldobott szemétből, a véletlen kibocsátásokból, például a műanyag granulátum szállítás közbeni elszóródásából, a gumiabroncsok kopásából és a ruhákból mosáskor leváló szálakból.
A szállítás közben elszóródó ipari műanyag granulátum a partokon is felhalmozódik. Fotó: Maldeseine / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0
Ezekre a Bizottság külön intézkedéseken dolgozik, ezért a mostani rendelet csak az egyik lépés. A háztartásban a legtöbbet a mosással teheted: ritkábban, teli dobbal és alacsonyabb hőfokon mosva kevesebb szál válik le a szintetikus ruhákról, és a ruhák is tovább tartanak.
A szintetikus anyagú ruhák mellett a karcos, kopott konyhai eszközök is aggodalmat keltenek. Arról, hogy mit kezdj a karcos teflonserpenyővel, egy korábbi cikkünkben olvashatsz.
8. Hol olvasható a pontos szabály?
A tilalmat az (EU) 2023/2055 bizottsági rendelet írja elő, amely a vegyi anyagokról szóló REACH-rendelet XVII. mellékletét egészíti ki. Az uniós kereskedelmi tájékoztató magyar nyelvű összefoglalója táblázatban sorolja fel az átmeneti időket, a samponokra és tusfürdőkre vonatkozó 2027-es dátum is innen származik. A rendelet a kozmetikumokra termékcsoporttól függően 4-12 év átmeneti időt ad.
Az Európai Bizottság gyakori kérdésekre adott válaszai szerint vannak kivételek is. Nem tartoznak a tilalom alá azok a termékek, amelyek a vegyi szabályozás szerint tárgynak számítanak, és azok sem, amelyek már 2023. október 17. előtt forgalomban voltak. A csillám sem tilos teljesen: a lebomló, vízben oldódó vagy más okból kivételt kapó változat továbbra is árusítható. A Bizottság magyarázata szerint a kézműves és játékcélú műanyag csillámra nem adtak átmeneti időt, ezért ezt már 2023 októbere óta nem lehet forgalomba hozni, a kozmetikumokban lévő csillámra viszont a termék típusától függő határidő vonatkozik.
A szabály minden tagállamban, így Magyarországon is ugyanúgy érvényes, nincs szükség külön hazai jogszabályra. A boltok a határidő előtt még kiárusíthatják a készleteiket, utána viszont a gyártók és a forgalmazók nem hozhatnak forgalomba szándékosan hozzáadott mikroműanyagot tartalmazó lemosható terméket.
Az új szabály a gyártóknak is lehetőség: már ma is sok sampon és tusfürdő kapható, amely mikroműanyag nélkül készül, és a következő években várhatóan ezek lesznek többségben a polcokon. A műanyag újrahasznosítására is vannak meglepő megoldások, a hollandok például műanyag poharakból építettek kerékpárutat.
A legtöbben rettegünk a sütőtisztítástól. A ráragadt szennyeződések, a makacs zsírréteg és az elkerülhetetlen súrolás – nem csoda, hogy gyakran halogatjuk ezt a feladatot. De mi lenne, ha azt mondanám, létezik egy trükk, amellyel ez a rettegett munka könnyebbé, gyorsabbá és vegyszermentessé tehető?
Nemrég rátaláltam egy módszerre, amely teljesen megváltoztatta a sütőtisztítási szokásaimat: ez a gőztisztítás. Miután kipróbáltam, bátran állíthatom, hogy soha többé nem fogok más módszert alkalmazni. Íme, miért a gőztisztítás a legjobb trükk a sütő tisztítására, amelyet mindenképpen ki kell próbálnod.
Hogyan működik a gőztisztítás?
A sütő gőzzel történő tisztítása egyszerű, mégis hatékony eljárás, amely a forró vízgőz erejét használja fel a szennyeződések és a lerakódások fellazítására. Az alapelv egyszerű: helyezz egy tál vizet a sütőbe, kapcsold be a fűtést, és hagyd, hogy a gőz kifejtse hatását. A hő hatására a víz gőzzé alakul, ami fellazítja a makacs foltokat, az odaégett ételmaradékot és a zsírt. A gőzölés után könnyedén letörölheted a maradványokat anélkül, hogy erőteljesen súrolnod kellene vagy durva vegyszereket kellene használnod.
Íme egy lépésről lépésre követhető útmutató a sütő gőztisztításához:
1. lépés: Készítsd elő a szükséges eszközöket
Víz: A legfontosabb összetevő! A csapvíz is tökéletesen megfelel.
Hőálló tál: Egy nagy, sütőbiztos tál vagy tepsí, amelybe vizet lehet tölteni.
Ecet (opcionális): Az extra zsíroldó hatás érdekében adj egy csésze ecetet a vízhez.
Puha törlőkendő vagy szivacs: A szennyeződések letörléséhez, miután a gőz elvégezte a dolgát.
Spatula vagy kaparó (opcionális): A rendkívül makacs foltok fellazításában segíthet egy kíméletes kaparóeszköz.
2. lépés: Melegítsd elő a sütőt
Kezdd azzal, hogy körülbelül 200°C-ra melegíted elő a sütőt. A cél az, hogy meleg környezetet teremts a víz hatékony gőzzé alakításához.
3. lépés: Készítsd elő a víztartó edényt Olvasson tovább – a folytatáshoz koppintson az alábbi gombra.
Keep reading — tap the button below to continue.
Tölts meg egy sütőbiztos tálat vagy tepsit körülbelül 2,5 cm magasságig vízzel. Ha a sütő különösen zsíros, érdemes egy csésze ecetet is hozzáadni a vízhez. Az ecet természetes zsíroldó, és fokozza a gőz tisztítóerejét. 4. lépés: Helyezze az edényt a sütőbe
Miután a sütő előmelegedett, helyezze a vízzel teli edényt az egyik középső rácsra. Ügyeljen a megfelelő elhelyezésre, nehogy a víz kilöttyenjen. Csukja be a sütő ajtaját, és hagyja a vizet gőzölögni 20–30 percig.
5. lépés: Hagyja, hogy a gőz kifejtse hatását
Ez idő alatt a gőz átjárja a sütő belsejét, fellazítva az odaégett ételmaradékot, a zsírt és a szennyeződéseket. A hő és a nedvesség együttesen fellazítja még a legmakacsabb lerakódásokat is, így azok könnyebben letörölhetők.
6. lépés: Kapcsolja ki a sütőt, és hagyja kissé lehűlni
20–30 perc elteltével kapcsolja ki a sütőt, és óvatosan nyissa ki az ajtaját. Hagyja a sütőt annyira lehűlni, hogy biztonságosan hozzá lehessen nyúlni. Nem cél, hogy megégesse magát, de az sem jó, ha a sütő túlságosan lehűl a tisztítás megkezdése előtt.
7. lépés: Törölje át a sütő belsejét
Kezdje el áttörölni a sütő belsejét egy puha ronggyal vagy szivaccsal. Észre fogja venni, hogy a szennyeződés könnyedén lejön, anélkül, hogy erősen súrolni kellene. Ha maradtak makacs foltok, azokat óvatosan eltávolíthatja egy spatulával vagy kaparóval. A különösen makacs szennyeződések esetén a rongyot a megmaradt meleg ecetes vízbe is márthatja a hatékonyabb tisztítás érdekében.
8. lépés: Gyönyörködjön a tiszta sütőben
A belső felületek áttörlése után a sütőnek újszerűnek kell lennie. És a legjobb az egészben? Úgy tisztította meg a sütőt, hogy nem tette ki magát mérgező vegyszereknek, ráadásul a folyamat valószínűleg feleannyi időt vett igénybe, mint a hagyományos módszerek esetében!
Miért forradalmi a gőztisztítás?
Számos oka van annak, hogy a gőztisztítás lett a kedvenc sütőtisztítási módszerem:
1. Nincsenek erős vegyszerek
1. Nincsenek erős vegyszerek
Sok hagyományos sütőtisztító erős vegyszereket használ a zsír és a szennyeződések eltávolítására. Bár ezek a tisztítószerek hatékonyak lehetnek, gyakran erős szagot hagynak maguk után, és nem megfelelő használat esetén akár egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. A gőztisztítás kizárólag vizet – és esetleg ecetet – használ, így környezetbarát és vegyszermentes megoldást kínál. Tökéletes választás olyan háztartások számára, ahol gyerekek vagy háziállatok élnek, illetve ahol valaki érzékeny a vegyszeres tisztítószerekre.
2. Egyszerű tisztítás
A sütőtisztítás egyik legbosszantóbb része a súrolás. A ráégett ételmaradványokat hagyományos tisztítószerekkel szinte lehetetlen eltávolítani, a gőz viszont könnyedén fellazítja a szennyeződést. Miután a gőz felpuhította a lerakódást, csupán néhány törlésre van szükség, és a sütő máris ragyog. Többé nem kell órákig tartó súrolástól sajgó karokkal bajlódnia!
3. Gyors és kényelmes
A gőztisztítás meglepően gyors folyamat. Amint a sütő felmelegedett, és a víz gőzölögni kezd, mindössze 20–30 percre van szükség a szennyeződés fellazulásához. Ezt követően már csak egy gyors áttörlésre van szükség. A vegyszeres tisztítószerekhez képest – amelyek gyakran többszöri alkalmazást és súrolást igényelnek – a gőztisztítás sokkal gyorsabb megoldás.
4. Óvja a sütőt
Az erős vegyszerek idővel károsíthatják a sütő felületeit. A gőz ezzel szemben kíméletes, így nem tesz kárt a sütő zománcozott vagy fém alkatrészeiben. A gőz használatával meghosszabbíthatja sütője élettartamát, miközben kifogástalan állapotban tartja azt.
5. Biztonságos és nem mérgező
Azok számára, akik aggódnak a sütőtisztítók mérgező gőzei miatt,
A tojás a világ egyik legnépszerűbb reggelije. Gyorsan elkészíthető és magas fehérjetartalmú, így órákig jóllakottságérzetet biztosít. Elkészítésekor azonban sokan kíváncsiak: vajon főtt vagy tükörtojást jobb reggel enni? Vessünk egy pillantást az egészségügyi előnyeire, kalóriatartalmára és a nap folyamán az energiaszintre gyakorolt általános hatásukra.
Kemény tojás: egészséges választás
A kemény tojást az egyik legegészségesebb elkészítési módnak tartják. Olaj vagy vaj nélkül főzve természetesen alacsony kalóriatartalmú és zsírtartalmú. Egy nagy kemény tojás körülbelül 70 kalóriát és 6 gramm fehérjét tartalmaz, így kiváló választás azok számára, akik odafigyelnek a súlyukra, vagy meg akarják őrizni az izomtömegüket.
Keep reading — tap the button below to continue.
A főzés további előnye a tápanyagok megőrzése. Ez a kíméletes főzési folyamat megőrzi a fontos vitaminokat, például a B12-vitamint, a D-vitamint és a kolint, amelyek elengedhetetlenek az agyműködéshez és az anyagcseréhez. A kemény tojás antioxidánsokban, például luteinben és zeaxantinban is gazdag, amelyek hozzájárulnak a szem egészségéhez. A kemény tojás kényelmesen előre elkészíthető, hűtőszekrényben tárolható, és munkába vagy iskolába vihető, egyszerű és tápláló megoldást kínálva a zsúfolt reggelekre .
Keep reading — tap the button below to continue.
Élelmiszer
A tükörtojás finom és laktató. Ha serpenyőben sütjük, puhább és ízletesebb lesz. Tökéletesen illik pirítóshoz, zöldségekhez vagy egy klasszikus babból és burgonyából álló reggelihez.
Van olyan étel, amely első kanál után elvarázsol – ez a paradicsomsaláta pontosan ilyen. Egyszerű alapanyagokból, mégis felejthetetlen ízélménnyel készül, amely tökéletes kísérője lehet bármilyen nyári ebédnek vagy vacsorának.
Miért szeretjük ezt a salátát?
A friss, érett paradicsom természetes édessége találkozik a fűszeres, savanykás öntettel, amely igazi ízrobbanást kelt a szánkban. Ez a saláta nemcsak gyors elkészíthetősége miatt népszerű, hanem azért is, mert minden falat friss és élettel teli érzést nyújt.
Hozzávalók (4 főre):
6 db érett paradicsom
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
Friss bazsalikom egy csokor
3 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál balzsamecet
Só és frissen őrölt bors ízlés szerint
Opcionális: feta sajt a tetejére
Olvasson tovább – a folytatáshoz koppintson az alábbi gombra.
Keep reading — tap the button below to continue.
Elkészítés:
A paradicsomokat vágjuk vékony szeletekre vagy kockákra, ízlés szerint.
A vöröshagymát vágjuk finomra, a fokhagymát zúzzuk össze.
Egy tálban keverjük össze az olívaolajat, a balzsamecetet, sót és borsot – ez lesz az öntet.
Öntsük a paradicsomra, adjuk hozzá a hagymát és a fokhagymát, majd óvatosan keverjük össze.
Szórjuk meg friss bazsalikommal, és ha szeretnénk, morzsoljunk rá feta sajtot.
Hagyjuk állni 10 percig tálalás előtt, hogy az ízek összeérjenek.
Tipp: Minél érettebb és aromásabb a paradicsom, annál jobb lesz a végeredmény – érdemes szezonális, helyi termést választani.
Húsos-sajtos leveles tésztatekercsek – egyszerű recept
✅ Hozzávalók (8 tekercs)
2 lap leveles tészta, felengedve
300 g darált hús
1 kis fej vöröshagyma, finomra aprítva
2 gerezd fokhagyma, nálra vágva 1 apró apró
reszelt sajt (cheddar2 vagy mozzarella ) teáskanál paprika ½ teáskanál fekete bors ½ teáskanál só ½ teáskanál kömény (elhagyható) 1 evőkanál olaj 1 tojássárgája + 1 teáskanál tej (a megkenéshez)
Utasítások
⏬ Folytatás a következő oldalon ⏬
Töltelék elkészítése Melegítsük
fel az olajat egy serpenyőben, és pirítsuk benne a hagymát, amíg megpuhul. Adjuk hozzá a fokhagymát és a darált húst. Pirítsuk meg, amíg
Keep reading — tap the button below to continue.
megbarnul. Ízesítsük szóval, borssal, paprikával és köménnyel. Hagyjuk kissé kihűlni.A leveles tészta elkészítése
Vágjuk a leveles tésztalapokat 4 téglalapra.
Töltelék
Helyezd a húsos, sajtos és újhagymás keveréket minden téglalap egyik végére.
Hajtsd rá és zárd le
Hajtsd rá a tésztát a töltelékre, és villával nyomd le a széleit.
Kend meg
a tetejét tojássárgája és tej keverékével, hogy aranybarna legyen.
Sütés
Süsd 200°C-on (400°F) 18-22 percig, vagy amíg aranybarna és felpúpos nem lesz.
Vajazz ki egy kapcsos tortaforma alját. Melegítsd elő a sütőt 170°C-ra.
Verd ki a cukrot és a tojássárgáját, amíg könnyű és habos nem lesz. Keverd hozzá a földimogyorót, a zsemlemorzsát és a keserűmandula-kivonatot. Verd fel a tojásfehérjét a cukorral, amíg kemény habbá nem válik. Óvatosan forgasd bele a tojásfehérje keveréket a sárgája keverékbe, és öntsd a tésztát az
Keep reading — tap the button below to continue.
előkészített tortaformába. (Megjegyzés: a sütemény nagyon gazdag; ne töltsd túl a formát, hogy elkerüld a túlfolyást.) Süsd a süteményt körülbelül 50 percig (vagy kicsit tovább; ellenőrizd fogpiszkálóval, hogy megsült-e).
Miután kihűlt, vágd vízszintesen félbe a süteményt. Verd fel a tejszínhabot a cukorral, amíg kemény nem lesz, kend a süteményre, és díszítsd tetszés szerint.
Arról álmodozik, hogy buja, virágzó növények vonzzák majd a tekintetet, és színnel töltik meg otthonát vagy kertjét? Gyakran azt hisszük, hogy a növényeknek különféle speciális műtrágyákra vagy bonyolult kezelésekre van szükségük a szép növekedéshez és virágzáshoz. Pedig mindössze egyetlen kanálnyi anyag is elég ahhoz, hogy átalakítsuk a megjelenésüket, és igazi, virágokban gazdag kertet varázsoljunk! Ebben a cikkben egy egyszerű, természetes trükköt mutatunk be, amelyet bármelyik növénynél alkalmazhat.
Konyhai kanalak
Erkélyvirágok
Miért van szükségük a növényeknek extra támogatásra?
A virágzó növényeknek megfelelő mennyiségű tápanyagra van szükségük a virágbimbók fejlődéséhez. Gyakran még a termékeny talajból is gyorsan kimerülnek a bőséges virágzáshoz elengedhetetlen ásványi anyagok. Az olyan elemek hiánya, mint a foszfor vagy a kálium, arra készteti a növényeket, hogy a lombnövekedésre összpontosítsanak, így a virágok ritkásabbak vagy kisebbek lesznek.
A kanál titka – egy természetes műtrágya, amely mindent megváltoztat – a következő oldalon folytatódik.
Keep reading — tap the button below to continue.
Ez az egy evőkanálnyi anyag egy természetes, egyszerű összetevő, amely a legtöbb háztartásban megtalálható, vagy könnyen beszerezhető: a fahamu.
Miért éppen fahamu?
A fahamu gazdag kálium- és foszforforrás – ez a két elem elengedhetetlen a bőséges virágzáshoz. Emellett természetes pH-szabályozóként is hat a talajban: javítja a talaj szerkezetét, és könnyebben felvehetővé teszi a tápanyagokat a növények számára.
Hogyan használjuk az egy evőkanálnyi hamut a dúsabb virágzás érdekében?
Hozzávalók:
1 evőkanál fahamu (lehetőleg kezeletlen fából, vegyi adalékanyagok nélkül)
1 liter víz
Elkészítés:
Öntsük az egy evőkanálnyi hamut egy vödörbe vagy nagy kancsóba.
Öntsünk rá egy liter forró vizet.
Keverjük össze alaposan, és hagyjuk állni 12 órán át, hogy az összetevők megfelelően feloldódjanak.
Öntözés előtt keverjük fel újra az elegyet.
Használati útmutató: Öntözzük a növényeket ezzel a keverékkel heti 1–2 alkalommal, különösen a növekedési és virágzási időszakban.
Ne trágyázzunk közvetlenül meleg talajra; a legjobb, ha ezt este vagy reggel végezzük.
Mértékkel használjuk – a túl sok hamu árthat a növényeknek.
Mely növényeknél a leghasznosabb?
Ez a természetes trágya kiválóan alkalmazható a legtöbb cserepes és kerti virágnál, többek között:
muskátlinál
rózsánál
hortenziánál
petúniánál
afrikai ibolyánál
valamint olyan zöldségeknél is, mint a paradicsom és a paprika.
Tárolás és biztonsági tudnivalók
A hamut száraz, légmentesen záródó edényben, nedvességtől védve tároljuk.
Csak tiszta fahamut használjunk; kerüljük a faszenet, a papírt vagy a kezelt fából származó hamut.
Ügyeljünk az adagolásra, nehogy túlzottan megnöveljük a talaj sótartalmát.
GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések
Használható-e a hamu cserepes növényekhez?
Igen, de hígított oldatot használjunk, és ritkábban alkalmazzuk, mint a kerti növényeknél.
Alkalmas a hamu kültéri virágos növényekhez és cserepes növényekhez is?
Igen, univerzális megoldás, és mindkét típusú növény számára biztonságos.
Használhatom a hamut minden nap?
Nem, a túlzott mennyiség káros lehet. Heti egy-két alkalom elegendő.
Összegzés:
Ez az egy evőkanálnyi fahamu természetes, pénztárcabarát és egyszerű módszer arra, hogy bármely növényt bőséges és egészséges virágzásra ösztönözzünk. Egy kis türelemmel és rendszeres öntözéssel élvezheted a színes, buja kertet vagy a virágokkal teli otthont. Próbáld ki ezt a természetes trükköt, és meglátod, milyen kevés is kell ahhoz, hogy virágba boruljanak a növényeid!
Sokan választanak orchideákat szobanövényként a gyönyörű szépségük és bonyolult mintáik miatt. Ezek a gyönyörű virágok köztudottan válogatósak a virágzási időpontjukat illetően, annak ellenére, hogy széles körben elismertek. Bár számos bevált módszer létezik az orchideák virágba hozására, egy kevéssé ismert megközelítés nagy port kavar a kertészkedői közösségben: mindössze egy teáskanálnyi speciális oldatra van szükség. Fedezze fel a bőséges orchideavirág-termés hihetetlen titkát.
Engedjék meg, hogy gyorsan áttekintsem az orchideák alapvető szükségleteit, mielőtt elárulnánk a titkot.
Fény: Az orchideák a legelőnyösebbek, ha közvetett, erős fényben termesztik őket. Ahhoz, hogy virágozni tudjanak, fénynek kell kitenniük őket.
A túlzott vízfogyasztás halálos. Amikor a talaj majdnem kiszárad, az orchideák öntözése nagyon fontossá válik.
Páratartalom: Trópusi eredetük miatt az orchideák nedvesebb körülmények között érzik jól magukat.
Az orchideák, más növényekhez hasonlóan, szeretik, ha rendszeresen trágyázzák őket növényspecifikus műtrágyákkal.
Hogyan működik a szerény teáskanál varázslata? folytatódik a következő oldalon. a következő oldalon folytatódik.
Keep reading — tap the button below to continue.
A kávéfogyasztás a lelkesedés középpontjában áll. Tudom, ugye? Ugyanaz a kávé, amit sokan nap mint nap iszunk. Az orchideák rendkívüli virágzási reakciót produkálhatnak akár egy teáskanál felvizezett kávéval is.
Mi teszi a kávét olyan különlegessé? Ismerd meg a tudományos hátteret
Az orchideákat savas természetük miatt enyhén savas talajban a legjobb termeszteni. Savassága miatt a kávé segíthet ennek az egyensúlynak az elérésében.
Tápanyag-bővítés: A kávézaccban található nitrogén jót tesz a növények fejlődésének, sőt, akár orchideák virágzását is okozhatja.
Kávé orchideáknak: Hogyan csináljuk helyesen
Íme egy tipp, hogyan használhatod hatékonyan a kávét az orchideáid számára, ha készen állsz kipróbálni ezt a stratégiát.
Standard csésze kávé készítése: Kezdje egy standard csésze kávé elkészítésével. Használhatja kedvenc kávéőrleményét egy adott keverék helyett.
Várja meg, amíg a kávé kihűl, mielőtt vízzel hígítaná; ez egy fontos lépés. Általános irányelvként használjon egy teáskanál kávét minden csésze vízhez.
Orchideák öntözési ütemterve: Kéthetente öntözd meg az orchideáidat ezzel a hígított kávékeverékkel. Használd ezt a keveréket a szokásos öntözési rutinod helyett.
Szükség szerint igazítsd az időt az orchideád szoros megfigyelésével. Csökkentsd a kávékezelések közötti időközöket, ha stressz jeleit mutatja, például sárguló leveleket.
További tanácsok a kávéfogyasztással kapcsolatban
Soha ne öntsön hígítatlan kávét közvetlenül az orchideákra; ettől elpusztulnak. A növény elpusztulhat a túlzott savasságtól.
A víz felszívódását akadályozó maradványok elkerülése érdekében használjon szűrt kávét.
Ha lehetséges, válassz biokávét: Amikor csak lehetséges, válassz biokávét. Így biztos lehetsz benne, hogy a növényed védve lesz minden káros szennyeződéstől.
A kávé hatással lehet más növényfajokra?
Olvasson tovább a következő oldalon a következő oldalon folytatódik.
Keep reading — tap the button below to continue.
savkedvelő növények, mint például az azáleák és az áfonyák. Ha kedvet kaptál a kísérletezéshez, nyugodtan kísérletezz különböző növényekkel a kertedben.
Dobd fel orchideád virágzását kávépótlókkal
Bár a kávéfogyasztásnak kétségtelenül vannak előnyei, más lehetőségeket is érdemes megfontolni:
A kifejezetten orchideák számára készült orchideatrágyák az egyedi tápanyagigényüket elégítik ki.
Néhány kertész jégkockák használatát javasolja az orchideák öntözésére. Ez a lassú felszívódású technika biztosítja a növény vízellátását anélkül, hogy megfulladna.
A legjobb talaj: Az orchideáknak speciális virágföldre van szükségük. A kéreg olyan részei, amelyek lehetővé teszik a levegő keringését és a víz elvezetését, gyakoriak ezekben.
Lehetséges negatívumok és építő jellegű kritikák
A kertészkedés bármely alternatív megközelítésével kapcsolatban mindig lesznek kételkedők. Míg egyesek úgy gondolják, hogy a kávé orchideákra gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmak eltúlzottak, mások szerint a veszélyek túl nagyok ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket. Rendkívül fontos, hogy kíváncsi és nyitott elmével éljünk, amikor ezt a stratégiát alkalmazzuk. Ha az orchideánk rosszul viselkedik, elengedhetetlen a régi szokásokhoz való visszatérés.
Összefoglalva
Egy orchidea virágba hozása fáradságos folyamat lehet, amely próbálkozásokat és hibákat, sőt talán szívfájdalmat is igényel. Mindazonáltal van egy sugárnyi optimizmus és lelkesedés abban a gondolatban, hogy egyetlen teáskanál felvizezett kávé látványos virágzást okozhat.
Az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Sir Bani Yas szigetén a régészek egy 1400 éves keresztény kolostor lakórészeit tárták fel: az egyik épület kilenc, a másik hét helyiségből áll, és a kutatók szerint ezek a szerzetesek otthonai lehettek. Az új eredmények azonban nem csak a szobák számában okoztak meglepetést, hanem abban is, mire használták a lakók a házaik egyes zugait.
A kolostort még 1992-ben fedezték fel, és sokáig úgy gondolták, hogy a szerzetesek két-négy szobás, egyszerű házakban éltek. A mostani feltárás azt mutatja, hogy a lakóépületek ennél jóval nagyobbak és összetettebbek voltak, és ez a korábbi elképzelés nem magyarázza meg az egész települést.
Hol van Sir Bani Yas?
Sir Bani Yas egy sziget a Perzsa-öbölben, Abu-Dzabi emírségben. Ma elsősorban természetvédelmi területként ismerik, ahol zsiráfok, gazellák és más állatok élnek szabadon, és szállodák fogadják a vendégeket. Kevesebb szó esik arról, hogy a sziget régészeti szempontból is különleges, a keresztény kolostor romjai a természeti látnivalók mellett ma már a látogatók előtt is nyitva állnak.
A Sir Bani Yas sziget ma főként vadasparkjáról ismert, itt zsiráfok is élnek. Fotó: Losttraveller / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0
A Khaleej Times beszámolója szerint a templom és a kolostor maradványait 2019-ben, állagmegóvási munkák után nyitották meg újra a nagyközönség előtt. A templom fölé 2010-ben tetőt építettek, a kolostor nagy részét pedig visszatemették, hogy megóvják. A 2019-es megnyitásra új, fényáteresztő membránból készült védőtető épült, emelt sétaúttal és tájékoztató pontokkal, a mesterséges világításnak köszönhetően pedig éjszakai túrákat is tartanak. Akkoriban ez volt az Emírségek **egyetlen ismert korai keresztény** lelőhelye.
Egy kolostor, amely túlélte a korszakváltást
Az Arkeonews régészeti hírportál összefoglalója szerint a kolostor és a hozzá tartozó templom a Kr. u. 7. és 8. századra keltezhető. A maradványokat 1992-ben fedezték fel, 1994-ben pedig keresztekkel díszített vakolattöredékek kerültek elő, amelyek egyértelművé tették, hogy keresztény közösség élt itt. A közösség az iszlám megjelenése után is tovább működött a térségben. A Khaleej Times szerint az első, 1992-es felmérést a néhai Zájed sejk engedélyével végezték, és a sziget keleti oldalán több épület maradványaira, kerámiára és vakolattöredékekre bukkantak. A következő évtől az Abu-Dzabi Szigeteinek Régészeti Felmérése több szezonon át ásott itt, és feltárta a szerzetesek keleti és északi lakónegyedét, a körítőfalat és a központi épületet, amelyet a finom vakolatkeresztek alapján azonosítottak templomként.
A kutatók szerint a kolostor valószínűleg a keleti egyházi hagyományhoz tartozott. Építészeti hasonlóságot mutat a kuvaiti Al-Qusur és a szaúdi Jubayl lelőhellyel, ami arra utal, hogy ezek a korai keresztény közösségek hálózatot alkottak a Perzsa-öböl partjai mentén. Egy-egy apró tárgy is elég ahhoz, hogy egy egész korszak kapcsolatai kirajzolódjanak, ahogy az elsüllyedt palotában talált gyűrűnél is.
Ez az 1822-es térkép még jóval a kolostor 1992-es felfedezése előtt készült a szigetről. Forrás: G. B. Brucks és társai / Wikimedia Commons, közkincs (vágott változat)
Kilenc szoba és két udvar
A mostani ásatást Abu-Dzabi Kulturális és Turisztikai Minisztériuma vezeti, a beszámolót a New York-i Egyetem, a londoni University College és a Cambridge-i Egyetem kutatói készítették. A projekt 2025-ben indult, az eredmények a 2026-os téli szezon munkáját foglalják össze.
Az SBY0011 jelű épület kilenc helyiségből áll, és legalább két, falakkal körülvett nyitott udvar tartozik hozzá. A szobák többsége egyetlen építési szakaszban készült, vagyis az alaprajzot eleve így tervezték, nem utólagos bővítések során nőtt ekkorára. Az SBY0014 jelű ház hét helyiségből áll, két egymással közvetlenül nem összekötött csoportban: nyugaton két, keleten öt szobával.
Eddig két-négy szobás házakat feltételeztek, most kilenc- és héthelyiséges épületek kerültek elő.
A templomtól északra, nagyjából egy kilométeres körzetben legalább hét ilyen önálló épület áll. Az elrendezés arra utal, hogy a kolostor szétszórt szerkezetű volt: a templom és a közösségi rész körül önálló lakóházak sorakoztak, nem egyetlen nagy, zárt épületben élt a közösség.
A Khaleej Times szerint már a korábbi ásatások is feltártak a templom körül udvaros házakat és egy víztárolót. Az ételmaradékok alapján a lakók tengeri állatokat ettek, és szarvasmarhát, juhot, kecskét tartottak, a megtalált üvegedények és kerámiák pedig azt mutatják, hogy a közösség a Perzsa-öböl más vidékeivel és azon túl is kereskedett.
Kemence, rejtélyes vájatok és vörös anyag
Az SBY0014 nyugati része mellett egy kemence került elő, ami a kutatók szerint arra utalhat, hogy ott egy szerzetes egy segítővel vagy szolgával élt. A keleti és nyugati rész elkülönülésének társadalmi jelentése is lehetett, hiszen a kelet a kereszténységben jelképes irány, így a két rész különböző rangú lakóké lehetett.
Egy vakolt, korábban víztárolónak hitt létesítményről kiderült, hogy bejárata, küszöbe és vízelvezető csatornája van, falai viszont nem alkalmasak víz tárolására. A padlója enyhén lejt a csatorna felé, ami folyadékkal végzett munkára utal, de hogy pontosan mire használták, egyelőre nem tudni.
a padlón két kis negyedkör alakú beépítés és háromszögben elhelyezett három lyuk;
fekete és vörös, egyelőre azonosítatlan anyagok mintái;
alakjuk alapján még meg nem határozott vastárgyak;
kagylóhéjak bitumen- vagy vörös maradványokkal.
A kutatók szerint ezek a leletek arra utalnak, hogy a házakban az imádságon, az étkezésen és az alváson túl más munkákat is végeztek. Hogy pontosan mit, azt a kerámiák elemzése, a környezeti minták és a radiokarbonos kormeghatározás dönti el, ezek még folyamatban vannak. Egy laborvizsgálat sokszor egészen új történetet mesél el, ahogy a római kori békacsontoknál is történt.
Hányan élhettek egy házban?
A kutatók óvatosak a létszámmal: azt írják, egyelőre nem tudni, hány ember használta ezeket az épületeket. A kérdés azért fontos, mert a kolostori élet rendjéről sokat elárul, hogy a közösség tagjai mennyire éltek elkülönülten, és ki végzett munkát a szerzetesek mellett.
Lejtős padlójú helyiség, kemence a ház mellett és vörös anyag kagylóhéjakon: a szerzetesek a házaikban dolgoztak is.
A ház alaprajza mindig a helyi éghajlathoz és életmódhoz igazodott. Ahogy a hideg vidékeken a fűtés határozta meg az otthont, például a koreai ondol padlófűtésnél, úgy a sivatagi szerzeteseknél a falakkal védett udvar és a víz elvezetése számított.
A kolostort több mint harminc éve fedezték fel, a lakóházak valódi méretére és a bennük folyó munkára mégis csak most derül fény. A hétköznapi tárgyak sokszor többet mondanak egy közösségről, mint a templomok, ahogy a pompeji szekrény is egy egész család életét őrizte meg.
A krumplis pogácsát a legtöbb ünnepen elkészítik a háziasszonyok, ugyanis nagyon kedveli általában mindenki ezeket a sós kis korotokat. A nagyszüleink azonban krumplit is tettek mindig a tésztába, mert olcsó volt és mindig akadt belőle a kamrában. A főtt krumpli a pogácsát puhává és szaftossá teszi, és sokkal tovább megtartja, mint a csak liszttel, vajjal készült tészta. Ennek köszönhetően a krumplis pogácsa másnap is puha, harmadnap pedig egy pár perces melegítés után újra olyan, mintha frissen sütötték volna.
A krumplitól sokkal tovább friss marad
A főtt krumpli keményítője megköti a vizet, és a sütés után is a tésztában tartja. A sima, vajas pogácsatésztából a nedvesség gyorsabban elpárolog, ezért egy nap után már száraz, morzsás lesz. A krumpli ráadásul könnyebbé, foszlósabbá teszi a tésztát, mert a keményítő és a nedvesség között az élesztő is jobban dolgozik. Fontos, hogy a krumplit héjában kell megfőzni és meg kell várni, hogy teljesen kihűljön, mielőtt a tésztába kerül.
A héjában főtt, kihűlt krumpli keményítője megköti a vizet a tésztában: ettől marad a pogácsa másnap is puha.
Egy amerikai tesztkonyha, az America’s Test Kitchen ezt ki is próbálta. Ugyanazt a krumplis zsemlét sütötték meg kétféleképpen: egyszer krumplipürével, egyszer úgy, hogy a krumpli helyére ugyanannyi lisztet és plusz vizet tettek. Egy nap után a krumplis zsemle majdnem olyan puha volt, mint frissen, a csak lisztes már kemény és száraz, két nap után pedig ehetetlen.
A keményedést a szakirodalom retrogradációnak hívja: kihűlés után a keményítő kristályosodni kezd, és a kristályok közben a vizet is lekötik. A krumpli keményítőjében foszfátcsoportok vannak, amelyek fékezik ezt az összerendeződést, és mivel a krumpli a lisztet is hígítja, a búzakeményítő is lassabban áll össze. Egy 2020-as élelmiszer-tudományi vizsgálatban már 5-15 százaléknyi burgonyaliszt is mérhetően lassította a kenyér keményedését.
A krumplinak ára is van: ugyanebben a vizsgálatban a burgonyaliszt gyengítette a tésztát, és kisebb lett tőle a kenyér térfogata. Ezért nem lehet a krumpli arányát tetszés szerint növelni, mert a túl sok krumplitól a tészta gyengébb lesz, és kevésbé nő meg sütés közben.
Krumplis pogácsa
Hozzávalók:
30 dkg héjában főtt, kihűlt krumpli
50 dkg finomliszt
2,5 dkg friss élesztő
1,5 dl langyos tej
1 tk cukor
20 dkg hideg vaj vagy margarin
2 tojássárgája
1 dl tejföl
2 tk só
+1 tojás (kenéshez)
10 dkg reszelt sajt, köménymag vagy durva só (tetejére)
Elkészítés:
Az élesztőt a langyos tejben a cukorral kell felfuttatni.
A héjában megfőtt, majd kihűlt krumplit ezt követően hámozd meg, és krumplinyomón törd át.
Ezt követően a lisztet a sóval kevered el, és a hideg vajjal morzsolod szét alaposan.
Ehhez add hozzá a krumplit, a tojássárgákat, a tejfölt és az élesztős tejet, majd dagassz belőle egy sima, puha tésztát. Ha nagyon ragad, egy-két evőkanál lisztet még adhatsz hozzá.
Letakarva, meleg helyen kb. 45 percig keleszteni kell, addig amíg a duplájára nő.
Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtsd ki, és egy éles késsel a tetejét sűrűn vagdosd be, és ezután egy pogácsaszaggatóval szaggasd ki.
A pogácsákat tedd rá egy sütőpapíros tepsire , majd kend le a felvert tojással, szórd meg a sajttal vagy köménymaggal, és még 15 percig pihentesd így.
Előmelegített sütőben, 200 fokon kb. 18-20 perc alatt süsd meg, akkor jó ha aranybarna.
A pogácsa tetejét szaggatás előtt sűrűn vagdosd be: ettől nyílik szét sütés közben szép rétegesre.
Honnan jön a krumplis pogácsa?
A pogácsa szó A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint délszláv eredetű, hasonló alakban a bolgárban, a szerbhorvátban és a szlovénben is megvan, és különféle péksüteményeket, lepényeket jelöl. A legrégebbi magyar változatok zsírral és tepertővel készültek: Bátky Zsigmond 1933-as néprajzi összefoglalója, A magyarság néprajza már kelt tésztából, tepertővel ízesített pogácsát is említ.
A tepertős pogácsa lett az első magyar étel, amelyet az Európai Unió hagyományos különleges termékként jegyzett be, a bejegyzést a hazai pékek szakmai szervezete kezdeményezte. Jókai Mór 1864 körül összeírt, feledéstől féltett „nemzeti eledelei” között a boszorkánypogácsa is szerepelt, és néhány nyelvészeti tanulmány szerint a Duna mentén így hívták a tepertős pogácsát.
A krumplis és a sajtos változat ezekhez képest újabb. A régi, zsíros vonalat ma a libazsíros, hajtogatott pogácsa viszi tovább, amely Márton-napra készül.
Meleg krumpli: ragadós lesz a tészta, sok lisztet visz el, és a pogácsa tömör lesz.
Túl vékony nyújtás: a pogácsa nem nő meg rendesen, és hamar kiszárad.
Egyenetlen szaggatás: a pogácsaszaggatót egyenesen nyomd le és emeld fel, ne forgasd, különben ferdén nőnek meg.
Túlsütés: amint aranybarna a teteje, vedd ki, a tepsin még utánsül.
Hogyan tárolható megfelelően?
A kihűlt pogácsa tökéletesen tárolható egy zárható dobozban vagy zacskóban, szobahőmérsékleten. Másnap is puha marad, harmadnap pedig 160 fokra felmelegített sütőben 3-4 perc alatt felfrissíthető. Le is fagyaszthatod: a sütés után kihűtve, zacskóban hetekig eláll, és felhasználás előtt elég szobahőmérsékleten kiolvasztani, majd röviden átmelegíteni.
A régi polgári házakban régen két ablak volt egymás mögött, hiszen a két szárny között álló, 10-20 centis légréteg nagyon jól szigetelt. Egy ilyen dupla ablak nagyjából feleannyi hőt engedett ki, mint egyetlen üvegtábla. A két ablaksor ráadásul nemcsak a hideget tartotta vissza, egy másik, a városi lakásokban legalább ilyen bosszantó dolog ellen is védett.
Ezt a szerkezetet itthon gerébtokos ablaknak, Németországban Kastenfensternek, azaz dobozablaknak hívták. Egy közös, mély tokban két teljes ablak ül: a külső a homlokzat síkjában, a belső a szoba felőli oldalon, mindkettő külön nyitható. Budapesti és vidéki bérházakban, kúriákban, a századforduló polgári otthonaiban ma is ezrével vannak ilyenek. A magas belmagasság és a dupla ablak ugyanannak az építési kultúrának a része volt.
Pallótokos vagy gerébtokos: melyik ül a régi falakban?
A magyar történeti ablakoknak két nagy családja maradt fenn. A Megtérülő Épületenergetika szaklapban 2016-ban megjelent tanulmány szerint, amelynek egyik szerzője a BME oktatója, a klasszicista és romantikus házakban, nagyjából 1800 és 1857 között a pallótokos ablak volt a jellemző. Ennél a külső szárny kifelé, a belső befelé nyílik, a két ablak egyforma méretű, és a külső réteg a homlokzat síkjában ül.
Nagyjából 1855 és 1930 között a kapcsolt gerébtokos szerkezet terjedt el. Itt mindkét szárny befelé nyílik, a külső és a belső ablak mérete eltér, a belső szárnyon jellemzően nincs üvegosztó léc, a külsőt viszont gyakran sűrűbben osztották. A tanulmány szerint a ma megmaradt történeti ablakok többsége a kiegyezés utáni és az első világháború előtti házakban van, és az akkori szigorú előírások miatt legalább a külső szárny vörösfenyőből készült, ezért sok közülük máig ép.
A két szárny között mindkét típusnál átlagosan 15-20 centi levegő áll. Ez a légréteg enyhén szellőzik, mert a tok és a szárny találkozását eredetileg nem tömítették. Hogy egy régi házban télen hol szökik még a meleg, azt kívülről a jégcsapok is elárulhatják.
Igen. Az ablakok hőveszteségét ugyanis az úgynevezett U-értékkel mérik, minél kisebb a szám, annál kevesebb hő szökik ki. Egy egyszerű, egyrétegű üveg U-értéke 5,7 W/m²K körül van. Egy régi, felújítatlan dobozablak a német felújítási szakirodalom szerint 2,5 és 3,0 között teljesít, vagyis a hőveszteség a felére csökken.
A dupla ablak titka nem a második üveg, hanem a két szárny között álló, nyugodt levegőréteg.
A hatás oka a levegő: az álló levegő rossz hővezető, a két szárny közé zárva szigetelőpárnaként működik. A Baunetz Wissen építészeti szakportál szerint minél nagyobb a két üveg közötti távolság, annál jobban szigetel a szerkezet. A mai előírásoknak persze egy régi dobozablak már nem felel meg, Németországban például új ablaknál legfeljebb 1,3 lehet az U-érték.
A kényelemnek ugyanakkor ára volt, hiszen amikor szellőztetésre került sor akkor két szárnyat kellett kinyitni, ablakpucoláskor pedig négy üvegfelületet kellett lemosni, és a két szárny közötti párkányon összegyűlt jócskán a por. Pontosan emiatt a régi háztartásokban ez a nagytakarítás állandó része volt.
A dupla ablak, nagyobb csendet biztosított
Hiszen a két, egymástól elválasztott üvegsík és a köztük lévő légtér a hangot is jobban csillapította, mint egy szimpla ablak, ezért a forgalmas körutakra néző lakásokban a dupla ablak nem luxust jelentett, hanem szükség volt rájuk.
A zajcsillapításban a légrés mérete a döntő: minél nagyobb a távolság a két üvegsík között, annál jobban fogja meg a mélyebb, dübörgő hangokat is. A mai hőszigetelő üvegek egymáshoz közel álló táblái hőben jobbak, zaj ellen viszont egy jó állapotú, mély dobozablak is meglepően jól teljesít.
A szerkezetnek viszont van egy kényes pontja is, ugyanis a belső szárnynak kell jobban zárnia. Ha a szoba meleg, párás levegője a belső ablak résein át bejut a két üveg közé, a hideg külső üvegen lecsapódik, és a régi lakásokban ebből lett a téli jégvirág.
A dobozablaknál a belső szárnynak kell szorosabban zárnia, különben a két üveg között pára gyűlik.
Ugyanez a jelenség ma is figyelmeztető jel. Arról, hogy mit jelent, ha két üveg között párás az ablak, és melyik esetben baj, külön is írtunk. Dobozablaknál a belső tömítés javítása szokott segíteni.
Nyáron a két üveg közötti tér árnyékolásra is használható. A belső és a külső szárny közé szerelt reluxa vagy roló még az üveg előtt fogja meg a napot, mégis védve van az esőtől és a széltől, ezért évtizedekig kitart.
Szellőztetésre is rugalmas a szerkezet. Hűvösebb napokon elég csak a külső szárnyat résnyire nyitni, így a friss levegő a két üveg közötti térben kicsit felmelegszik, mielőtt a szobába jut, és a huzat sem olyan erős, mint egy kitárt szimpla ablaknál.
Mióta van két ablak a házakon?
Német nyelvterületen a levéltári források szerint a kétrétegű ablak a 16. század végéig vezethető vissza, a házleltárak alapján a 18. században már elterjedt volt, és a 19. század elején egyes városok rendeletben írták elő a használatát. Ezt a baden-württembergi műemlékvédelem folyóiratában megjelent áttekintés írja le.
Berlinben a 19. század végére szinte minden bérházba dupla ablak került, a magyar falvakban csak a 20. században lett általános.
A berlini építkezést összefoglaló, 1896-os „Berlin und seine Bauten” című kötet szerint a városban szinte kivétel nélkül dupla ablakot használtak. Germano Wanderley 1873-as építészeti kézikönyve már azt is leírta, hogy a két ablak a hideg mellett a huzatot, a zajt és a port is távol tartja.
A magyar falusi házakba később jutott el. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyvében megjelent dél-dunántúli kutatás szerint a parasztházakban az 1870-es évektől jelent meg a kétrétegű ablak, de általánossá csak a 20. században vált. Hogy egy ilyen korú ház ma hogyan menthető meg, azt egy építészházaspár 1900-as tanyájának felújítása is mutatja.
Megéri felújítani a régi dupla ablakot?
Sok esetben igen, mert a fa tok és szárny jó állapotban évszázadokig kibír, a hőveszteség ezzel viszont jelentősen csökkenthető. A leggyakoribb lépés a belső szárny tömítése, illetve a belső üveg cseréje hőszigetelő üvegre.
A felmérést mindig szakember kell, hogy elvégezze és ez a felmérés minden esetben a fánál kezdődik. A régi festékrétegek alatt a tok és a szárny gyakran épebb, mint amilyennek látszik, a korhadás jellemzően az alsó vízvetőnél és a párkány csatlakozásánál indul. Ha itt a fa még kemény, a felújítás szinte mindig megoldható.
Felújításkor a szárnyakat kiakasztják és műhelybe viszik, ahol lecsiszolják, a sérült részeket új fával pótolják, a tömítőprofilt a szárny peremébe marják, majd újrafestik. A tok közben a falban marad, így a vakolat és a homlokzat sem sérül, és a lakás is csak néhány napig áll ideiglenes takarással.
A belső szárnyba ma vékony, a régi falcba is beilleszthető hőszigetelő üveg is kapható, így a szárny eredeti profilja megmarad. A külső szárnyon a régi, enyhén hullámos, húzott üveg megtartható, ami az utcáról nézve a homlokzat jellegét adja. A Fraunhofer Épületfizikai Intézet műemlék ablakokon végzett vizsgálata is azt mutatta, hogy a régi szerkezet károsodás nélkül korszerűsíthető, ha a páraviszonyokra figyelnek.
Hazai számítás is készült erről. A Megtérülő Épületenergetika 2016-os cikksorozata szerint egy jó állapotú, kapcsolt gerébtokos ablak U-értéke 1,9 és 2,3 között van, tehát a hírénél sokszor jobb. Ha a belső szárnyba 3-6-3-as hőszigetelő üveg, a külsőbe pedig alacsony emissziós, úgynevezett low-E üveg kerül, az érték 1,06-ig csökkenhet, ami 43-53 százalékos javulás.
A szerzők a hazai előírást is idézik: a 7/2006-os TNM rendelet új vagy felújított fa ablakra 2018-tól 1,15-ös U-értéket kér, a jól felújított régi ablak tehát ennél jobb is lehet. Műemléki és helyi védett épületre ez a követelmény nem kötelező.
Sokat számít a spaletta és a redőny is. Ugyanezek a kutatók azt számolták ki, hogy a zárt spalettával vagy redőnnyel társított ablak átlagosan további 15-20 százalékkal jobban szigetel. Az ilyen apróságnak tűnő, de a számlán látszó dolgokból a 9 gyakori fűtési hiba listája is többet felsorol.
Ha a csere is szóba jön, előtte az ablakcsere valódi megtakarítását is számold végig, mielőtt kiveszed a falból a több mint százéves szerkezetet.
Védett épületben, műemléki vagy helyi védelem alatt álló házban a homlokzati ablak cseréje vagy átalakítása előtt az önkormányzat vagy az örökségvédelmi hatóság engedélye is kellhet, ezért a munka előtt a helyi szabályokat kell megnézni.
Ha a gázt és az áramot is rezsicsökkentett áron fizeted, egy jó split klímával nagyjából mínusz 4 fok alatt lesz olcsóbb a gázfűtés, a gyakorlatban, gyengébb hatásfokkal számolva viszont már fagypont körül fordul a mérleg. Van azonban egy határ a villanyszámládon, amit ha átlépsz, ez a fordulópont szinte teljesen eltűnik, és a klíma a tél nagy részében drágább lesz.
A számítás alapja egyszerű. A gázkazán ugyanannyi gázból hidegben és enyhe időben is nagyjából ugyanannyi hőt ad, a klíma viszont annál kevesebb hőt termel egy kilowattóra áramból, minél hidegebb van kint, mert a hideg levegőből nehezebb kinyerni a hőt. Valahol tehát van egy kinti hőmérséklet, ahol a két fűtés egy kilowattóra hője ugyanannyiba kerül. Ezt kerestük meg a mostani magyar tarifákkal és egy valódi klíma uniós termékadatlapjával.
Mennyibe kerül egy kilowattóra hő gázzal?
Az MVM a gázt megajoule-ban számolja el. A rezsicsökkentett keretben, a lakásokban szokásos, óránként 20 köbméternél kisebb gázmérőnél a bruttó ár 2,86512 forint megajoule-onként. Egy kilowattóra 3,6 megajoule, így egy kilowattórányi gáz nagyjából 10,3 forintba kerül.
Ezt a kazán nem alakítja át teljes egészében hővé. Egy korszerű kondenzációs kazánnál 90 százalékos hasznosítással számolva egy kilowattóra hő kb. 11,5 forint, egy jó állapotú, 85 százalékos gázkonvektornál kb. 12,1 forint. Ez az érték nem függ a kinti hőmérséklettől, ezért a számításban végig állandó.
A keret évi 63 645 megajoule, ami az MVM szerint legalább 1729 köbméter. Ami ezen felül fogy, azt a cég bruttó 22,002 forintos megajoule-áron számolja, így ott egy kilowattóra hő kondenzációs kazánnal kb. 88 forint. Erre a különbségre a cikk végén még visszatérünk.
Fotó: Luisa Ximena / Pexels
Hogyan romlik a klíma hatásfoka a hidegben?
A klíma hatásfokát a COP mutatja: hány kilowattóra hőt ad egy kilowattóra áramból. Az Európai Unióban minden fűteni tudó klímához kötelező termékadatlap tartozik, amely négy kinti hőmérsékletnél, 20 fokos szobára adja meg ezt az értéket. Mi egy elterjedt, 3,5 kilowattos koreai split klíma adatlapját vettük alapul, átlagos éghajlatra megadott értékekkel.
A számok jól mutatják a lejtőt: 12 fokban a klíma 6,3 kilowattóra hőt ad egy kilowattóra áramból, 7 fokban 5,4-et, 2 fokban 4,0-t, mínusz 7 fokban pedig már csak 2,8-at. A hőmérséklet csökkenésével tehát a hatásfok nagyjából a felére esik vissza. Hogy mínusz 10 fok körül mit mérnek a független tesztek, arról a hőszivattyúk mínusz 10 fokos fogyasztásáról szóló cikkünkben írtunk.
Az alábbi táblázatban a négy mérési ponthoz kiszámoltuk, mennyibe kerül egy kilowattóra hő a klímával háromféle áramárnál: a rezsicsökkentett 36 forinttal, a keret feletti 70,1 forinttal és a nagyjából 23,5 forintos H-tarifával.
Kinti hőmérséklet
COP (adatlap)
36 Ft-os áram
70,1 Ft-os áram
H-tarifa (23,5 Ft)
+12 °C
6,3
5,7 Ft
11,1 Ft
3,7 Ft
+7 °C
5,4
6,7 Ft
13,0 Ft
4,4 Ft
+2 °C
4,0
9,0 Ft
17,5 Ft
5,9 Ft
-7 °C
2,8
12,9 Ft
25,0 Ft
8,4 Ft
A táblázatban egy kilowattóra leadott hő ára szerepel. Összehasonlításul: rezsicsökkentett gázzal kondenzációs kazánnal kb. 11,5, konvektorral kb. 12,1 forint, a keret felett kb. 88 forint.
Hol van a fordulópont?
A rezsicsökkentett, 36 forintos áramnál a klímának legalább 3,1-es COP kell ahhoz, hogy egy kondenzációs kazánnal egyformán drága legyen. Az adatlap két pontja, a 2 fokos és a mínusz 7 fokos között ezt az értéket nagyjából mínusz 4 foknál éri el a klíma. Konvektorral szemben, ahol 3,0-es COP is elég, a fordulópont mínusz 5 és mínusz 6 fok közé kerül.
Rezsicsökkentett árakon a fordulópont fagypont körül van: enyhébb időben a klíma, nagy hidegben a gáz ad olcsóbb meleget.
Az adatlap értékei szabványos laborkörülmények között készültek. Otthon a hatásfok jellemzően rosszabb: a leolvasztási ciklusok, a rosszul elhelyezett beltéri egység és a klíma napi áramfogyasztását növelő ki-be kapcsolgatás is ront rajta. Ha az adatlapnál 20 százalékkal gyengébb hatásfokkal számolunk, a fordulópont kondenzációs kazánnal szemben plusz 1 fok körülre, konvektorral szemben 0 fokra csúszik.
A HungaroMet adatai szerint a magyar tél sokéves középhőmérséklete fagypont körül van, tehát egy átlagos télen a fordulópont éppen ott van, ahol a napok jó része. Enyhe napokon a klíma nyer, hideg, ködös fagyos napokon a gáz. Ezt fejben tartva a két rendszert váltogatva lehet a legolcsóbban fűteni.
Fotó: suhel vba / Pexels
Ha túlléped a villanykeretet, megfordul a helyzet
A rezsicsökkentett áramár csak évi 2523 kilowattóráig, havonta átlagosan 210 kilowattóráig érvényes, és ebbe a háztartás teljes fogyasztása beleszámít: a hűtő, a mosógép, a világítás és a bojler is. Egy átlagos család villanyszámlájából sokszor alig marad a klímára. Hogy egy teljes télen ez mennyit jelent, a konvektor helyett split klímával fűtés éves költségéről szóló cikkünkben számoltuk végig.
A keret felett az áram 70,1 forint, és ekkor a klímának már 6,1-es COP kellene ahhoz, hogy a rezsicsökkentett gázzal fűtő kondenzációs kazánt utolérje. Ezt az adatlap szerint is csak 12 fok fölött éri el, vagyis olyan időben, amikor alig kell fűteni. A tél nagy részében ilyenkor a gáz az olcsóbb, kinti hőmérséklettől szinte függetlenül.
Ez a sokak által figyelmen kívül hagyott határ, amiről a cikk elején írtunk. Aki a nyári klímázás vagy egy villanybojler miatt már ősszel közel jár a kerethez, annak a téli klímás fűtés kilowattórái nagyrészt a drága sávba esnek.
Ahol mindig a klíma nyer
A fordítottja is igaz. Aki gázból lépi túl a keretet, annak a keret feletti gáz kilowattóránként kb. 88 forintos hőjével szemben a klíma még mínusz 7 fokban és 70,1 forintos árammal is jóval olcsóbb, ott egy kilowattóra hő 25 forint körül van. Nagy, régi, rosszul szigetelt házaknál ez a helyzet gyakori.
A H-tarifa a harmadik eset. Ez külön mért, kéttarifás mérővel, október 15. és április 15. között vehető igénybe, kilowattóránként nagyjából 22-24 forintba kerül, és nem számít bele a háztartás rezsicsökkentett keretébe. Ezzel a klímának mindössze 2,1-es COP kell a kondenzációs kazán utolérésére, ami az adatlap szerint mínusz 7 fokban is bőven megvan.
H-tarifával a klíma még mínusz 7 fokban is olcsóbb hőt ad, mint a rezsicsökkentett gázzal fűtő kondenzációs kazán.
A H-tarifához a fűtőkészüléknek legalább 3,4-es szezonális fűtési hatásfokot (SCOP) kell elérnie, és a klímát fixen, nem konnektorba dugva kell a külön áramkörre kötni. 2027-től egy újfajta, dinamikus áramtarifa is igényelhető lesz, ami a klímás fűtés számításait tovább alakíthatja.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha a háznál gázkazán és klíma is van, a legolcsóbb megoldás a kettő együtt. Enyhe, fagypont feletti napokon a klíma fűtse azt a szobát, ahol tartózkodsz, nagy hidegben pedig a kazán vegye át a teljes fűtést.
Hogy melyik napon melyik a jobb, azt a reggeli előrejelzés alapján könnyű eldönteni. Ha a napi középhőmérséklet várhatóan fagypont fölött marad, a klíma a jobb választás, ha tartósan mínuszok jönnek, a kazán. Az átmeneti napokon az is számít, hány szobát kell melegen tartani: ha csak abban az egyben vagy, ahol a klíma van, az egész lakást fűtő kazán helyett gyakran a klíma az olcsóbb akkor is, ha kilowattóránként egy kicsit drágább.
A kazánnál is sokat számít a beállítás. Ha az előremenő víz túl forró, a kondenzációs kazán nem tud kondenzálni, és a 90 százalékos hasznosítás is lejjebb csúszik, erről a túl magasra állított előremenő hőfokról írtunk.
A legolcsóbb a kettő együtt: fagypont fölött a klíma, tartós mínuszokban a gázkazán fűtsön.
Fotó: Jakob Schlothane / Pexels
A klíma csak a saját szobáját fűti, a többi helyiséget nem, ezért a teljes ház fűtésére egy beltéri egység ritkán elég. A számítás mindig egy kilowattóra hőre vonatkozik: hogy a te otthonodban mennyi kilowattóra kell, azt a szigetelés, a ház mérete és a beállított hőfok dönti el. A gázkazán és a gázkonvektor és a klíma költségének összevetéséhez egy konkrét szobára is számoltunk példát.
Egy dolgot havonta nézz meg: a villanyóra állását. Ha a fogyasztás tartósan havi 210 kilowattóra fölé megy, a klímás fűtés egyre drágább lesz, és a gáz újra előnybe kerül. A gázmérőnél ugyanez a helyzet a 144 köbméteres havi átlaggal.
Télen a penész a legtöbbször nem azért jelenik meg, mert valaki egyáltalán nem szellőztet, hanem mert rosszul szellőztet, túl hidegen tart egyes szobákat, és a főzésből, fürdésből, ruhaszárításból származó pára bent reked a lakásban. A német fogyasztóvédők szerint egy négyfős háztartás naponta nagyjából 12 liter vizet juttat a levegőbe, és ennek a víznek valahol le kell csapódnia. Hogy hol, azt meglepően sokszor egyetlen rossz szokás dönti el, és a lista első pontját szinte mindenki elköveti, aki télen spórolni akar a fűtéssel.
A penészfolt jellemzően ott jelenik meg, ahol a fal a leghidegebb: a szoba sarkában, az ablakpárkány alatti fülkében, az ablakkeret csatlakozásánál, a lábazati léc mögött és a külső falhoz tolt szekrények mögött. A német Verbraucherzentrale szerint ilyenkor mindig a nedvesség a kiváltó ok, ami vagy a levegőből, vagy kívülről, egy épületkárosodáson keresztül érkezik. Az alábbi 12 hiba az első csoportba tartozik, vagyis a lakók szokásain múlik, és a legtöbbjük pénz nélkül kijavítható.
1. Egész nap bukóra nyitott ablak
Sokan úgy szellőztetnek télen, hogy az ablakot bukóra nyitják, és órákra így hagyják. Ez kényelmes, és úgy tűnik, folyamatosan friss levegőt ad, valójában azonban a legrosszabb megoldás. A Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal szerint a tartósan bukóra nyitott ablak jelentősen megnöveli a fűtési költséget, ráadásul az ablak melletti fal annyira kihűlhet, hogy épp ott kezd penészedni.
A résnyire nyitott ablakon keresztül a levegő alig cserélődik ki, a hideg viszont folyamatosan éri az ablakkávát és a környező falat. A lehűlt felületen a szoba párája kicsapódik, és ez a nedves sáv a penész kedvenc helye. Ezért van az, hogy sokan éppen az ablak körül találják meg az első fekete pöttyöket, pedig ők „szellőztettek”.
2. Túl rövid vagy túl ritka szellőztetés
A megoldás a lökésszerű szellőztetés: az ablakot teljesen ki kell nyitni, rövid időre. A német környezetvédelmi hivatal szellőztetési útmutatója szerint a hideg évszakban naponta 2-3 alkalommal, nagyjából 5 percig kell szellőztetni minden helyiségben, egy vagy több ablakot tárva-nyitva. A hőmérséklettől és a széltől függően ez lehet valamivel több is.
Az öt perc azért elég télen, mert a hideg külső és a meleg belső levegő között nagy a különbség, így a csere gyorsan megtörténik. A falak és a bútorok ennyi idő alatt nem hűlnek ki, a levegő viszont kicserélődik, és vele együtt távozik a pára is. Melegebb időben a hivatal szerint ennél hosszabban, 10-20 percig kell szellőztetni, mert ott lassabb a légcsere.
Ha a lakás több szobájában egyszerre nyitod ki az ablakokat, és a belső ajtókat is kitárod, a kereszthuzat még gyorsabban kicseréli a levegőt. A német fogyasztóvédők ezt tartják a leghatékonyabb módszernek. A fűtési hibák közül is ez az egyik leggyakoribb, amit télen elkövetünk.
3. Ruhaszárítás a lakásban, szellőztetés nélkül
A frissen mosott, kicsavart ruha literszámra engedi a levegőbe a vizet, és ez a víz a lakásban marad. A német környezetvédelmi hivatal azt tanácsolja, hogy a ruhát lehetőleg ne a lakótérben szárítsd, hanem szárítóhelyiségben, padláson vagy a szabadban. A szárítógépnél pedig arra figyelj, hogy ha nem kondenzációs, a kivezető csöve az ablakon kívülre vezessen.
Ha nincs más lehetőség, a ruhát abban a szobában szárítsd, ahol a legtöbbet tudsz szellőztetni, és az ajtót tartsd csukva, hogy a pára ne terjedjen szét a lakásban. Arról, hogy miért nem jó ötlet novembertől a radiátoron szárítani, a takarítószakértők is figyelmeztetnek.
Egy ember éjszakánként alvás közben akár fél liter vizet is lead a levegőbe párában, nagyjából annyit, mint egy zuhanyzás.
A skandináv országokban sokan ezért fagyban is kint teregetnek, és a ruha a mínuszokban is megszárad, csak tovább tart.
4. Nyitott fürdőszobaajtó zuhanyzás után
Zuhanyzás után a legtöbben kinyitják a fürdőszoba ajtaját, hogy kimenjen a gőz. Ezzel azonban a pára a lakás többi, hidegebb helyiségébe vándorol, és ott csapódik le. A német környezetvédelmi hivatal ennek az ellenkezőjét javasolja: a fürdőszoba vagy a konyha ajtaját szellőztetés közben tartsd csukva, és az ablakot nyisd ki 5-10 percre.
A hivatal még egy egyszerű lépést ajánl: zuhanyzás után egy ablaklehúzóval húzd le a vizet a csempéről és a zuhanyfalról. Ami nem marad a felületen, az nem is párolog el. A fürdőszoba egyik leginkább penészedő pontja egyébként nem a zuhany, hanem egy olyan hely, amit alig takarít valaki.
5. Főzés fedő és szellőztetés nélkül
A konyhában a főzés a legnagyobb páraforrás, főleg télen, amikor több leves, főzelék és pörkölt készül. A német ajánlás szerint főzés közben és utána is 5-10 percig kell szellőztetni, a konyhaajtót pedig csukva tartani. Ha van páraelszívó, az addig működjön, amíg a gőz el nem tűnik, ne csak a főzés idejére.
A fedő is sokat számít. A fedő nélküli lábasból a víz egyenesen a konyha levegőjébe száll, a fedő alatt viszont nagy része visszacsöpög az ételbe. Ráadásul fedővel gyorsabban felforr a víz, így kevesebb gázt vagy áramot is használsz.
6. Túl hidegen tartott szobák
A fűtés spórolása a penész egyik fő oka. A német fogyasztóvédők szerint a penész leggyakoribb okai a nem elegendő szellőztetés, a túlságosan takarékos fűtés és az építési hibák. A Verbraucherzentrale azt tanácsolja, hogy a fűtési szezonban a nappali és a hálószoba hőmérséklete ne menjen 16 fok alá.
Ennek fizikai oka van: a meleg levegő több vizet tud megtartani, mint a hideg. Ha a szoba lehűl, a levegőben lévő pára a leghidegebb felületen kicsapódik, és a fal nedves lesz. A német környezetvédelmi hivatal penészes útmutatója a lakószobákra ennél magasabb, 19-20 fokos hőmérsékletet ajánl.
Arra is figyelj, hogy a termosztát hol van. Ha rossz helyre került, a kazán sokkal többet fűthet, mint kellene, miközben a hidegebb szobák kihűlnek.
7. Nyitott ajtó a meleg és a hideg szoba között
Sokan nyitva hagyják a hálószoba ajtaját, hogy a nappali melege átjárja a hidegebb szobát. A szándék jó, az eredmény azonban gyakran penész. A meleg szobából érkező párás levegő a hideg szoba falain kicsapódik, és ott nedvesedik a legjobban, ahol a fal a leghidegebb. A német környezetvédelmi hivatal ezért kifejezetten azt javasolja, hogy a hidegebb szobák ajtaját tartsd csukva.
A fogyasztóvédők a szobák közötti nagy hőmérséklet-különbséget is a penész kockázati tényezői közé sorolják. Jobb tehát, ha minden szoba mérsékelten fűtött, mint ha az egyik nagyon meleg, a másik pedig szinte fűtetlen.
8. Bútor a hideg külső falhoz tolva
A külső falhoz szorosan tolt szekrény, ágy vagy kanapé mögött a levegő nem mozog, a fal pedig hideg marad, mert a radiátor melege nem jut el oda. Ez a penész egyik leggyakoribb rejtekhelye, és sokan csak költözéskor vagy átrendezéskor veszik észre a fekete foltot a szekrény mögött.
A fogyasztóvédők szerint a nagy bútorokat legalább 10 centiméterre kell tolni a külső faltól, hogy mögöttük is járjon a levegő.
A hivatal szerint a lakás hideg pontjait rendszeresen ellenőrizni kell: a külső falakat, a szobasarkokat, az ágy mögötti és alatti részt, a nagy bútorok mögötti falat és a vastag függönyök mögötti felületet. Ha teheted, a legnagyobb szekrényt eleve ne a külső falhoz tedd, hanem egy belső falhoz.
9. Eltakart radiátor
A radiátor elé húzott vastag függöny, az elé tolt kanapé vagy a dekoratív radiátorburkolat nemcsak a meleget fogja meg, hanem a penésznek is kedvez. A hamburgi fogyasztóvédők szerint a radiátort semmi ne takarja, mert csak így tudja teljes erővel melegíteni a szobát, és csak így működik rendesen a termosztátszelep.
Ha a radiátor eltakart, a meleg levegő nem tudja átjárni a szobát, és nem melegíti fel a hideg falakat és sarkokat. A szobának az a része, amelyik távolabb esik a fűtéstől, hideg marad, és ott jelenik meg a pára. A mennyezeten is szökhet a meleg, ez is oka lehet, ha valamelyik szoba sosem melegszik át rendesen.
10. Ablakcsere után ugyanúgy szellőztetsz, mint régen
A régi, rosszul záró ablakok mellett a lakás magától is szellőzött: a résekben folyamatosan cserélődött a levegő. Az új, jól záró nyílászárók ezt megszüntetik. A fűtésszámla csökken, de a pára bent marad, ha a lakók nem szellőztetnek többet. A német környezetvédelmi hivatal szerint egy energetikai felújítás után ezért a szellőztetési szokásokon is változtatni kell, a bérlőket pedig erről a tulajdonosnak tájékoztatnia kell.
Az új építésű házaknál a falakban maradt építési nedvesség a hivatal szerint 1-2 év alatt távozik, addig magasabb fűtési költséggel kell számolni.
Ez az oka annak, hogy sok penészes lakás éppen frissen felújított vagy új építésű. A jól szigetelt lakásban a tudatos szellőztetés még fontosabb, mint egy régi, huzatos épületben.
11. Nincs páratartalom-mérő a lakásban
A legtöbben csak akkor gondolnak a páratartalomra, amikor az ablak bepárásodik. Pedig a penész a Verbraucherzentrale szerint már azelőtt is kialakulhat, hogy a falon látható nedvesség jelenne meg, vagy a fal tapintásra nyirkos lenne. Ezért jó, ha a lakásban van egy egyszerű páratartalom-mérő, amely a hőmérsékletet is mutatja.
Fotó: Hannes Grobe / Wikimedia Commons, CC BY 3.0 (vágott változat)
A német környezetvédelmi hivatal szerint a relatív páratartalom a lakásban 40 és 60 százalék között legyen. A fogyasztóvédők szerint akkor nő meg jelentősen a penész kockázata, ha a páratartalom tartósan 60 százalék fölött van. Ha a mérő ennél magasabb értéket mutat, szellőztess, és figyeld, hogy utána visszaáll-e a normális szintre.
A legtöbben, amikor észreveszik a penészt, lemossák vagy átfestik, és azt hiszik, ezzel megoldották a problémát. A folt néhány hét múlva ugyanott jelenik meg. A német fogyasztóvédők szerint a penésznél mindig az okot kell megtalálni és megszüntetni, különben a fal újra és újra penészedni fog.
Fotó: BogTar201213 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (vágott változat)
Ha a fenti szokásokon változtattál, és a penész mégis visszajön, akkor a baj valószínűleg az épületben van: beázás, csőtörés, hőhíd vagy rossz szigetelés. Ilyenkor szakembert kell hívni. Bérlakásban a Verbraucherzentrale szerint a penészt azonnal, lehetőleg írásban jelezni kell a tulajdonosnak, hogy az építési okot megtalálhassák és kijavíthassák.
Mit tegyél, ha már megjelent a folt?
A német fogyasztóvédők szerint a kisebb, felületi penészfoltot, legfeljebb fél négyzetméterig, saját magad is eltávolíthatod. Ennél nagyobb felületnél már szakember kell. Tisztításkor viselj kesztyűt, védőszemüveget és legalább P2-es szűrővel ellátott maszkot, és vigyázz, hogy ne kavard fel a port.
A falra a Verbraucherzentrale 70-80 százalékos etil-alkoholt ajánl, a tapéta eltávolítása után. Ez tűzveszélyes, ezért közben szellőztess jól, ne dohányozz, és ne legyen a közelben nyílt láng. Sima felületeken, például üvegen, fémen, festett és műanyag felületen elég a háztartási tisztítószer is. Kivételes esetben, ha a felújítás nem végezhető el azonnal, 3 százalékos hidrogén-peroxid-oldat is használható, de fán és bútoron nem.
A tisztítás csak az első lépés. Utána nézd végig a fenti 12 pontot, és keresd meg, melyik hiba okozhatta a foltot. A fürdőszobai fugára egyébként más módszer kell, mint a falra, mert ott a vízkő és a szappanmaradék is hozzájárul az elszíneződéshez.
zuhanyzás és főzés után azonnal szellőztess, az ajtót tartsd csukva,
a ruhát lehetőleg ne a lakásban szárítsd,
a szobák ne hűljenek 16 fok alá, a hidegebb szobák ajtaja legyen csukva,
a bútorokat told 10 centire a külső faltól, a radiátort ne takard el,
tarts a lakásban páratartalom-mérőt, és figyeld, hogy 60 százalék alatt maradjon.
Ha ezeket betartod, a falak szárazak maradnak, és a fűtésszámla sem nő meg. A meleg ráadásul nem csak a falakon keresztül szökhet: a tetőn lógó jégcsapok is elárulják, hol hagyja el a hő a házat.