Meglepően egyszerű megoldás, amivel távol tarthatod a kártevőket – ráadásul a természet segítségével.
„T-fa” használata a ragadozó madarak és a rágcsálók ellen
A gyümölcsösök és a szántóföldek ki vannak téve a pocok- és egérinvázió támadásának, amelyek a termésben igen komoly károkat okozhatnak.Viszont amikor még nem akkora a populációjuk, akkor egy ideig vegyszeres beavatkozás nélkül is kordában tarthatóak. Ehhez vesszük segítségül a természetet és javasolt egy 3-4 méter magas, felül egy keresztfával ellátott oszlopot, úgynevezett ” T-fákat “kihelyezni. Az ölyvek, vércsék és baglyok erre leszállva lesben állnak a táplálékért. Egy ilyen stabil pontról sokkal hatékonyabban vadásznak, mintha röptükben keresnék a prédát.
A T-fák kihelyezésével egyszerűen megvalósítható a rágcsálóirtás, emellett még a területen tartózkodó ragadozó madarak a seregélyeket is képesek elűzni jelenlétükkel a friss rügyektől vagy terméstől. Egyetlen vörös vércse vagy erdei fülesbagoly család egy szezon alatt több ezer pockot és egeret fogyaszt el. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson a mi gyümölcsösünkben, vagy szántóföldünkön, kényelmes és biztonságos megfigyelőpontokat kell biztosítanunk számukra.
“T-fa” kihelyezése
A legfontosabb az, hogy elég magas legyen a “T-fa” ahhoz, hogy a madár belássa róla a terepet, de még stabil maradjon, és ne mozogjon még nagyobb szélben sem. Ne legyen túl sima, mert akkor a madár karma nem tud megkapaszkodni rajta. A legjobb a természetes, kérges faág például az akác. A keresztfát stabilan csavarozzuk vagy drótozzuk stabilan oda az oszlop tetejére.
Hektáronként 1-2 darab elhelyezése igazán látványos eredményt hoz. Kisebb gyümölcsöskertben egyetlen darab elhelyezése is elég, csak központi helyen legyen. Úgy érdemes elhelyezni, hogy a keresztfa merőleges legyen az uralkodó szélirányra, így a madár széllel szemben tud leszállni rá. Amennyiben a “T-fa” tövébe ültetünk mentát vagy levendulát, azok illatukkal még inkább elfedik az emberi szagot, bár a madaraknál ez kevésbé meghatározó szempont, mint a stabilitás.
A vetés a kertészek egyik olyan munkája, amelyet már nagyon várnak tavasszal. A friss magok ilyenkor a földbe kerülnek, és már látják is maguk előtt a salátát, a répát, a borsót vagy a pompás virágokban tündöklő virágágyást. Aztán telnek a napok a vetést követően és mégsem történik meg a csoda. a legtöbb kert tulajdonos ilyenkor a magot hibáztatja. Pedig a legtöbb esetben nem a vetőmag a probléma, hanem az, hogy nem megfelelőek a körülmények.
A magok csírázása egy nagyon érzékeny folyamat, ugyanis nem mindegy milyen a hőmérséklet, a nedvesség, mennyi az oxigén és a vetési mélység. Ezek mind együtt határozzák meg, hogy a mag fejlődésnek indul-e, vagy sem. Hiszen ha az itt felsoroltak közül valamelyik nem megfelelően alakul, a mag akár hetekig is mozdulatlan maradhat, vagy egyszerűen tönkremegy a talajban.
Lehetséges hibák, amik miatt nem indul növekedésnek a mag
1. Hideg talaj: ez az egyik leggyakoribb ok
A vetőmagok általában csak bizonyos talajhőmérséklet felett képesek csírázásnak indulni. Tavasszal a legnagyobb hibát az okozza vetéskor, hogy miközben a levegő meleg és úgy érzik ez már megfelel a vetéshez, akkor még a talaj viszont hideg. A talaj ugyanis sokkal lassabban melegszik fel, mint a levegő. Egy napsütéses, 15 °C‑os délután után a földben nagyjából 6–8 °C-ot mérhetünk. Viszont ez a legtöbb zöldségnek még nagyon hideg.
Ugyanis a hideg talajban:
a csírázás nagyon lelassul,
a magok egy része elrothadhat,
a kelés egyenetlen lesz.
A gyors csírázáshoz a legtöbb növénynek melegebb talajra van szüksége!
2. Rossz a vetési mélység
A nem megfelelő vetési mélység a második leggyakoribb hiba vetéskor. A legtöbb mag egyszerűen nem képes áttörni a túl vastag talajréteget. Általános szabály, hogy a vetési mélység nagyjából a mag átmérőjének kétszerese kell, hogy legyen.
Ez a gyakorlatban azt jelenti:
apró magok (saláta, bazsalikom): szinte a felszínen
közepes magok (répa, petrezselyem): 1–2 cm
nagyobb magok (borsó, bab): 3–4 cm
Mert ha túl mélyre kerülnek, a csíranövény egyszerűen elfogyasztja tartalékait, mielőtt elérné a felszínt.
3. Nem elég nedves a talaj
A megfelelő csírázáshoz a magoknak folyamatos nedvességre van szükségük, és a talajnak nem szabad kiszáradnia. A tavaszi vetéseknél különösen gyakori probléma, hogy a felső talajréteg a szélnek és a hidegnek köszönhetően gyorsan kiszárad. A mag ekkor megduzzad, majd a nedvesség hiányában leáll a csírázási Amennyiben az a probléma többször is megismétlődik, a mag elpusztul.
A legbiztonságosabb módszer:
vetés után óvatos öntözés
a talaj nedvességének rendszeres ellenőrzése
szükség esetén finom permetezés
4. Régi vagy rosszul tárolt vetőmag
A vetőmagok csírázóképessége sajnos az idő elteltével egyre csökken. Ez különösen igaz a hagyma, paszternák vagy petrezselyem magjaira. Ha bizonytalan vagy a mag frissességében, érdemes csírázási próbát végezni nedves papírtörlőn. Néhány nap alatt kiderül, hogy a magok alkalmasak-e a csírázásra.
Ilyen esetben a régi magoknál gyakran előfordul:
lassú kelés
alacsony csírázási arány
gyengébb kezdeti növekedés
A sikeres vetés titka
A vetőmag csírázása tehát a megfelelő körülmények megteremtésével jelentősen növelhető.
Ehhez a legfontosabb tényezők:
a megfelelő talajhőmérséklet
a helyes vetési mélység
az egyenletes nedvesség
valamint a friss vetőmag
Ha ezek a feltételek adottak, a magok kimondottan gyorsan reagálni fognak. A kertben gyakran nem a maggal van a probléma, hanem velünk, ugyanis mi siettetjük ezt a folyamatot.
A legtöbben vágynak saját termesztésű gyümölcsre, ezért a legtöbb kert tulajdonos ültet is szamócát a kertjébe. A szamóca kimondottan könnyen gondozható, és amikor a maguk nevelte nap érlelte szamócába harapnak érzik a különbséget a saját, vagy a boltban kapható változat között. Amennyiben még most tavasz elején belevágnak a termesztésbe, már nyáron élvezhetik is a saját termés okozta örömöt.
A szamóca vagy használtabb nevén eper, egy kimondottan lédús, édes gyümölcs, amit szinte mindenki nagyon szeret. A szamóca tápanyagokban nagyon gazdag, és jelentős C-vitamin-forrás is, emellett viszont alacsony a cukor- és kalóriatartalma. Rostokban, folsavban és ásványi anyagokban sincs hiány benne, fogyasztása pedig hozzájárulhat a szív- és érrendszer egészségéhez.
Nem mindegy milyen fajtát választanak
Léteznek egyszer termő fajták, amelyek ültetést követő szezonban hozzák a legnagyobb termést. Emellett kapható folyton termő és nap semleges fajtájú szamóca is, amik akár egész nyáron, sőt még kora ősszel is folyamatosan teremnek. Ha hosszabb ideig szeretnénk szamócát fogyasztani, javasolt többfélét ültetni.
A szamóca ültetésének ideje tavasszal, a fagyok elmúltával időszerű. A növény napfényigényes, ezért a kertben érdemes olyat helyet választani számára, ahol legalább napi hat órán keresztül éri a nap. Emellett jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt kell biztosítani számár, ezért ültetés előtt érdemes komposzttal vagy trágyával javítsák fel a föld minőségét. Magaságyásban is kiválóan fejlődik, és akár ősszel is telepíthető, mert a palánták fagytűrőek.
Figyeljünk viszont arra is oda, hogy ne ugyanarra a helyre ültessük a szamócát évről évre, mert a talaj kimerülhet, és ennek köszönhetően romolhat a termés minősége. A palánták között hagyjunk elegendő helyet, hogy megfelelően tudjanak növekedni és a gondozás is könnyebbé válik ettől.
A szamóca szakszerű gondozása
A megfelelő gondozás legfontosabb kritériuma a rendszeres öntözés, mivel a szamóca egy kimondottan vízigényes növény. A talaj nedvességének megőrzését megőrizhetik mulcsozással, ami a gyomosodást is visszaszorítja. Bár a növény évelő, a keményebb fagyok ellen érdemes télre szalmával takarni. A leggyakoribb problémát a gombás betegségek és kártevők jelentik, de ezek kockázata csökkenthető, ha mindig tisztán tartjuk az ágyást.
A termés betakarításánál érdemes inkább levágni a gyümölcsöt, mint letépni, így nem sérül a növény. Mivel a szamóca gyorsan romlik, célszerű frissen elfogyasztani, de lekvár, szörp vagy sütemény is készülhet belőle, vagy akár le is fagyasztható.
A saját termesztésű szamóca nemcsak sokkal finomabb mint a boltban kapható változat, hanem valódi sikerélményt is biztosít. Egy kis odafigyeléssel bárki számára megugorható a szamóca termesztés!
Valószínűleg te is emlékeszel a Windows XP ikonikussá vált züld füves-kék eges hátterére. Azt viszont, csak kevesen tudhatják, hogy ez a hely a valóságban is létezik, sőt, most valaki le is fotózta, hogy jelenleg hogy éz ki ez a festői táj!
Charled O’Rear művész készítette az eredeti képet, még ’96-ban, egy Kodak PORTA 400-AS fényképezőgéppel. Ezután, eladta a Corbis necezetű képgyűjtőknek, ahonnan aztán bárki szabadon megvásárolhatta. S innen kezdődik a történet, ugyanis, épp a Windows XP egyik designer munkatársa észrevette, és találta tökéletesnek az alapértelmezett háttérképnek!
A történet következő részei meg már ismertek. Az XP-nek hála,a z egész világ megismerhette gy fotón keresztül ezt a csodálatos tájat, s mégis, sokan a mai napig azt hitték, hogy szimplán csak egy kreált, szintetikus fotóról van szó. A valóság pedig teljesen megdöbbentette őket, amikor is kiderült, hogy ez a hely igen is megtalálható, méghozzá az USA – Napa megyéjében lévő dombos tájon.
Egy Reddit felhasználónak köszönhetően megtudhatjuk, hogy hogyan is néz ki ma ez a csodás helyszín. Elutazott oda, és pontosan megpróbálta úgy beállítani, hogy ugyan olyan szögből mutassa a kamera, mint ahogyan azt olyan sokan ismerhetjük. S voilá, a kép elkészülte után, közel 3 évtizeddel ismét elkészült a legendés képt, amit itt tekinthet meg:
Márciusban amikor végre már érezzük az igazi tavaszt, a balkonunk is új életre kelhet. Amennyiben most ültetjük el kedvenc, ilyenkor elültethető virágainkat, akkor heteken belül színes, élővirágban dúskáló balkonunk lesz. Vannak virágok, amelyek kifejezetten kedvelik a hűvösebb tavaszi időt, így a balkonládába elültetve, széppé varázsolják a teraszunkat.
1. Búzavirág
Ha nem az egyhangú balkon kialakítása cél, akkor a búzavirág mindenképp neked való. Ez a növény 70-90 cm magasra nő meg, virágai csodaszép “királykékek”. Júniustól szeptemberig virágzik, és kiemelkedő tulajdonsága az, hogy vonzza a méheket és a pillangókat. A falusi típusú kertek egyik elmaradhatatlan növénye. Könnyed, természetközeli hatást kelt, és márciusban már biztonsággal ültethető. Jól társítható más tavaszi virágokkal, és különösen szépen mutat nagyobb balkonládában.
2. Árvácska
Az árvácska egy sokak által ismert és kedvelt növény, melyet általában egynyáriként ismerünk. Egy igazi klasszikus, ami elmaradhatatlan a balkonról és a teraszokról. Jól bírja a hűvös éjszakákat, még egy enyhébb fagy sem tesz kárt benne. Balkonládában hosszú ideig virágzik, színei varázslatosak és szívet melengetőek. Az árvácska félárnyékos helyen érzi a legjobban magát, és a megfelelő gondozással egészen nyár elejéig feldobja a balkonunk látványát.
3. Mini nárcisz
A mini nárciszfajták kimondottan jól érzik magukat balkonládába elültetve. Előnevelt hagymával most azonnal ültethetők, és rövid időn belül viráguk már láthatóvá válik. Apró, fehér szirmaival és sárga koronájával bájos megjelenésű, és egy szárán több virág is nyílhat, így sűrű, vidám színfoltot képez. Letisztult, friss hatást adnak, leginkább egy jó világos balkonokon.
4. Százszorszép
A százszorszép, vadszázszorszép vagy pipitér az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. Csaknem egész Európában elterjedt növény. megjelenését tekintve nem harsány, mégis azonnal tavaszi hangulatot teremt. Alacsony növésű, ezért ideális balkonládába, más virágokkal kombinálva.. A hűvösebb időt is bírja, így márciusban már ültethető és különösen szépen fejlődésnek indul. Gondozása nagyon egyszerű.
5. Kankalin
A kankalin vagy ismertebb nevén primula egy igen kedvelt balkonnövény. Kompakt, dús virágú növény, ami leginkább a félárnyékos helyet kedveli. A primula rendszeres öntözést igényel, és fontos, hogy a töve mindig enyhén nedves maradjon. A pangó vizet viszont kerülni kell, mivel az gyökérrothadáshoz vezethet. Színpompás virágai nagyon jól mutatnak, más tavaszi balkonnövények között.
6. Körömvirág
A körömvirág nemcsak szép, hanem igazán jó tulajdonságokkal is bír, hiszen több hónapon keresztül virágzik egyfolytában. Virágzatának jellegzetes sárga színét a karotinoidok adják. A körömvirág egy igazán ismert és hasznos gyógynövény is. Márciusban már elültethető, ugyanis nagyon jól alkalmazkodik a változékony időjáráshoz is, és balkonládába elültetve is gyorsan fejlődik.
Mire kell odafigyelni a növények ültetésekor
A legfontosabb kritérium az, hogy a balkonládák földje jó minőségű és vízáteresztő legyen, valamint ne álljon meg benne a nedvesség. Az éjszakák tavasszal van , hogy még hűvösek, fagypont körüliek, ezért érdemes a balkonládákat fal mellett elhelyezni. A rendszeres, de mérsékelt öntözés is elengedhetetlen, azonban az igazi növekedés áprilisban lesz látható.
Ahogy a divatban, úgy a virágok között is megtalálhatóak minden évben a növénytrendek , ezek is ugyanúgy változnak minden évben. Ezt a trendet az éghajlati változások is nagyban befolyásolják, a nyári aszályokkal és a hosszan elhúzódó téli csapadékossággal. Pontosan ezek miatt érdemes olyan növényeket választani a kertünkbe 2026-ban, amelyek nemcsak szépek, hanem sokkal ellenállóbbak is az időjárási feltételeknek.
Növények, amelyek szinte követelik a napfényt:
Pillangó kardvirág (Gladiolus papilio)
A dél-afrikában honos pillangó kardvirág nagyon jól viseli a napfényt és a téli időjárást is. Keskeny, kardszerű levelei és mesébe illő, borvörös virágai nyáron, igazán feldobják a kert hangulatát.
2. Fényes lestyán (Ligusticum lucidum)
A lestyán egy ernyősvirágú növény, amely rendkívül szárazságtűrő, és nagy, ernyős virágzatot hoz, amelyek a gyermekláncfűre emlékeztetőek. Az élettartama meglehetősen rövid, de üde színfoltja a nyári kertnek. Azonban sajnos hamar elvirágzik, de magvait szétszórva önmagát újítja meg.
3. Orvosi ziliz (Althaea cannabina)
A ziliz is kimondottan jó szárazságtűrő növény a mályvafélék családjából származik, amely nyáron apró, cukorkarózsaszín virágokkal kápráztat el minket. Gyönyörű, félig átlátszó szirmokat bont, és megfelelő körülményeket biztosítva, magától szaporodik, így újabb és újabb virágokkal lep meg egész nyáron keresztül.
4. Csészekóró (Silphium mohrii)
A csészekóró egy prérinövény ami nagyjából 1,5 méter magasra nő. Ez a virág erősen elágazó növekedésű, nyár végén hozza csak a halvány citromsárga színben tündöklő virágait, emellett jól tűri a hosszan tartó szárazságot. Odavonzza a méheket és a pillangókat a kertbe!
Növények amelyek az árnyékot kedvelik:
5. Fürtös arália (Aralia racemosa)
Ez az Észak- Amerikában honos évelő növény a részleges árnyékot kedveli és a nedves talajt. Ha ezt biztosítjuk számára akkor akár 2 méter magasra is megnő. Nagy levelekkel és elegáns, fehér virágfürtökkel rendelkezik, melyeket sötétlila, csillagszerű bogyós termés követ.
6.Fehér tűzeső (Heuchera villosa)
A magas, elegáns és sokoldalú fehér tűzeső napos helyen is termeszthető, de árnyékban vagy félárnyékban érzi magát a leginkább otthon. Hosszú időn keresztül, júliustól októberig virágzik, és hosszú, karcsú fürtökben apró, krémes fehér virágokat hoz.
Reméljük a 2026-os virágtrend felkeltette az érdeklődésüket, és a megszokott virágok helyett, mint például a muskátli, beújítanak és elültetnek párat ezekből a növényekből is a kertjükbe.
A tavaszi kerti munkák megkezdésekor a metszés az egyik legfontosabb dolog. Ez most már semmiképpen nem várhat tovább, mert a gyors felmelegedés miatt sok fa hajtása már megindult. A tapasztalt kertészek szerint a régi, naptárhoz kötött szabályok egyre kevésbé állják meg a helyüket, mert ahogy elmúlnak a fagyok, rögtön figyelni kell a fák állapotát.
A gyümölcsfák metszése idén hamarabb esedékes
A kertészek elmondásai alapján a metszés elsődleges célja, hogy a fa ne legyen túlterhelt a termés súlyától. Annyi virágot és ágat kell csak rajta hagyni , hogy amikor megjelennek rajta a gyümölcsök, akkor azok súlya ne törje le az ágakat. A gyümölcsfák metszése azért fontos, hogy a fa koronája átlátható és terhelhető maradjon, mert a túl sűrű lomb nem tud kellően szellőzni.
Javasolt metszéskor a fa koronájából azokat az ágakat eltávolítani, amelyek erősen felfelé vagy lefelé nőnek. Emellett le kell metszeni azokat az ágakat, amelyek sűrűn egymásba nőttek, hogy a korona belseje is szellőzni tudjon.
A gyorsan növő, függőleges hajtásokat is el kell távolítani a fáról, ugyanis ezek tőből levágva segítik a fa egészséges fejlődését. A kertészek azt is elárulták,hogy az ikertörzsesség kialakulását is érdemes ilyenkor tavasszal egy metszéssel megelőzni. Ha két vezérhajtás indul felfelé, az később gyengítheti a fa szerkezetét, és a nedvesség vagy a lehullott levelek is könnyebben megmaradnak a kettéágazó törzsben.
A metszés javasolt időpontja
A gyümölcsfa metszésének ideje nem köthető egyetlen naphoz vagy héthez. Idén a korán jött meleg hirtelen indította be a rügyezést és a virágzást. A kertészek emiatt az a régi gyakorlatot, azaz a március közepéig terjedő időszakot ajánlják erre a munkára.
Metszés után, fontos a megfelelő növényvédelem
A metszés után a növényvédelem is kiemelten fontos, ehhez:
a metszőollót,
az ágvágót,
és a fűrészt,
minden fa után fertőtleníteni kell, például alkohollal, mert a betegségek így nem fognak átterjedhetni egyik fáról a másikra.
A lemosó permetezést is el kell végezni metszés után. Ehhez az olajos, rezes vagy kénes készítmények a legjobbak, ugyanis ezek hatékonyan segítenek megtisztítani a fát a kéreg repedéseiben áttelelő kártevőktől. A régi, fennmaradt gyümölcsmúmiákat is el kell távolítani, mert ezek fertőzési forrást jelenthetnek.
A jó időben elvégzett metszés kulcsfontosságú, és az egyik legegyszerűbb ellenőrzési eljárás. Ugyanis ha a korona jól átlátható, a fa kezelhető magasságú, és a szüret létra nélkül is megoldható, akkor jól végeztük el a munkánkat.
Amikor a kertben csúszós, nyálkás nyomokat veszünk észre, és a friss salátaleveleken csigák által ejtett rágásokat találunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy megérkezett a csigainvázió ideje! Ilyenkor azonnal felmerül a kérdés, hogy vajon mit tehetünk ellenük, amivel hatékonyan távol tarthatjuk a kerttől ezeket a csúszós, nyálkás állatokat!
A csigák imádják a nedvességet
A csigák kimondottan szeretik a párás, esős napokat, mert ilyenkor könnyebben mozognak, és nem száradnak ki. Amikor tavasszal megérkezik az első kiadós zápor, a csigák azonnal előbújnak rejtekhelyeikről, hogy lakmározzanak a frissen elültetett zöldségpalántákból és más zöld növényekből. A kertben található bőséges növényzet, nedves talaj és sűrű növényborítás ehhez tökéletes terepet nyújt!
Általában tömegesen jelennek meg
Ugyanis a csigák szaporodása is a csapadékos időszakban válik aktuálissá. Hiszen nedves körülmények között gyorsabban fejlődnek, és akár több generáció is születhet és nőhet fel, egy szezonban. Az eső ezenkívül segítségükre van abban is, hogy lemossa a ragadozókat elriasztó szagokat, így sokkal bátrabban indulnak útnak.
Mi a teendő ha ellepik a kertet?
Ilyenkor arra kell törekedni, hogy befogjuk ezeket a hívatlan jószágokat. Ehhez alkalmazhatunk a sörcsapdát, összetört tojáshéjat, vagy a fahamut kiszórva. Azonban sokat számít az is, hogy a kert mindig legyen tiszta tiszta és rendezett. Gyűjtsd össze a lehullott leveleket, ritkítsd a növényeket.
Sajnos a csigák előbb utóbb megjelennek ott, ahol bőséges a táplálék és nedves a környezet, hiszen ezeken a helyeken a csigák otthon érzik magukat. Azonban egy kis odafigyeléssel és néhány trükkel könnyen távol tarthatóak ezek a nem kívánatos puhatestűek.
Egy dolgot igencsak megjegyeztem a gyermekkoromból, mégpedig azt, hogy a pogácsa bizony szent, és sérthetetlen! Nincs olyan gyermek, vagy felnőtt ember, aki ne csipegetne belőle szívesen a nap bármely szakában. Azt viszont pontosan tudjuk, hogy ahány ház, annyi szokás, s annyi féleképpen készítik el ezt a finomságot is. Most elhoztunk nektek egy olyan trükköt, amelyet még a nagyimtól tanultam, s biztosan napokig puha, és finom marad tőle a pogácsa!
Bizonyára mindenki kivülről fújja, hogy hogyan kell friss, kívül ropogós, belül pedig omlós pogácsát készíteni. Mi egy olyan módszert mutatunk most nektek, ami ugyan a remek ízén nem változtat, de a frissességét még napokig megtartja!
Mit rakj a tésztájába?
A nagymamák közkedvelt, és bombabiztos trükkje pedig azt, hogy egy kicsiny főtt burgonyát raknak széttörve a pogácsa tésztájába.
Ettől még vagy 3-4 napig puha, omlós, és friss marad a kedvenc pogácsánk, s ráadásul finomabb is lett a burgonya által!
Pár egyéb tipp, ami még a hasznodra válhat:
Rakj egy kis citromlevet, vagy almaecetet a tésztájába
A tej negyede helyett rakj szénsavas ásványvizet a tésztába
A szamócát szintem mindenki szereti, azt meg pláne amit otthon, maga nevel. A szamóca megterem a kertben és a balkonon is, így ha idén te is kedvet kaptál, akkor épp itt az ideje most tavasszal, hogy belefogjál. Van egy fontos szempont azonban, ami talán fontosabb még annál is, hogyan gondoskodsz a szamócáról. Cikkünkből megtudhatod!
A szamócáról
A szamóca, amit a legtöbben eperként ismernek, egy igazán kedvelt nyári gyümölcs. Hazánkban az éghajlat is alkalmas a nevelésére, így saját magunk termeszthetjük meg,viszont kellő körültekintést igényel a gondozása. Az epernek alacsony kalória- és cukortartalma van, emellett C-vitaminban is nagyon gazdag gyümölcs. Rost, folsav és ásványi anyag tartalma pedig hozzájárul a szív- és érrendszer egészségéhez.
Milyen fajtát válassz?
Az egyik legfontosabb szempont, a fajtaválasztás, ugyanis ennek függvényében kell kiválasztani azt is, hogy hova ültessék el. Vannak egyszer termő, júniusi fajták, amik a következő szezonban hozzák a legtöbb termést, és vannak folyton termő, vagy éppen napsemleges változatok, amelyek egész nyáron teremnek, sőt még ősz elején is.
Hogyan ültesd el?
A júniusi szamóca fajták számára szükséges a napfényes hely, kell a legalább napi 6 órányi napsütés, és fagyok elmúltával már el is lehet ültetni a frissen megvásárolt eper palántákat. Fontos számára a jó vízelvezetésű talaj, amit trágyával vagy komposzttal összekeverve használj. Magaságyásban is kiválóan fejlődik, és ősszel is telepíthető, mert fagytűrő így biztosan áttelel. A folyton termő változatnál nem a napfény a meghatározó, hanem a hőmérséklet, és javasolt a szamócát minden évben más helyre ültetni, mert a talaj könnyen kimerülhet, és így nem jutna elég tápanyaghoz.
A szeder egy fényes, fekete bogyó, amit fogyaszthatunk nyáron frissen, vagy eltehető lekvárnak, készíthető belőle szörp, szóval igazán sokoldalúan felhasználható. Aztán tavasszal kiderül, hogy a szeder valójában egy igazán bonyolult növény, ugyanis ha nem foglalkozunk vele, egy idő után úgy viselkedik, hogy átveszi a kert adott helyének az irányítását.
A szeder egy kimondottan hálás növény, de nem az a fajta, amelyik megtartja küllemét és báját éveken keresztül. A jó hír ebben a helyzetben az, hogy tavasszal nagyon sok mindent helyre lehet hozni. A szeder szereti, ha kellően és körültekintően megmetsszük tavasszal, és ezt rendszerint szép terméssel hálálja meg.
A szeder gondozása tavasszal
Első és legfontosabb lépés az, hogy tavasszal a vesszőket alaposan ritkítsuk meg, majd egy támaszték rendszerhez igazítva szedjük rendezettre a szedret. Emellett nagyon fontos a talaj javítása és a vízellátás átgondolása is. Elsőre ezeket az eljárásokat talán soknak véljük, azonban mindegyik nagyon fontos lépés a növény megfelelő fejlődése szempontjából. A szeder esetében a vesszők nem örökkévalók, általában két éves ciklusban terem, az első évben nő a hajtás, a másodikban terem, utána pedig a termett vessző már többé nem alkalmas arra, hogy újra teremni tudjon.
1. A sérült, vagy a rossz helyen lévő vesszőket le kell metszeni
Tavasszal a legfontosabb feladat átnézni a bokrokat és eltávolítani róla minden sérült, elfagyott, beteg, vagy gyenge vesszőt. A szeder hajlamos gyorsan sűrűsödni, és ha ezt hagyjuk, a növény belseje levegőtlenné válik, ami nem tesz jót hosszútávon.
A ritkább, jól átlátható szederbokor több szempontból is előnyös. Jobb a légmozgás, a növény gyorsabban szárad eső után, kisebb a betegségek kockázata, és a bogyók is szebben fejlődnek. A régebbi, már letermett vesszőket muszáj lemetszeni a bokorról, mert a növény sem ragaszkodik hozzájuk és nekünk sem szabad.
2. A szedernek fontos a támrendszer
A szeder akkor fejlődik a legjobban, ha van támrendszere. Huzal, oszlop, kerítésre vezetés, vagy más stabil megoldás rengeteget segít. A hosszú vesszők így nem dőlnek szét, és sokkal könnyebb megkülönböztetni az idei és tavalyi hajtásokat. A rendezett szeder nemcsak szebb, hanem kezelhetőbb is. vannak akik külön oldalra kötik az új és a termő vesszőket. Ez kifejezetten okos módszer, mert később a letermett részek eltávolítása is sokkal egyszerűbb.
3. A talaj megfelelő lazítására is figyelni kell
Tavasszal javasolt a szedertövek körül óvatosan fellazítani a talajt, különösen, ha a felszín tömörödött vagy kérgesedett. Ez a munkálat ugyanis segíti a víz bejutását és a gyökérzóna levegőzését. Azonban ezt nagyon óvatosan végezzük el a szeder gyökerei ugyanis nagyon sérülékenyek, ezért a sekélyebb művelés bőven elég. A cél az, hogy a talaj élhetőbb legyen a növény számára.
4. Komposzt és tápanyag biztosítása
A szedernek ahhoz, hogy megfelelően teremni tudjon, szüksége van megfelelő tápanyag-utánpótlásra. Tavasszal ezt biztosíthatjuk komposzttal, érett szerves trágyával, vagy egy mérsékelt, kiegyensúlyozott tápanyagellátással. A növénynek ilyenkor egyszerre kell új hajtásokat nevelnie, levelet fejlesztenie és készülnie a termésre. A komposzt azért is jó választás, mert nemcsak tápanyagot ad, hanem a talaj szerkezetét is nagymértékben javítja. A szeder ezt különösen szereti, mert a jó víz- és levegőgazdálkodású talajban sokkal kiegyensúlyozottabban fejlődik.
5. Mulcs kihelyezése aranyat ér
A talajtakarás a szedernél is kiváló ötletnek bizonyul, ugyanis a . Szalma, lombkomposzt, kéreg vagy más szerves mulcs segít megtartani a nedvességet, emellett hatékonyan visszafogja a gyomokat, és kiegyenlítettebbé teszi a talaj hőmérsékletét is. A mulcs olyan a szedernek, mint nekünk a megbízható réteges öltözködés tavasszal, ugyanis ez megvédi, kiegyensúlyozza, és sok felesleges stressztől megkíméli a növényt. Arra viszont oda kell figyelni, hogy a takarás ne feküdjön közvetlenül a tövekre, mert a cél a védelem, és nem a fullasztás.
6. Öntözés: egyenletes nedvesség kell, nem hirtelen lelkiismeret-furdalás
A szeder tavasszal sokkal jobban fejlődésnek indul, ha a talaja egyenletesen nyirkos. A túlöntözést kerülni kell, de a kiszáradás sem szerencsés. Ha tavasszal már eleve vízhiányos a növény, az a későbbi fejlődést is befolyásolja. A legjobban akkor járunk el amikor nem egyszerre próbálunk mindent megoldani, hanem figyeljük a talajt, az időjárást és a növény állapotát.
7. Nézd meg, mit okozott a növénynek a tél
A tél végével, amikor tavaszba fordul az időjárás akkor derül ki mit okozott a hideg a szederben. Lehetnek visszafagyott csúcsi részek, sérült vesszők, vagy meggyengült támaszok. Ezeket javasolt minél hamarabb rendbe tenni, mert később a növekedés már gyorsan beindul, és akkor már nehéz ezeket a javításokat elvégezni. A szeder tavasszal még viszonylag együttműködő. Nyár közepére már új hajtásokat hoz és ilyenkor nehezebbé válnak már a munkálatok.
Tavaszi szedergondozás
A szeder egy igazán lendületesen növő növény, és ha ezt a lendületet tavasszal sikerül sínre tenni, akkor nyáron már nincs vele igazán semmilyen teendőnk. Végül is ezért tartjuk. Meg egy kicsit azért is, mert a frissen szedett szeder mindent megér, amit mi magunk neveltünk.
Egyes kutatók a Granadai Egyetemen azt nézték meg, hogy a kávézaccot hogyan lehet újra felhasználni az uborka termesztésénél. Az eredmény felettébb érdekes lett, ugyanis azt tapasztalták, hogy a kávéalapú trágyák nem csak egy sokkal hatékonyabb alternatvát szolgáltatnak, hanem az uborka ízét, és minőségét is pozitívan befolyásolják a mesterséges trágyákkal szemben!
Mindazonáltal a kutatás egyik fontos tanulsága az volt, hogy a kávézaccot nem lehet minden esetben ugyanúgy felhasználni. A kávé kémiai összetétele ugyanis nagyban függ attól, milyen fajtából készült, hogyan pörkölték, és milyen eljárással főzték le. Éppen ezért a kutatók először „hozzáigazították” a kávézacc összetételét a növények igényeihez, így biztosítva, hogy a trágyaként használt anyag minden alkalommal egyenletes és biztonságos legyen. A cél az volt, hogy a növények minden termesztési ciklusban ugyanolyan minőségű és hatású tápanyaghoz jussanak – derül ki a Daily Coffee News cikkéből.
Hogyan készítették?
Első sorban a kígyóuborkán kezdtél el tesztelni a kávézaccból készült trágyát. Ezt a zöldséget hagyományosan csomagolva küldik a boltok polcaira, egyenesen az üvegházakból.
Miben változott az uborka az új trágya hatására?
Növekedett a cik, illetve vastartalom
A higany, az arzén, ólom, valamint a kadmium szint csökkent.
Ezeket a bio-kelátok létrehozásával tudták elérni, illetve kontrollálni. Ezzel a vegyülettel hatékonyan sikerült stabilizálni a növényekben a mikrotápanyagokat, közöttük az alábbiakat:
Mangán
Réz
Vas
Cink
A tanulmány kimondja, hogy ezzel a kávézaccos “trükkel” sokkal könnyebben lehet újrahasznosítani a zöldségekben lévő tápanyagokat, s jelentősen lecsökkennek azon rengeteg mennyiségű szemét általi okozott környezeti szennyeződések is, illetve, a világ termelői piacának a pénztárcája is kicsit megkönnyebbülhet ennek a módszernek az alkalmazásával.
A legtöbb kertész alig várja a tavaszt, hiszen ilyenkor végre kikerülnek a telelésre eltett leanderek. Azonban sok esetben nemcsak az első friss hajtások jelennek meg a növényen, hanem a levéltetvek, pajzstetvek vagy liszteskék is. Ebben a pánikhangulatban sokan a lemosó permetezésre gondolnak, hiszen ha más növényen működik,miért ne működne a leanderen is?
A leander más mint a gyümölcsfa
A tavaszi lemosó permetezést alapvetően lombtalan gyümölcsfákon szabad csak alkalmazni. Ugyanis a lemosó permetezéskor erősebb koncentrációjú réz- vagy olajtartalmú készítmények kerülnek a növényre, amelyek a kéreg repedéseiben telelő kártevőket és kórokozókat pusztítják el.
A leander viszont teljesen más növény, ami többnyire örökzöld,emellett a téliesítésből kikerülve már gyakran megindul rajta a hajtásnövekedés. Az erős koncentrációjú lemosó permetek ezért könnyen perzselést okozhatnak a most kihajtott leveleken, különösképpen az olajos készítmények alkalmazásakor. Emiatt a gyümölcsfák esetében bevált lemosó kezelés a leandernél egyáltalán nem ajánlott.
Más módon kell kezelni a fertőzést
A telelésből kikerült dézsás leandereken gyakoriak a pajzstetvek és a levéltetvek már tavasz elején, hiszen a benti közeg tökéletes ezeknek a kártevőknek. Amennyiben a fertőzés erős, valamilyen növényvédelmi beavatkozásra mindenképp szükség van.
Ebben az esetben viszont nem a hagyományos lemosó permetezést javasolt alkalmazni, , hanem egy kíméletesebb rovarölő készítményt, a lombos állapothoz igazított dózisban. A cél ilyenkor nem a teljes lemosás, hanem a kártevők egyedeinek az elpusztítása. Fontos az is, hogy a kezelést még a szabadba kerülés után, de a tartós erős napsütés előtt végezzük el, mert a friss leveleken a permet könnyen fitotoxikus lehet.
A kézzel történő alapos tisztítás többet ér
A leanderen a pajzstetvek a legtöbbször jól láthatóak a levelek fonákán és a hajtásokon. Általában sok esetben már az is jelentősen csökkenti a fertőzést, ha a növényt alaposan lezuhanyoztatjuk, illetve a fertőzött részeket lemossuk vagy letöröljük. A teleltetés után érdemes a növényt átvizsgálni, a legyengült hajtásokat lemetszeni, majd csak ezután alkalmazni a permetezést.
Erre figyeljünk tavasszal:
A leandernél a legnagyobb kockázatot nem a kártevők, hanem a nem megfelelően megválasztott növényvédelmi kezelés okozza. A gyümölcsfáknál megszokott erős lemosó permetezést ezért ne alkalmazzuk. Ha permetezünk, mindig lombos növényre engedélyezett készítményt válasszunk, és tartsuk be a javasolt koncentrációt.
Hokkaidón, Japán északi szigetén terem ez a szőlő, ami még ott, Japánban is hatalmas ritkaságnak számít. Ez a szőlőfajta már több, mint 50 éve létezik a hidegebb időkben, és Yamasachi a neve.
Mi a Yamasachi története?
Ennek a szőlőnek az eredete már a ’70-es évekre nyúlik vissza, amikor is a Japán kormány Ikeda városát kitüntette borvidékké. Az eredeti terv az volt, hogy egy olyan hibrid szőlőfajtát növesszenek, amely kibírja a Hokkaidói hidegebb, szélsőségesebb időjárást.
Azután, miután a Kiyomi, francia szőlő termesztése nem sikerült, a kutatók nem kevesebb, mint 20.000 fajtát keresztezteztek, és végül ebből lett a különleges Yamasachi. Ez az egyetlen szőlő a Földön, amely képes akár a -30 Celsius fokos hőmérsékletet is elviselni!
A Yamasachi külleme
Közepes méretű fürtjei vannak
Kicsi, vagy közepes méretű szemei vannak
Héja vastag, és sötétlila
Erőteljes, ellenálló fajta
A Yamasachi 2006-ban megkapta a hazájában a hivatalos fajtaelismerést, amit a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet csak 2020-ban regisztrált be. Hokkaidóban akkor is csak 10 borászat termesztette ezt a szőlőfajtát, közöttük az Ikedában is működő Tokachi Wine, ami ma is a legfontosabb termelőjének számít.
A Hokkaidói Kereskedelmi hivatal vezetője így nyilatkozott a Yamasachiról:
” Rendkívüli hidegtűrésével, és a magas savtartalmával válhat a jövő egyik legfontosabb klímaálló fajtájává. “
A japán borászok természetesen nagyon szeretnék, hogy a világpiacon is elismert legyen ez a szőlőfajta, hiszen nagyon nagy potenciál rejlik benne. 2024-ben például Szingapúrban, amíg 2025-ben Hongkongban mutatták be az ebből készült borokat. Ugyan a borászatok többsége családi vállalkozásokra épül, mégis lassacskán a Yamasachi is elindulhat a világpiac felé!
Jelentős különbségek vannak a magyarországi gyógyfürdők között oldott ásványianyag-mennyiség tekintetében. Egyes helyeken 1-2 ezer mg/liter az érték, míg máshol több tízezer. Meglepő módon Magyarország legmagasabb ásványianyag-tartalmú gyógyvize egy kis község fürdőjében található – derül ki a Termál Online írásából.
Termálforrás egy varázslatos kis faluban
Nem másról van szó, mint a Heves vármegyében megtalálható Bükkszéki Gyógy- és Strandfürdőről, amely Egertől 22 mindössze km-re található. Ennek a fürdőkomplexumnak a termálvize gazdagon bővelkedik az ásványi anyagokban, így literenként jut belőle 22 989 mg.
A bükkszéki gyógyvíz felhasználási területe igen sokrétű – olvashatjuk a cikkből.
Nem egyszer segített már a csonttörésben, a mozgásszervi megbetegedések sokaságán, illetvea különböző sérülések meggyógyításában is. Sokan szimplán a felépülés után is használják, amolyan megelőzés gyanánt. Ezek mellett még hatásos a bőrgyógyászati, a gyomortáji, emésztőrendszeri, illetve a nőgyógyászati gondok elmulasztásában is! Ezt a vizet nem kevesebb, mint 540 méteres mélységből hozzák a felszínre.
Salvus víz
Természetesen, nem csak fürdeni tudunk ebben a páratlan vízben, hanem bizony inni is tudjuk. A Salvus vízként palackozott folyadék pont ebből ered. Története szerint még ’38-ban bukkantak rá munkások, egy egyszerű olajkutatás folyamán. Azóta töretlenül a Salvus víz a világ egyik legfinomabb, és leggazdagabb ásványia anyag tartalmú vize.
A fürdő minősítése
Ebben a csodáalots fürdőegységben megtalálhatóak a gyermekmedencék, a gyógyvizes ülőmedence, az élménymedence, sőt, még inhalatórium is! Emellett szauna, gőzdürdő, aromaterápias kabin, uszó, és élménymedence is teríti a kínálatot.
Az egyik szomszédom a minap azzal fogadott mikor kimentem a kertbe, hogy ugyanazokat a virághagymákat ültette el ősszel amiket szokott, idén viszont mégis teljesen eltérő eredményt kapott és ezt nem érti. A különbség ami tapasztalt sajnos gyakran egy apró előkészítési lépésen múlik, amit a tapasztalt kertészek szinte mindig elvégeznek ültetés előtt. Ez a módszer ugyanis nagyon sokat segíthet a növényeknek abban, hogy gyorsabban induljanak meg, erősebb gyökereket fejlesszenek, és hamarabb virágba boruljanak.
Virághagymák előkészítése
A hagymás virágok és gumók ugyanis a legtöbb esetben száraz állapotban várják az ültetést. Egy kis előkészítéssel viszont segíthetünk felébreszteni őket, ami még a fejlődésük első szakaszát is meggyorsítja. A kertészkedésben jártas emberek szerint mindenképp javasolt ültetés előtt rövid időre vízbe helyezni a gumókat., hagymákat. A nedvesség hatására ugyanis a növényi szövetek újra hidratálódnak, ami segíthet abban, hogy a gyökérképződés is gyorsabban meginduljon a kiültetést követően.
Mely virághagymák esetében működik a legjobban?
Nem mindegyik virághagyma esetében szükséges ez az előkészítés, viszont vannak olyan hagymás virágok amelyek kifejezetten jól reagálnak rá.
A kertészek leggyakrabban a következő növényeknél alkalmazzák:
ranunkulusz (boglárka)
anemóna
kardvirág (gladiolus)
Mennyi időre áztassuk be?
A gumókat általában 3–4 órára javasolt vízbe áztatni, mert ennyi idő bőven elegendő ahhoz, hogy a növények nedvességet vegyenek fel, de még ne kezdjen el rothadni. A túl hosszú áztatás ugyanis rothadáshoz vezethet, mert a gumók érzékenyek lehetnek a túlzott nedvességre. A legjobb, ha szobahőmérsékletű vízben történik az előkészítés, majd az áztatás után rövid időn belül ki is ültetjük a végleges helyükre.
Mi történik a gumókkal vízbe áztatáskor?
A száraz növényi szövetek gyorsan elkezdik felszívni a nedvességet., ennek köszönhetően a növény kilépj a nyugalmi állapotából, amiben a tárolás során volt. A kertészeti szakértők szerint ez a hidratáció különösen fontos lehet azoknál a növényeknél, amik hosszabb ideig száraz környezetben voltak. A vízben való áztatás hatására a gumók szerkezete kissé megduzzad, és a sejtek újra aktiválódnak. Ez előkészíti a növényt arra, hogy a talajba kerülve gyorsabban gyökeret fejlesszen.
Mikor nem javasolt a gumók áztatása?
Ugyan az áztatás sok virághagyma esetében hasznos lehet, nem minden hagymás növény igényli ezt. Egyes fajok például a tulipán vagy a nárcisz, általában jól fejlődnek külön előkészítés nélkül is. Abban az esetben ha a gumó puha, penészes vagy sérült, az áztatás csak rontani fog az amúgy is rossz állapotán. Ilyen esetben jobb inkább eltávolítani a gumót a többi közül.
A talaj minősége és az ültetés körülménye is számít
A hagymás virágok általában jó vízelvezetésű talajt igényelnek, mert a túl nedves föld könnyen rothadáshoz vezethet. Mindenképpen javasolt tehát ezeknek a hagymás virágoknak laza, levegős talajt biztosítani. A napos vagy félárnyékos hely általában ideális választás ezeknek a növényeknek. Ha megfelelő körülmények közé kerülnek, az áztatott gumók sokkal gyorsabban hoznak hajtást, mint a szárazon elültetettek társaik.
A csalán, a pitypang és a tyúkhúr sok kertben nő, és a legtöbben bosszantó gyomnövényként tekintenek rájuk. Azonban ezek a gyomok ökológiai szempontból javítják a talajt, segítik a beporzókat, és tápanyagokat biztosítanak a talajnak. Cikkünkből megtudhatják, milyen esetben javasolt meghagyni őket a kertben.
A gyomnövényeket általában bosszantóak, hiszen nem kívánt helyen és időben jelennek meg, A gyomok elszívják a tápanyagot, a vizet és a napfényt a növények elől. A teljes gyommentesség megteremtése helyett azonban javasolt megtartani az egyensúlyt.
A gyomnövények ugyanis nagyon fontosak a kert ökológiai körforgásában, hiszen talajtakaró és talajlazító funkciójukkal csökkentik a kiszáradást, a tömörödést és az eróziót. A betakarítás után megjelenő, majd télen elfagyó gyomok beborítják a talajt, ezzel segítik megőrizni annak tápanyagtartalmát. Működhetnek csapdanövényként is, magukra csalva a levéltetveket vagy a poloskákat.
Csalán:
Az egyik leghasznosabb gyomnövény a csalán, amelyből a veteményeskerttől távolabb érdemes pár tövet meghagyni. A csalánból készített erjesztett csalánlé az ökokertészek egyik legkedveltebb és hasznos tápoldata, zsenge hajtásai pedig főzelékként, pesztóként vagy teaként is ajánlottak fogyasztásra.
Pitypang:
A pitypang általában a gyepben jelennek meg, virágai kora tavasszal már nyílnak, amikor még kevés más növény vagy gyom virágzik. Azonban a pitypang létfontosságú táplálékot biztosít a legtöbb a beporzónak és lepkének. A pitypang még zsenge levele salátába kitűnő választás, a baromfiudvarba dobva pedig amint megeszik a csirkék, sokkal sárgább tojást tojnak tőle.
Tyúkhúr:
A tyúkhúr gyorsan nő és terjed, azonban az áttelelő tyúkhúr sűrű növénypárnákat képez aminek köszönhetően hatékonyan takarja a talajt, és segít a víz visszatartásában, valamint az árnyékolásban. Mivel kevés tápanyagot von el, idősebb növények alatt kifejezetten hasznos lehet, és amikor beköszönt a nyári forróság akkor pedig magától elhal. Zsengén salátába, turmixba vagy akár rántottába is tehető de csak mértékkel, ugyanis hashajtó hatású.
Libatop:
A libatopnak igazán mélyre hatoló gyökerei vannak, ezért talajlazító hatással rendelkezik. A friss hajtásai szintén ehetők, de magas oxálsavtartalma miatt a fogyasztásuk csak kis mennyiségben ajánlott. Mivel rengeteg magot érlel, virágzás előtt érdemes kaszálni vagy kihúzni, hogy ne terjedjen el nagyon a kertben.
Porcsin:
A porcsin egy igazán szárazságtűrő gyomnövény, amit vastag levelének köszönhet. A kövér porcsin szintén lazítja a talajt, javítja a talajmenti mikroklímát, és a csalánhoz hasonlóan is készülhet belőle tápoldat a növények mikroelem-utánpótlására. Magas vas-, kálium-, kalcium- és omega-3-zsírsav-tartalma miatt táplálkozási szempontból is értékes, savanykás, ropogós levelei bármilyen salátában megállják a helyüket.
A palántázás egyik hatalmas nagy problémája az, amikor is a fényhiány, valamint a túlöntözöttség miatt szinte azonnal bedőlnek a paradicsompalánták. A kertészeti szakértők azt tanácsolják, hogy csökkentsük a hőmérsékletet, annak érdekében, hogy megmentsük a növényt.
A március általában a kertészek számára az egyik legjobb időszak, hiszen ilyenkor kezd el a természet ébredezni. Azután, amikor rájövünk, hogy a palántánk egyáltalán nem olyanok, mint amilyennek lenniük kéne, akkor képesek vagyunk bepánikolni.
A korai vetés problémája
A legyakoribb, és talán az első jelentkező baj az, amikor túl korán ültetjük el a palántákat. Ha esetleg nem tudnánk, hogy pontosan mikor is kéne ültetnünk a paradicsom palántákat, akkor eláruljuk, hogy erre nem a március eleje a legalkalmasabb.
Ezeknek a palánták nem csak azért “tűnnek ki” a sorból, mert gyengébbek, hanem a teleltetés utáni erősödésük is sokkal csekélyebb. Ezzel azt tudod tenni, hogy figyelmesen, és türelmesen állsz hozzá. Ha teheted, akkor halaszd el a vetést a tavasz közepére, mikor már a fényviszonyok is megfelelőek lesznek a palánták számára. Korán csak akkor vesd el, ha üvegházban, vagy fűthető fóliában tudod nevelni.
Az arányokra is figyelni kell
Ahhoz, hogy a paradicsommagok szépen tudjanak kicsírázni, jó idő szükséges minimum 23 fok, de a legjobb neki a 26 fok. Azonban, ha túl kevés fényt kap a növény, és úgy van meleg, akkor bizony az csak rosszat jelenthet, mivel a meleg felgyorsítja az anyagcseréjét, s hiába tud növekedni, ha nem lesz erős.
Erre a tökéletes megoldás az, ha egy világosabb, ámde kicsit hűvösebb helyre ültetjük a paradicsomokat. Lehet akár 16-17 fok is, s hiába fog lassabban nőni, ha szebb, és finomabb, valamint egészségesebb zöldségeket eredményez.
A zsúfoltság is gond lehet
A zsúfoltság a paradicsom harmadik legrosszabb tényezője, már a növekedés tekintetében. Azok a magok, amelyeket sűrűn vetettünk, szinte egymással kezdenek el versengeni azért a kevés fényért. Ha a palánták egymásra nőnek, akkor bizony a növények csak nyúlni fognak, de maga a termés, és a gyökérzet szottyadt lesz. Ebben az esetben azt tudod tenni, hogy amint elérik azt a kort a palánták, megpróbálod külön ültetni őket.
Számos kerttulajdonos bosszankodik a megjelenő vakondok miatt, hiszen feltúrják a szépen gondozott kert bármely részét, gondolkodás nélkül. Számos vakondriasztási módszer található az online felületeken, a mérgektől kezdve egészen az ultrahangos riasztókig. Az áruk is széles spektrumú, hiszen pár száz forinttól több tízezerig is terjed. Ebben a cikkben most viszont egy olyan megoldást mutatunk, ami egy fillérbe sem kerül és még hatékony is!
Vakond riasztó
Hozzávalók:
1,5 m fa vagy vasrúd
Pet-palack
éles kés vagy snicccer
Elkészítés:
Egy nagyjából 1,5 m hosszú fa- vagy vasrudat szúrjunk a földbe kb. 40 cm mélyen.
Ezt követően egy PET palack alját fúrjuk ki, akkorára, hogy a rúdra majd kényelmesen ráhúzhassuk.
Majd a palack oldalán 4 db téglalap alakú nyílást alakítsunk ki az egyik hosszanti oldalon kifelé hajtva a téglalapokat. Ezek lesznek a szárnyak.
Amikor majd fúj a szél, a palack forog és hangot ad, melyet a rúd a földbe vezet. Nem a vakond reagál a hangra hanem a giliszta a rezgésre.
A kapor nemcsak simán gyönyörű és dús bokrával díszíti a kertet, de az illata is mennyei. Sokan mégis elszenvedik, hogy a növény hirtelen egyszer csak kiszárad és íztelenné válik, hiaba gondozzák a megszokott módon. Gondolkoztál már azon, mi lehet a titka annak, hogy a növény igazán üde és aromás maradjon?
A legfontosabb, amit már a vetésnél észben kell tartani, az a kapor hatalmas fényigénye. Ha nem kap elég napot, a növekedése lelassul, a hajtásai pedig gyengék lesznek. Olyan helyet keress neki, ahol naponta legalább 6-8 órán át éri a közvetlen napfény. Emellett persze a rendszeres locsolás és a tápanyagpótlás is számít, de a valódi siker titka a tökéletes termőhely megválasztása.
Kapor:
A kapor nagyon könnyen termeszthető növény még kezdő kertészek számára is. Ez a növény kedveli a napos, laza, jó vízelvezetésű talajt és előnye, hogy kora tavasszal is már elvethetjük a magokat, amelyeket 1-2 cm mélyre kell elszórni a talajba. A kapor nem igényel különleges ápolást, de figyeljünk oda rá.
A kapor termesztés előnyei:
Egyszerű: A kapor nem igényel különösebb körültekintést és ápolást, így még kezdő kertészek számára is ajánlott.
Nyáron így csináld: A kapor egész nyáron friss, illatos leveleket hoz és ezek rögtön fel is használhatók különféle ételekhez.
Természetes gyógyszer: A kapor levelei és magjai jótékonyan hatnak a szervezetünkre, például enyhítik a gyomorfájdalmakat és a puffadást is.
Kapor termesztési praktikák:
Ilyen az ideális talaj: A kapor a tápanyagokban gazdag, laza szerkezetű, jó vízelvezetésű talajt kedveli leginkább, ilyen ültetőközegben érzi magát a legjobban.
Ide ültesd: A kapor leginkább a napos helyet kedveli, de félárnyékban is megnő, bár itt lassabban megy virágba.
Vetéskor erre figyeljünk: Kora tavasszal,de legkésőbb nyár elején vessük el a magokat, amelyeket 1-2 cm mélyre szórjunk el a talajba.
Öntözési javaslat: A kapor rendszeres öntözést igényel, különösen száraz időszakban, ilyenkor lehet reggel és este is öntözni.
Fontos a trágyázás: Ha a talaj nem túl gazdag tápanyagokban akkor szükség lehet műtrágyázásra is a kapor megfelelő fejlődése érdekében.
Gyom irtása: A kapor is, mint általában a növények a gyommentes talajban fejlődik a legjobban, ezért a gyomokat rendszeresen el kell távolítani.
Betakarítás: A kapor leveleket a nyár folyamán szüretelhetjük, míg a magokat a virágzás után lehet betakarítani és eltenni jövő tavaszra.
Ez a növény amiről mostani cikkünkben szó lesz, szinte magától fejlődik a kertben, sok gondozást nem igényel tőlünk. Ez az ellenálló, hosszan virágzó évelő látványos színekkel tölti meg a virágágyát, és még a méheket és a lepkéket is odavonzza. Nos, ez a növény nem más mint a ligeti zsálya. A zsálya egy évelő növény, ami nemcsak látványos virágaival díszíti a kertet, hanem kezdő kertészek számára is ideális választás, hiszen gondozás igazán egyszerű.
A ligeti zsálya ültetésének előnyei
A ligeti zsálya egy olyan évelő növény, amely természetes élőhelyén is jól alkalmazkodik a különböző körülményekhez. Pontosan emiatt ennyire népszerű, hiszen a kertben elültetve meglepően kevés gondozást igényel, mégis hosszú ideig virágzik és látványos dísze a kertnek.
Legnagyobb előnye ennek az évelő növénynek az, hogy kimondottan jól tűri a szárazabb időszakokat, és sokféle talajban képes megélni. A kertészek szerint éppen ez az alkalmazkodóképesség teszi az egyik legegyszerűbben nevelhető kerti növénnyé. A ligeti zsálya kb. 30–60 centiméter magasra nő, bokros formát alkot, és nyár elejétől egész őszig füzérszerű virágaival kápráztat el bennünket, amelyek színe lehet kék, lila vagy rózsaszínű is.
A kert egyik leghálásabb növénye
A ligeti zsálya minden kertben kimondottan jól tud mutatni. Szegélynövényként, évelőágyásokban , de akár a teraszon egy dézsában is szépen érvényesül. Ráadásul a ligeti zsálya a méhek, lepkék és más beporzó rovarok számára is kimondottan kedvelt virág, ezért ökológiai szempontból is nagyon értékes növény. Ha a virágzás után visszavágjuk a hajtásokat, gyakran egy második virágzás is megindul.
A ligeti zsálya ültetése
A ligeti zsálya leginkább a napos helyet kedveli és itt fejlődik a legszebben, amihez jó vízáteresztő talajt kell biztosítani számára. Ültetéskor a töveket 30–50 centiméter távolságra javasolt ültetni, hogy legyen elegendő helyük a bokrosodáshoz. Miután megerősödött a növény, általában kevés öntözést igényel, ezért különösen jó választás ha nem szeretnénk túl sok időt tölteni a növények gondozásával.
A ligeti zsálya azért ennyire népszerű, mert egyszerre szép és igénytelen növény is. Hosszú virágzása, szárazságtűrése és a beporzó rovarokat vonzó virágai miatt sokak szerint az egyik legjobb évelő választás, ha könnyen fenntartható, mégis látványos kertben szeretnénk gyönyörködni.
A legtöbb kerttulajdonos tavasszal már alig várja, hogy elérkezzen a palántavásárlás ideje. A zöldségek esetében a jó minőségű palánta kiválasztása alapvetően meghatározza a későbbi terméshozamot és a növények megfelelő egészségi állapotát is. Egy olyan palánta ugyanis ami nem egészséges, nemcsak gyengébben fejlődik, hanem betegségeket is hoz a kertbe. Pontosan emiatt javasolt tudatosan, pár alapvető szempontot figyelembe enni, mielőtt megvásárolnánk a palántákat.
Csak jó minőségű palántát vásároljunk
A palánta a növény életének még az elején jár, így pontosan ebben az időszakban dől el, hogy a növény mennyire lesz ellenálló, milyen gyorsan fejlődik, és mennyire lesz képes alkalmazkodni a kertünkben található viszonyokhoz.
A palánta akkor igazán megfelelő ha jó erős gyökérzettel, vastag szárral és egészséges levelekkel rendelkezik. Az ilyen növények sokkal jobban viselik a kiültetést, valamint jobban ellenállnak a betegségeknek, és nagyobb terméshozamot biztosítanak. Ezzel szemben a gyenge, megnyúlt vagy beteg palánták gyakran már a kiültetés után visszamaradnak a fejlődésben.
Hol ajánlott palántát vásárolni?
A palánták beszerzése történhet kertészetekben, piacon, gazdáktól vagy akár nagyobb áruházakban is.. A legmegbízhatóbb forrás általában a helyi kertészet vagy ismert termelő, ahol szakmai háttér és ellenőrzött körülmények biztosítják a minőséget. A piaci árusoknál viszont sokkal kedvezőbb árakkal találkozhatunk,akár alkudhatunk is, azonban itt különösen fontos a palánták alapos átvizsgálása.
Palántavásárláskor az egyik legfontosabb feladat a z egészséges palánta kiválasztása:
A levelek legyenek élénk színűek, folt- és elszíneződésmentesek. A sárgulás, barnulás vagy pöttyök gyakran tápanyaghiányra vagy betegségre utalnak. A szár legyen erős, és ne legyen túl vékony. A túl magas, „nyurga” palánták általában fényhiány miatt fejlődtek így, és később gyengébben fejlődnek.
Fontos a gyökérzet állapota is. Ha lehetőség van rá, nézzük meg a cserép alját: a jól fejlett gyökerek fehérek és sűrűek, de nem nőnek túl a cserépen. A túlfejlett, körbetekeredett gyökérzet arra utal, hogy a palánta már túl régóta van a cserépben.
Mire figyeljünk a fajta- és az időzítés szempontjából?
Nem minden palánta alkalmas arra, hogy vásárlást köbvetően azonnal kiültessük. A vásárlást így javasolt mindig az adott növény igényeihez igazítani. A melegkedvelő növények, mint például a paradicsom, paprika vagy uborka, ugyanis csak a fagyveszély elmúltával kerülhetnek kiültetésre. A fajtaválasztás is meghatározó tényező, amihez javasolt a helyi klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó, bevált fajtákat választani.
Edzettségi szint
A palánták egyik fontos tulajdonsága az edzettség, ugyanis ezek az edzett palánták már fokozatosan hozzászoktak a külső körülményekhez, így jobban tűrik a szél, a hőmérséklet-ingadozás és az erősebb napsütés hatásait amikor kikerülnek a kertbe a végleges helyükre.
ugyanis ha nem elég edzettek a palánták, akkor kiültetés után könnyen megperzselődnek a napon, vagy éppen a fejlődésük lelassul. Vásárláskor érdemes megkérdezni a termelőt, hogy a növények alkalmasak-e arra, hogy kiültessük őket.
Betegségek és kártevők
A palántákkal együtt sajnos nagyon könnyen bekerülhetnek a kertbe különböző betegségek és kártevők is. Ezért fontos, hogy mielőtt kiültetjük a kertbe alaposan vizsgáljuk át őket. Különös figyelmet fordítva a levelek fonákjára, ahol gyakran megbújnak a levéltetvek vagy más apró rovarok. A ragacsos felület, pókhálószerű bevonat vagy deformált levelek mind fertőzésre utalhatnak.
Szállítás és tárolás
A palánták szállítása során is könnyen sérülhetnek. Fontos, hogy a növényeket stabilan helyezzük el, és védjük őket a széltől, hidegtől vagy erős napsütéstől. Amennyiben vásárlást követően nem kerülnek azonnal kiültetésre, ideiglenesen világos, de nem túl forró helyen tartsuk őket, és ügyeljünk a megfelelő öntözésre.
Kiültetés előtt elvégzendő feladatok
A palántákat kiültetés előtt érdemes néhány napig fokozatosan hozzászoktatni a kinti körülményekhez. Mielőtt végleges helyükre kerülnének, a talajt megfelelően elő kell készíteni. Fontos, hogy a talaj legyen tápanyagban gazdag, jó szerkezetű és megfelelően nedves. A kiültetés ideális esetben borús időben vagy a kora esti órákban történjen, így a növények kevésbé sínylik meg az átültetést.
Gyakran elkövetett hibák
Sokan palántavásárláskor elkövetik azt a hibát, hogy az ár alapján döntenek. Az olcsóbb palánta azonban hosszú távon többe kerülhet, ha rosszabb termést hoz vagy ne adj isten elpusztul.
Gyakori probléma az is, hogy túl korán vásárolnak, és a palánták túl sokáig maradnak cserépben. Ez visszaveti a fejlődésüket. Szintén hiba lehet a nem megfelelő fajtaválasztás vagy az, ha nem vesszük figyelembe a növény igényeit.
A füge fehér nedve nagyon értékes, ezért napjainkban egyre többen kipróbálják és alkalmazzák különféle problémákra. A fügén termő tejnedv, más néven fügés latex évszázadok óta ismert a hagyományos gyógyászatban,napjainkig azonban csak kevesen voltak tisztában azzal, hogy mennyire jótékony hatásokkal bír ez a növényi nedv.
Ez a fehér színű “tej” a fügét termő fa ágaiból, leveleiből vagy a termésből szivárog amikor leszakítunk róla egy termést, és olyan vegyületeket tartalmaz, melyek antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek.
Hatások, amit a füge nedve nyújthat:
Természetes fertőtlenítő: kimondottan magas baktérium- és gombaellenes hatása miatt kisebb bőrfertőzésekre használható.
Szemölcseltávolító: a tejnedv enzimjei lebontják a szemölcs szöveteit, ezért régóta alkalmazzák természetes szemölcs eltávolítóként.
Emésztésre is kiváló: a tejnedv hígított formában fogyasztva megszünteti a puffadást és jótékonyan elősegíti az emésztést.
Gyulladáscsökkentő hatású: ízületi fájdalmakra és izomlázra is használható külsőleg alkalmazva, hiszen csökkenti a gyulladást.
Sebgyógyító és bőrregeneráló: felgyorsítja a sejtcserét, a kisebb vágások vagy horzsolások gyógyulását kimondottan hatékonyan elősegíti.
Antioxidáns hatású: megvédi a szervezetet a stresszel szemben, ami által a krónikus betegségek kialakulása is visszaszorítható.
Immunerősítő: a tejnedv serkenti az immunrendszer megfelelő működését, ami ennek köszönhetően jobban ellenáll a fertőzéseknek.
Fájdalomcsillapításra is kiváló: használata csökkenti az izomfájdalmat és enyhíteni képes az ízületi gyulladások tüneteit.
Felső légúti panaszokra: a tejnedv hígított változatban népi módszerként alkalmazták, köhögés és hörghurut enyhítésére.
Pattanások ellen: antibakteriális hatása fantasztikus és használatával szárítja a gyulladt bőrt és csökkenti a pattanásokat.
Szájápoláshoz: higított szájvízként alkalmazva csökkenti a baktériumokat és frissíti a leheletet.
Ekcéma és pikkelysömör: kisebb mennyiségben, helyileg alkalmazva enyhítheti a bőrön kialakult tüneteket.
Vírusölő hatású: a napjainkban végzett kutatások szerint vírusfertőzések kezelésében is segítség lehet, de ezt még további vizsgálatokkal szükséges alátámasztani.
Hajápolásra is használható: a tejnedv használatával megerősíthetőek a hajhagymák, csökkenthető a korpásodás, és emellett még javítja a fejbőr állapotát is.
Vércukorszint szabályozó hatású: segíthet az inzulinérzékenység javításában és a vércukor szinten tartásában.
Így használd biztonságosan és hatékonyan:
Szemölcsre, bőrproblémára: Kenjük közvetlenül az érintett területre naponta egy alkalommal, de vigyázzon, hogy az egészséges bőrre semmiképp ne kerüljön. Emésztéshez vagy toroköblítéshez: Néhány csepp nedvet keverj el vízben az öblögetéshez, vagy mézbe keverve elősegíti az emésztést. Izomfájdalomra: Keverjük bele egy kis adag kókuszolajba, majd masszírozzuk be az érintett területet vele. Arcpakolásként: Hígítva vigyük fel a pattanásos részekre, majd pár perc után öblítsük le, de az egészséges bőrfelületre ne kerüljön belőle. Hajpakolásként: Hígított fügefanedvet adjunk a hajbalzsamhoz, hagyjuk hatni a hajon 15-20 percig, majd öblítsük le.
Fontos óvintézkedések:
Bőrpróba: Használat előtt mindig teszteljük le egy kis bőrfelületen. Hígítás: Belső használatkor mindig hígítsuk fel vízzel, vagy mézzel. Orvosi konzultáció: Terhesség, szoptatás vagy krónikus betegség esetén mindenképpen kérjük ki orvos véleményét!
Mostani cikkünkben elhangzott tanácsok és kezelések kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a szakorvosi tanácsadást!! Mindig kérjen megfelelő egészségügyi felvilágosítást, mielőtt fügefalevet alkalmazna, különösen belső használatra, vagy ha már meglévő betegségei vannak.
A legfontosabb az ha észrevesszük magunkban vagy máson a kullancsot, hogy mielőbb kezdjük el annak eltávolítását! A kullancsok ugyanis súlyos betegséget is terjeszthetnek például Lyme-kórt, agyhártyagyulladást, vagy az Európátban is megjelenő krími-kongói vérzéses lázat. A kullancs eltávolításakor nagyon fontos, hogy a megfelelő technikával és módon távolítsuk el a kullancsot a bőrből. Cikkünkből megtudhatják mi a kullancs kiszedésének a megfelelő módja.
Sajnos tavaly belém a saját kertemben ment 2 db kullancs, pedig már évek óta nem történt velem ilyen…
A kullancs eltávolításának lépései
A legfontosabb szabály az, hogy a lehető leghamarabb kezdjük el az eltávolítást miután észrevettük, hiszen minél több időt tölt a kullancs rajtunk és táplálja magát a vérünkből, annál nagyobb az esély arra, hogy betegséget okoz nekünk. Arra nagyon figyeljünk oda, hogy a kullancsot teljes egészében szedjük ki, és ne „szakadjon be” a feje. A kullancs eltávolításához nem ajánlott semmilyen krém, olaj ecet, használata, ugyanis ezek a szerek a kullancsot öklendezésre késztethetik, amivel csak azt érjük el, hogy megfertőzzenek minket!
A kullancs eltávolításkor használjunk tiszta, keskeny hegyű patikában kapható kifejezetten a kullancsok eltávolítására alkalmas csipeszt, de jó hozzá egy egyszerű szemöldökcsipesz is. A kullancsot próbáljuk a bőrfelszínhez minél közelebb megragadni, és ha megvan figyeljünk oda arra, hogy ne nyomjuk össze erősen, ugyanis minden olyan mozdulat, ami a kullancs összenyomásával jár, növeli a fertőzés kockázatát.
Ezt követően lassan, nagyon óvatosan húzzuk meg a kullancsot a bőrre merőleges irányban, kifelé! Eltávolításkor ne csavarjuk meg és ne is rángassuk a kullancsot, mert ha így tesszük, a kullancs feje beszakadhat a bőrbe!
Amint a kullancstól ha kiszedtük, szabaduljunk meg azonnal! A kullancsot amit kiszedtünk be lehet vizsgáltatni erről bármelyik patikákban bővebben is tudunk tájékozódni. A csípés helyét fertőtlenítsük le miután eltávolítottuk belőle a kullancsot!
Mit tegyünk ha a feje beleszakad a bőrünkbe?
A kullancs úgy táplálkozik a vérünkből, hogy a szájszervét mélyeszti belénk, viszont ez a szájszerv nagyon könnyedén letörhet a kullancsról amikor eltávolítjuk. Azonban ha mégis beletört ez a szájrész könnyen eltávolítható a bőrből, így érdemes egy próbát tenni a csipesszel. Ha mégsem sikerül akkor ne piszkálgassuk, ugyanis könnyedén fertőzést okozhatunk! A szervezetünk ugyanis általában egy kis idő elteltével úgyis kilöki magától ezt a kis idegen testet.
A kullancs eltávolítása után, érdemes egy-két napig fokozott figyelemmel követni egészségi állapotunkat, hogy lássuk, jelentkezik-e valamilyen tünetünk. Ha fáradtság, rossz közérzet, láz, hidegrázás, izomfájdalom, ízületi duzzanat, nyakmerevség, mentális állapotváltozás vagy kiütés jelentkezik a kullancscsípés után, fontos, hogy azonnal keressük fel orvosunkat!
A nem szokványos kinézetű kullancsot, mindenképp jelentsük!
Pár éve az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a lakosság közreműködését kérte a Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. „Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) szakemberei a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését mérik fel egy citizen science projektben, melynek során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányát.
Ezek a nem szokványos kullancsok többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is hordozhatják és terjeszthetik,a kutatók ezért arra kérnek mindenkit, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsot látnak!
A muskátli valamilyen fajtája szinte minden kertben vagy balkonon megtalálható, hiszen színes virágai egész nyáron pompáznak. A legjobb ebben a virágban az, hogy nem igazán igényel tőlünk gondozást, azonban néhány apróságra mégis érdemes odafigyelni, ha azt szeretnénk, hogy a legszebb formáját mutassa az egész idényben.
Cikkünkben olvashatnak pár érdekességet és hasznos tudnivalót a muskátliról:
Kerti muskátli:
A kert muskátli a legkedveltebb muskátlifajta, ugyanis odavan a napfényért, legalább napi 6-8 óra direkt napfényt kell biztosítani számukra. Az ültetőközege fontos, hogy laza és jó vízáteresztő képességgel rendelkezzen,és időnként tápoldatot is kell, hogy kapjon. A muskátlit csak akkor öntözzük meg ha a földje már enyhén kiszáradt. Az elnyílt virágokat mindig el kell távolítani a növényről és időnként vágjuk vissza a szárakat is. Így tudjuk ösztönözni a növényt arra, hogy új virágokat hozzon.
Borostyánlevelű (futó) muskátli:
Gyönyörű virágaival csodás látványosságot nyújtanak számunkra.Ez a fajta akkor mutat jól, ha függőkosarakba vagy korlátra helyezhető kaspóba ültetjük el, ugyanis így tud igazán csüngeni. A kerti muskátlival szemben a futó muskátli jobban kedveli a félárnyékos, hűvösebb helyet ezért javasolt számára ilyen helyet biztosítani.
Illatos muskátli:
Az illatos muskátlit az aromás levelei miatt kedvelik igazán. Az illatos muskátlinak ugyanis a levelei aromás olajokat tartalmaznak, és amint hozzáérünk már érezhetjük is mennyei, semmihez sem hasonlítható illatát.Ez a fajta muskátli is nagyon kedveli a napfényt, így legalább napi 6-8 óra napsütésre van szüksége ahhoz, hogy a legszebbé váljon.
Nagyvirágú muskátli:
A nagyvirágú muskátli virágai sokkal nagyobbak, mint a kertben, erkélyen tartott, muskátli fajták bármelyikének. Ez a fajta muskátli nagyon szép és még szobanövénynek is alkalmas, ugyanis az otthonunkban áttelelve, akár még télen is virágba borul. a nagyvirágú muskátli azonban nem kedveli az erős és direkt napfényt, emiatt érdemes szűrt fényt és hűvösebb környezetet biztosítani számára.
Öntözési praktikák:
Reggel öntözzük meg:
A legjobb az ha a muskátlikat mindig kora reggel öntözzük meg, amikor még hűvösebb az időjárás. Ugyanis ha délután a legnagyobb melegben történik az öntözés , akkor a felforrósodott töveket sokkhatás érheti. Javasoljuk, hogy tartsanak a kertben egy kanna vizet, és abból öntözzenek a langyos, állott vízzel, így biztosan nem fog stresszelni a növény.
Mindig a tövét öntözzük:
A tövéhez öntözés azért fontos, mert így biztosan oda jut a víz, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ha csapvizet használunk öntözésre, érdemes előtte felforralni, majd visszahűteni, hiszen a forralással megszüntethető benne a felesleges fluor, ami árthat a növénynek. Amennyiben lehetőségük van rá gyűjtsenek esővizet, ugyanis az a legtermészetesebb öntözővíz. Áprilistól kezdve egészen szeptemberig, minden második héten adjanak az öntözővízhez folyékony tápoldatot is, ugyanis ezzel biztosítható a dús virágzás!
Akik szeretnének gyepet telepíteni a kertjükbe általában tavasszal vetik el, azonban a szakértőnk szerint a gyeptelepítés valójában őszi munka. Az, hogy a füvesítés jól sikerüljön, nem csupán jó időzítéstől függ, hanem a részletekben rejlik, hiszen a füvesítés eredményessége rengeteg tényezőn múlik.
Mindenki aki a gyeptelepítésbe fog azt szeretné, ha rendezett, sűrű és üde zöld gyepe lenne. Azonban a szép pázsit kialakítása nem csak a megfelelő fűmag kiválasztásával fog megtörténni. Az otthoni füvesítés nehezebb, mint azt elsőre gondolnánk, ugyanis az előkészületek és az utómunkálatok is befolyásolják ezt a folyamatot.
Ami a leginkább számít az a talaj
A fűmag vetését a szakértők mindenképpen ősz elején javasolják, ugyanis ilyenkor már kevesebb a kikelő gyomnövény. Természetesen tavasszal is lehet fűmagot vetni, azonban inkább az őszi időszakot javasolják ehhez. Ha így teszünk akkor mire elérkezik a tavasz, addigra egy megerősödött gyep látványa fogad majd bennünket.
Sok minden függ a fűmagtól is, azonban a legfontosabb a talaj megfelelő előkészítése a szép gyephez.Ugyanis a szépsége a fűnek 70%-ban a megfelelő talaj biztosításával érhető el. A fennmaradó részt pedig a talajmunka, a fűmag és a későbbi kezelés teszi ki. A talaj szerkezete és tápanyagforrásai jelentősen meghatározzák a vetendő gyepfajtákat is.
Egy agyagosabb talaj tápanyag ellátottsága jóval magasabb, mint például a homokos talajoké, ugyanis azok kevesebb tápanyagot raktározna el. Viszont mindkettő esetben jelentős javulás érhető el, ha komposzttal töltjük fel őket.
Ehhez használhatunk bármilyen műtrágyát is, de nagyon fontosak a talajban lakó hasznos gombák is. Ezek elősegítik a gyep vagy egy adott növény tápanyag felvételét.
A kevesebb öntözés azért fontos, mert szeretjük a környezetünket, így kevesebb víz felhasználásával is lehet szép gyepünk. Másrészt a gombabetegségek elleni védekezésnek az alappillére, hogy kevesebb nedvességet tartalmazzon a talajunk.
Fontos az utógondozásra is időt áldozni
Az, hogy a gyep szép és tömör legyen, valamint egészséges és zöld színű, minimum egy évet kell várni.Léteznek ennél gyorsabb megoldások is, de ezek kevésbé megbízhatóak.
Emellett a rendszeresen elvégzett fűnyírás is mérvadó a gyönyörű gyep biztosításához. Ugyanis ha a lenyírt nyesedéket nem hagyjuk a füvön, akkor az a tápanyag, amit a növény a talajból felvesz, megszűnik létezni.
Pontosan emiatt nagyon fontos, hogy a tápanyagokat rendszeresen pótoljuk. Ehhez rengeteg típusú műtrágya létezik már, kifejezetten gyepre valóak. Ha már több éves a gyepünk, akkor érdemes a gyepszellőztetést elvégezni rajta, mert a betömörödött talajból nehezebben tudja felszívni a fű a tápanyagokat.
A tyúkhúr a legtöbb kertben megjelenő gyomnövény amire azonban van, aki gyógynövényként tekint. Amennyiben téged bosszant ennek a gyomnövénynek a jelenléte, mert eleged van abból, hogy az egész kertet benövi a tyúkhúr, akkor ez a cikk neked szól. Ugyanis szó lesz benne arról, hogyan irtható ki, vegyszer alkalmazása nélkül.
A tyúkhúrra veszélyt jelent a peronoszpóra, azonban még ez sem pusztítja el a tyúkhúr magjait, így azok továbbra is csírázni tudnak. Bár a vegyszeres gyomirtás jól alkalmazható esetükben, viszont sok esetben nem hoz maradandó sikert. Jó megoldás ellene azonban a vetésváltás, ami azt jelenti, hogy a gabonaföldek helyére a következő évben kapásnövényeket kell elültetni.
Emellett viszont a rendszeresen elvégzett alapos talajmunka, mint például a kapálás vagy az őszi szántás is segíthet visszaszorítani a tyúkhúrt. Van, ahol a legeltetés is jól bevált módszer, ugyanis a juhok és szarvasmarhák szívesen fogyasztják. Amikor a kertünkben üti fel a fejét a tyúkhúr azt a legegyszerűbben kézi gyomlálással távolíthatjuk el, ami bár időigényes, de kimondottan hatékony. Legjobb, ha még virágzás előtt ki tudjuk őket szedegetni, mert így nem tudja elszórni a magjait. A fiatal növényeknél a kapálás is eredményes, és a kikapált gyomok a napon hagyva gyorsan kiszáradnak.
Mit érdemes tudni a tyúkhúrról?
A népi gyógyászatban már nagyon régóta ismert jótékony hatása és alkalmazzák is a tyúkhúrt. Ugyanis segíti a vese és a máj egészséges működését, amihez leggyakrabban teaként vagy tinktúraként javasolják a fogyasztását.
Emésztési panaszok esetén is alkalmazható, valamint a koleszterinre és a letapadt váladékra is jótékony hatással van, hiszen nagyon jó köptető.
A növény föld feletti részét kiszárítják vékony rétegben, és teát készítenek belőle, de friss hajtásokból is készíthető ital, ha leforrázzuk. Ha szárított tyúkhúrt használunk, akkor 3 deciliter forró vízben kell áztatni negyed óráig egy evőkanálnyit belőle.