
A konzerv tonhal egy viszonylag olcsó és gyors fehérjeforrás, viszont az nem mindegy, melyik fajtát vesszük meg belőle. A higanytartalma ugyanis fajonként jelentősen eltérő, az amerikai élelmiszer- és környezetvédelmi hatóság (FDA és EPA) adatai szerint a nagyobb testű fehér tonhalban átlagosan nagyjából háromszor annyi higany található, mint a kisebb csíkos tonhalban. A „light” feliratú konzervek többsége csíkos tonhalból készül, emiatt inkább ezeknek a vásárlása ajánlott.
Miért van közöttük higanytartalomban ekkora különbség?
A higany a tengeri táplálékláncban halmozódik fel: minél nagyobb, minél tovább élő ragadozó egy hal, annál többet gyűjt össze belőle. A fehér tonhal, angolul albacore, nagyobb és hosszabb életű, mint a csíkos tonhal (skipjack), amelyből a „light” jelzésű konzervek többsége készül.
A light tonhalkonzervben átlagosan 0,12, a fehér tonhalban 0,35 ppm higanyt mértek az amerikai hatósági vizsgálatok.
A Science News összefoglalója szerint az amerikai hatósági mérésekben a konzerv fehér tonhal átlagosan 0,35, a „light” tonhal 0,12 milliomodrész (ppm) higanyt tartalmazott.
Mennyit javasolt fogyasztani belőle?
Az FDA és az EPA közös tanácsa szerint a felnőttek hetente két-három adag, összesen nagyjából 23-34 dekagramm változatos halat elfogyasztása javasolt, de csak a kisebb higanytartalmú fajtákból. A konzerv „light” tonhal a legjobb választások között van, ebből heti három adag is nyugodtan elfogyasztható. A fehér tonhalat a hatóság hetente egy adagra javasolja korlátozni.
Európában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2012-ben a metilhiganyra testsúlykilogrammonként heti 1,3 mikrogrammos tolerálható bevitelt határozott meg. A halban lévő higany nagyjából 90 százaléka ilyen metilhigany. Egy 70 kilós felnőttnél ez heti mintegy 91 mikrogrammot jelent.
Az uniós határérték tonhalra kilogrammonként 1 milligramm higany, ami a fenti átlagoknak a többszöröse, a konzervek tehát jellemzően jóval alatta maradnak. A különbség a fajták között attól még valós, és ha valaki hetente többször eszik tonhalat, a „light” változattal a bevitel nagyjából harmadára csökkenthető.
Egy 70 kilós felnőttnél az EFSA határértéke heti kb. 75 deka light vagy 26 deka fehér tonhalnak felel meg, a többi halat is beszámítva.
Egy adag az amerikai ajánlás szerint nagyjából 11 dekagramm hal, nyers súlyban. Ez durván egy kisebb konzerv tartalma. A várandósok és a kisgyerekek számára az ajánlások szigorúbbak, ők a háziorvossal vagy a védőnővel egyeztessenek.
Milyen néven található meg vásárláskor?
A magyar boltokban a konzervek címkéjén a „tonhal” mellett gyakran a faj neve is szerepel, sokszor latinul. A csíkos tonhal latin neve Katsuwonus pelamis, a fehér tonhalé Thunnus alalunga. Ha a dobozon az első áll, nagy valószínűséggel a kisebb higanytartalmú fajtát tartod a kezedben. Az ár is árulkodó lehet: a séfek is kerülik a gyanúsan olcsó tonhalat. Az egészben sütött tonhalsteak higanytartalma általában magasabb, mint a konzerv „light” tonhalé.
Hol áll a sárgauszonyú tonhal?
Ha a címkén sárgauszonyú tonhal (Thunnus albacares, angolul yellowfin) áll, az a higany szempontjából a fehér tonhalhoz van közelebb. Az amerikai élelmiszer-hatóság 1990 és 2012 közötti mérései szerint a friss vagy fagyasztott sárgauszonyú tonhalban átlagosan 0,354 ppm higany volt, a fehér tonhalban 0,358, a csíkos tonhalban 0,144.
A vizsgált tonhalak közül a nagyszemű tonhalban (Thunnus obesus) mérték a legtöbbet, átlagosan 0,689 ppm-et, ez a light konzerv több mint ötszöröse. A kardhalban (0,995) és a cápában (0,979) még ennél is több volt.
Az FDA és az EPA közös halfogyasztási táblázata ennek megfelelően sorolja be a fajtákat. A light tonhal, amelybe a csíkos tonhal is beletartozik, a legjobb választások között szerepel, a fehér és a sárgauszonyú tonhal a jó választások között, a nagyszemű tonhal viszont a legmagasabb higanytartalom miatt az elkerülendő halak listáján van. A táblázat egy tenyérnyi darabot vesz egy adagnak.
Fogyassz halat mindenképp
A szakértők nem azt javasolják, hogy ne fogyassz halat, hanem csak azt, hogy alaposan váltogasd meg milyen fajtát. A hal értékes fehérjét és omega-3 zsírsavakat ad, a kisebb higanytartalmú halak, például a lazac, a tőkehal vagy a garnélarák mellett a tonhal is beleférhet a heti étrendbe.
Összehasonlításként: ugyanezekben a mérésekben a konzerv lazac átlagosan 0,014, a szardínia 0,013 ppm higanyt tartalmazott, ez a light tonhalnak is csak nagyjából a tizede. A szardíniakonzerv ezért jó váltótárs lehet a tonhal mellett.
Magyarországon kevés halat eszünk: az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak összefoglalója szerint az egy főre jutó éves halfogyasztás 6,28 kilogramm, ami elmarad a tengerparti országokétól, pedig a halfilé otthon is egyszerűen elkészíthető, például sütőpapíron, serpenyőben.
Ha új ötlet kell a konzerv tonhalhoz, egy édesburgonyás tonhalkrokett jó kiindulás lehet a hétköznapi vacsorához.
Ezt se hagyd ki: Ezért lesz zavaros és híg a karácsonyi halászlé: 12 hiba, amit sokan elkövetnek
Ellenőrzik itthon is?
Igen. Ha egy uniós országban határérték feletti halszállítmányt találnak, az Európai Unió gyorsvészjelző rendszerén (RASFF) riasztás érkezik a Nébihhez, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz is. Egy ilyen esetben a hatóság határérték feletti higanyt tartalmazó vietnámi kardhalsteaket vont ki a forgalomból, és közölte, hogy egyszeri vagy rövid ideig tartó fogyasztásától egészségkárosodás nem valószínű.
A Nébih ugyanebben a közleményben azt is leírta, hogy a higany a szervezetben felhalmozódik, és csak lassan ürül ki, ezért számolnak az ajánlások heti mennyiséggel. A Consumer Reports 2023-as amerikai vizsgálatában ráadásul még az alacsony átlagú márkáknál is akadtak kiugróan magas értékű dobozok, igaz, a hatósági határon belül.
Források: efsa.europa.eu, fda.gov, nebih.gov.hu
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire