hit tracker

Top Ad 728x90

samedi 31 octobre 2026

Gép vagy kézi mosogatás? Ha így csinalod, 30 százalékot spórolhatsz az áramon a mosogatásnál

by
Gép vagy kézi mosogatás? Ha így csinalod, 30 százalékot spórolhatsz az áramon a mosogatásnál

A mosogatógép kijelzőjén az eco program általában a leghosszabb, sokszor három óránál is tovább tart, elég borzalmasan lassú, és sokan éppen ezért kerülik. Pedig ezen a gombon múlik a legtöbb, amikor arról van szó, mennyit fogyaszt a gép.

A norvég Dagens egy energiacég reklámkampányához kötődő tippgyűjteményben hozta fel ezt a témát. A cím 30 százalékos megtakarítást ígér, a szöveg viszont azt állítja, hogy a kézi mosogatás háromszor annyi energiát visz el, mintha a géppel csinánánk. A kettő nem ugyanaz, és a háromszoros szorzót a kutatások nem támasztják alá. A számokat ezért magunk raktuk össze, hazai árral.

Honnan jön a 30 százalék?

A legkézenfekvőbb magyarázat a programválasztás. Az eco program jellemzően 50 fokon mos, a normál vagy intenzív program 65 fokon. Egy svájci hírportál gyakorlati összevetésében egy egyórás, 65 fokos program 1,05 kWh-t, az eco program 0,73 kWh-t fogyasztott, ez éppen 30 százalék különbség. Egy német gyártó a saját gépeire az automata programhoz képest akár 50 százalékos megtakarítást ír, hozzátéve, hogy a tényleges érték típusonként eltér.

A hosszabb idő tehát nem pazarlás. A gép kevesebb vizet melegít fel, alacsonyabb hőfokra, és a hiányzó hőt hosszabb mosási idővel pótolja. Az uniós energiacímkén szereplő fogyasztást is az eco programon mérik, vagyis a címke ígérete csak akkor teljesül, ha ezt a programot használod.

Mennyi ez forintban?

A hazai rezsicsökkentett áramár 36,386 forint kilowattóránként, az évi 2523 kWh-s átlagfogyasztásig. Ezzel számolva a 65 fokos program egy menete 38,2 forint, az eco programé 26,6 forint, a különbség alkalmanként 11,6 forint.

Heti öt mosogatással ez évente 260 menet, ami 83 kWh megtakarítást és nagyjából 3000 forintot jelent. Nem vagyon, egy évtized alatt viszont már 30 ezer forint, és nem kell hozzá semmit venni, csak egy másik gombot megnyomni. Aki az átlagfogyasztás fölött jár, annak a többletáram drágább, így nála ugyanez a váltás többet ér.

Kézi mosogatás habos vízben egy konyhai mosogatóban
Fotó: MART PRODUCTION, Pexels

Gép kontra kéz

A legtöbbet idézett vizsgálatban, Berkholz és munkatársai 2010-es, 150 brit résztvevővel végzett kísérletében ugyanannyi koszos edény kézi elmosása átlagosan 49 liter vizet és 1,7 kWh energiát vitt el, a gépi mosogatás 13 litert és 1,3 kWh-t. A gép tehát nagyjából negyedével kevesebb energiát és háromnegyedével kevesebb vizet használt. Ez tisztes előny, de messze nem háromszoros.

Itthon ráadásul számít, mi melegíti a vizet. A kézi mosogatás energiája szinte teljes egészében a meleg víz. Ahol villanybojler fűt, ott az 1,7 kWh a villanyszámlán jelenik meg, egy alkalommal 61,9 forint a gép 47,3 forintjával szemben. Ahol gázkazán vagy cirkó adja a meleg vizet, ott a kézi mosogatás a gázszámlát terheli, a mosogatógép viszont mindig árammal fűt. Ilyenkor forintban a különbség kisebb lehet, sőt a kézi mosogatás is kijöhet olcsóbbnak, a vízfogyasztásban viszont a gép marad a nyerő: menetenként 36 liter különbség, évente 260 menettel több mint 9 köbméter.

Amin a legtöbb múlik

A legdrágább szokás a kettő keveréke: előbb forró csap alatt leöblíteni mindent, aztán gépbe tenni. Ilyenkor a kézi mosogatás energiájának egy részét is kifizeted, meg a gépét is. A tányérról elég lekaparni a maradékot a szemetesbe.

A gyorsprogram sem spórol. A rövid idő alatt a gépnek magasabb hőfokkal kell elérnie ugyanazt a tisztaságot, ezért az órás, gyors programok jellemzően több áramot visznek el, mint az eco. Akkor jó választás, ha kevés, alig szennyezett edény van bent, és sietsz.

A gép félig üresen sem fogyaszt sokkal kevesebbet egy menet alatt, ezért akkor indítsd, amikor tele van. A szűrőt havonta vedd ki és öblítsd át, mert eltömődve rosszabbul mos, és a végén úgyis kézzel mosogatod újra, amit a gép nem vitt le.

Források: dagens.no, degruyterbrill.com, bluewin.ch, bosch-home.com

Ezzel permetezik a román kertészek a rózsákat októberben

by
Ezzel permetezik a román kertészek a rózsákat októberben

Október végén a rózsák még hoznak egy-egy késői virágot, a levelek viszont már árulkodnak: fehéres, lisztszerű bevonat a hajtásvégeken, fekete, sárga udvarú foltok az alsó leveleken, és egyre több lehullott levél a tő körül. A román Newsweek otthon-kert rovata erre a helyzetre egy olcsó, a hűtőben lapuló szert ajánl, a tejet. A címben szereplő 6 lej a román jegybank október 20-i árfolyamával (1 euró = 5,3285 lej) és 1 euró = 364 forinttal számolva nagyjából 410 forint, vagyis valóban filléres szerről van szó.

Amit a nagymama tudott

A tejes permet nem új találmány. Kiskertekben régóta keringő házi szer, amelyet a kertészek nemzedékről nemzedékre adtak tovább, leginkább a fehér bevonatos levelekre, a mérés helyett a megfigyelésre hagyatkozva. A román cikk receptje is ilyen népi recept: egy rész tejet két rész vízzel kell keverni, a leveleket alul-felül vékonyan bepermetezni, előbb néhány levélen kipróbálni, és kerülni az erős napsütést, illetve azt, hogy a lomb sokáig nedves maradjon.

Amit ma tudunk

A tej hatásáról az első komoly vizsgálat 1999-ben jelent meg a Crop Protection szakfolyóiratban, egy brazil kutató, Wagner Bettiol üvegházi kísérleteiből, cukkinin. A lisztharmatot a 10 százaléknál töményebb, hetente kétszer kipermetezett tej nagyjából 10 százalékos fertőzöttségen tartotta, ami közel volt a hagyományos gombaölő szerrel elért eredményhez, míg a csak vízzel kezelt növényeken 56 százalékos volt a fertőzés. Heti egy permetezésnél 20-50 százalékos tejoldat kellett hasonló hatáshoz. A 30 százalék fölötti töménységnél viszont a levelek felső oldalán penész jelent meg.

Ebből két dolog következik a román recepttel kapcsolatban. Az egy rész tej, két rész víz arány körülbelül 33 százalékos oldat, vagyis éppen afölött van, ahol a kísérletben megjelent a penészréteg. Hetente kétszer permetezve a hígabb, nagyjából egy rész tej és négy-kilenc rész víz is elég lehet. A másik, hogy a kutatás lisztharmatról szólt, és nem rózsáról, a tapasztalat rózsára csak óvatosan vihető át.

Azt sem tudjuk pontosan, miért működik. A feltételezések szerint a tej fehérjéi napfény hatására olyan reakciókat indítanak, amelyek a gombát károsítják, más magyarázatok a levélfelület kémhatására gyanakszanak. Ha a napfénynek tényleg szerepe van, az októberi rövid, borús napokon a hatás gyengébb lehet, mint egy nyári üvegházban.

Egy dolog viszont hivatalos. Az Európai Unió 2020-ban a 2020/1004-es végrehajtási rendelettel alapanyagként (basic substance) jóváhagyta a tehéntejet növényvédelmi célú felhasználásra, a felülvizsgálati jelentésben rögzített feltételek mellett. A tej tehát nemcsak népi hiedelem, de nem is csodaszer.

Aki kipróbálja, a gyakorlatban így járjon el. Kézi permetezőbe frissen kevert oldat kerüljön, mindig annyi, amennyit egy alkalommal elhasználsz, mert a tej állás közben megsavanyodik és szagos lesz. Az október végi hűvös éjszakák miatt délelőtt, napos időben permetezz, hogy a lomb estére megszáradjon. Utána a permetezőt öblítsd ki alaposan meleg vízzel, különben a beszáradt tejmaradék eltömíti a fúvókát.

A feketefoltosság más tészta

A rózsák leggyakoribb őszi betegsége a feketefoltosság, amely korai lombhullást okoz, és amely ellen a román cikk is elismeri, hogy a tej hatása nem igazolt. Ez a gomba a lehullott leveleken telel át, és tavasszal az esőcseppekkel jut vissza a hajtásokra. A csapadékos magyar ősz kedvez neki, így a legtöbbet ilyenkor a kertészolló és a gereblye tehet.

  • Szedd össze a lehullott és a foltos leveleket, és ne a komposztra tedd őket, mert ott a gomba túlélhet.
  • Öntözz a tőhöz, a lombot ne nedvesítsd, különösen hideg, párás időben.
  • A túl sűrű bokrot ritkítsd, hogy a levegő átjárja.
  • Ha a betegség terjed, az adott problémára engedélyezett, hobbikertben is használható növényvédő szert válassz, és a címke szerint használd.

Itthon a lombhullás utáni lemosó permetezés is bevett gyakorlat, ezzel a gombák és kártevők áttelelő alakjait lehet gyéríteni. A rózsa erős visszametszése viszont tavaszra marad, a téli fagyok után, amikor már látszik, mi fagyott el.

Az októberi tejes permet tehát nem baj, ha a lisztharmat a gond, és hígabban, napos délelőttön kerül a levelekre. Csak ne várd tőle, hogy a fekete foltokat eltünteti, mert azok ellen a tavaszi rózsaágyás tisztasága sokkal többet ér, mint bármi a hűtőből.

Források: newsweek.ro, vegalab.com, lawplayer.com, curs-valutar-bnr.ro

Sváb kenyérpuding almával: én ezen nőttem fel

by
Sváb kenyérpuding almával: én ezen nőttem fel

Egy egyszerű, de isteni finom receptet hoztam nektek: sváb kenyérpudingot almával. Tökéletes módja a maradék szikkadt kenyér felhasználásának.

Egy mély tálban összekevertem:

  • 3 tojást
  • 3 evőkanál cukrot
  • 2 csomag vaníliás cukrot
  • Egy kevés fahéjat

Hozzáadtam fél liter tejet, és jó alaposan elkevertem. Az így kapott keveréket egyenletesen ráöntöttem a kenyérre.

Elkészítés:

A maradék szikkadt kenyeret kisebb darabokra vágtam, majd 2 púpos evőkanál olvasztott vajjal meglocsoltam. Ezután almát szeleteltem rá, és a kenyér tetejét vékonyan bekentem lekvárral. (Mazsolát is tehettek rá, de nálunk a gyerekek nem rajonganak érte.)

A kenyérdarabokat finoman lenyomkodtam, hogy jól beszívják a fahéjas tejet. Végül 175 fokon kb. 45 percig sütöttem, amíg a puding szépen megszilárdult és aranybarnára sült.

A japánok így tárolják a téli ruhát, hogy ne egye meg a moly

by
A japánok így tárolják a téli ruhát, hogy ne egye meg a moly

Október elsején Japánban az iskolások, a hivatalnokok és sok cég dolgozói egyik napról a másikra téli egyenruhára váltanak. A szokás neve koromogae, szó szerint ruhaváltás, és nemcsak az egyenruhákra vonatkozik: sok háztartásban ilyenkor kerül elő a dobozokból a téli ruhatár, a nyári darabok pedig kimosva visszakerülnek a helyükre. Tavasszal, június elsején mindez fordítva zajlik. Van nekik rá egy bevált módszerük, hogy a ruháknak ne essen bajuk a pihentetés ideje alatt.

A hagyomány régebbi, mint gondolnád. A Japán Alapítvány összefoglalója a Heian-korig, nagyjából a 8. századig vezeti vissza, amikor a császári udvarban Kínából átvett szokásként honosodott meg. A 17. században a sógunátus évi négy ruhaváltást írt elő a szamurájoknak, az egyszerű emberek pedig követték őket, a mai, évi kétszeri rendet 1873-ban a Meidzsi-kori kormány rögzítette a köztisztviselők számára. A japán klíma indokolja is a rendszert: a tél hideg, a nyár forró és párás, a páratartalom 50 és 80 százalék között mozog.

A koromogae menete egyszerű, és pont ebben rejlik a molyvédelem. Az elpakolandó ruhát először kimossák, aztán dobozba teszik molyriasztóval együtt, és csak a tiszta, száraz darabok kerülnek hónapokra a szekrény mélyére vagy a felső polcra. Ez a három lépés: tisztítás, zárt tárolás, riasztó. Mindhárom egybevág azzal, amit a rovartan a ruhamolyról tud.

Miért a tiszta ruha a legfontosabb?

A londoni Natural History Museum leírása szerint nem a lepke, hanem a lárvája rágja ki a ruhát. A kifejlett moly nem is táplálkozik, csak párosodik és petét rak. A lárva a gyapjúban, a szőrmében, a kárpitban és a szőnyegben lévő keratint, ezt a természetes fehérjét emészti meg, és a gyenge fényt, valamint a szennyezett anyagot kedveli, mert abban talál tápanyagot és nedvességet.

Ezért számít annyit a mosás. A tavasszal kimosatlanul elpakolt gyapjúpulóver, amelyen ott maradt a téli viselés minden nyoma, a molynak ideális táplálék egy sötét dobozban. Ugyanaz a pulóver kimosva és szárazon jóval kevésbé vonzó.

Téli ruhák vákuumzsákban elpakolva
Fotó: Timur Weber / Pexels

A molynak ráadásul ideje is van. A múzeum adatai alapján a peték nyáron 4-10 nap alatt kelnek ki, hidegben akár három hétig is eltarthat, a lárvaállapot pedig egy hónaptól két évig tarthat. Egy nyáron át a szekrényben álló, fertőzött doboz így bőven elég ahhoz, hogy ősszel lyukas kardigánt húzz elő belőle.

A tárolásról a múzeum egyértelműen fogalmaz: a légmentesen zárt zsákban vagy dobozban tartott ruha védett a fertőzéstől. Ez a koromogae modern változata, a vákuumzsák, amely ráadásul helyet is spórol. Egy dologra figyelj: csak teljesen száraz ruhát zárj le, mert a bennrekedt nedvesség a dohosodásnak kedvez.

Mit tegyél, ha már ott a moly?

Ha most, az őszi ruhacserénél kis lyukakat, selyemszerű csöveket vagy apró, morzsás szennyeződést találsz a gyapjúdarabokon, a ruha még megmenthető. A múzeum két módszert ajánl, amely a moly minden életszakaszát elpusztítja. Az egyik a fagyasztás: mínusz 20 fokon egy hét. A háztartási fagyasztók általában mínusz 18 fokra vannak állítva, ami kicsit enyhébb ennél, ezért nem árt egy-két nappal tovább bent hagyni a gondosan lezárt zacskót. A másik a hő: a 49 fok feletti hőmérséklet fél óra alatt végez velük, ami mosógépben is elérhető, ha a ruha anyaga kibírja. A vegytisztítás szintén elpusztítja a kártevőket, és a lárvák számára fontos szennyeződést is eltávolítja.

Utána jöhet a szekrény. A polcokat, a sarkokat és a szekrény alatti szőnyeget alaposan porszívózd ki, mert a lárvák a szőnyegben és a kárpitban is megélnek. A múzeum a feromoncsapdát elsősorban figyelésre ajánlja: a ragadós lap a hím lepkéket vonzza, így látod, van-e még mozgás a szobában. A kezelhetetlen, nem mosható anyagokra a múzeum piretrin alapú permetet említ. A kiszellőztetett szekrénybe egy szál rozmaring a dohos szag ellen is jól jön.

Itthon nincs hivatalos ruhaváltási nap, de a fűtési szezon kezdete jó jel lehet. Amikor október közepén először bekapcsolod a fűtést, és előkerülnek a téli kabátok, a nyári ruhát már kimosva tedd el, tavasszal pedig, amikor a meleg napokkal a molyok is aktívabbak lesznek, a pulóverek kerüljenek tisztán, lezárva a dobozba.

Források: jpf.go.jp, nhm.ac.uk, tkgje.jp

Ezért nem vágják le a szakácsok a hagyma gyökerét, így nem könnyezik a szemük

by
Ezért nem vágják le a szakácsok a hagyma gyökerét, így nem könnyezik a szemük

A legtöbben ugyanúgy kezdik: levágják a hagyma mindkét végét, lehúzzák a héját, és már aprítanak is. Fél perc múlva pedig törölgetik a szemüket. Pedig a könnyezés nagy része pont azon a mozdulaton múlik, amit a hagymával elsőként csinálunk. Nem is gondolnánk, mennyire egyszerű lenne ezt elkerülni.

Amikor a kés átvágja a hagyma sejtjeit, kénvegyületek szabadulnak fel. Ezek gőz formájában eljutnak a szemhez, és a könnyfolyadékkal érintkezve irritáló anyaggá alakulnak. A szem erre több könnyel válaszol, hogy kimossa. A Nebraskai Egyetem szaktanácsadása szerint ezekből a vegyületekből a gyökeres végben van a legtöbb. Gordon Ramsay úgy szokta mondani, hogy ha a gyökeret levágod, a hagyma „vérezni” kezd, és onnantól jönnek a könnyek.

Így vágd fel, hogy a gyökér a helyén maradjon

  1. Vágd le a hagyma csúcsát, a gyökeres végét viszont hagyd meg.
  2. Felezd el hosszában úgy, hogy a vágás a gyökéren is átmenjen.
  3. Hámozd le a héját, és a vágott felével lefelé fektesd a deszkára.
  4. Vágd be hosszában sűrűn, egészen a gyökérig, de ne vágd át.
  5. Ha apró kockát szeretnél, tegyél néhány vízszintes vágást is a deszkával párhuzamosan.
  6. Végül szeleteld fel keresztben. A gyökeres csonk egyben marad a kezedben, és mehet a komposztba vagy az alaplébe.

A gyökér két dolgot is tesz: bent tartja a legtöbb csípős vegyületet, és összefogja a rétegeket. A hagyma így vágás közben nem esik szét, a kockák pedig egyformák lesznek.

Még ami számít

Az éles kés legalább annyit segít, mint a gyökér. A tompa penge nem vág, hanem zúz, és sokkal több sejtet tör össze, vagyis több gőz száll fel. Ha a könnyezés így is erős, dolgozz a szagelszívó alatt, vagy fordítsd el kicsit a fejed a deszkától.

A népszerű házi praktikáknak, például a szájban tartott kenyérhéjnak vagy a deszka mellé tett gyertyának, nincs komoly bizonyítéka. A gyökér meghagyása és egy éles kés viszont mindenkinél működik.

via tastingtable.com

A fűtés helyes használata, így csökkennek érezhetően a fűtési költségek

by
A fűtés helyes használata, így csökkennek érezhetően a fűtési költségek

Egyetlen fok a különbség a 21 és a 20 fokos nappali között, a legtöbben észre sem vennék, ha nem nézik a hőmérőt. A fűtésszámlán viszont nagyon nagyon meglátszik. A német fogyasztóvédelmi tesztmagazin, a Stiftung Warentest számítása szerint minden fok csökkentés nagyjából 6 százalékot farag le a fűtési költségből.

A heidelberg24.de friss cikke abból indul ki, hogy a pazarlás nagy része nem a kazánban, hanem a szokásaink révén keletkezik, és akár 20 százalékos megtakarítást ígér, ha néhány alapszabályt betartunk. A cikk a német szövetségi gazdasági hivatalra hivatkozik ennél a számnál. Ez felső határ, és csak annál jöhet ki, aki eddig túlfűtött, bukóra nyitott ablaknál élt. A tanácsok többsége megállja a helyét, egy ponton viszont maga a cikk is egy közkeletű tévhitet ismétel. Végigmegyünk a leggyakoribb hiedelmeken.

Tévhit: a kikapcsolt fűtés felfűtése többe kerül, mint ha végig menne

Ezt a német cikk is állítja, és rengeteg háztartásban alapigazság. A fizika mást mond. A ház annál több hőt veszít, minél nagyobb a különbség a bent és a kint között. Amikor a lakás lehűl, a falakon és az ablakokon át lassabban szökik a meleg, tehát a kikapcsolt órákban kevesebb energia vész el. Az amerikai energiaügyi minisztérium kifejezetten tévhitnek nevezi, hogy a kazán a visszafűtéskor annyit dolgozna, hogy elvinné a megtakarítást. Napi nyolc órára 4-5 fokkal lejjebb vett termosztát az ő becslésük alapján évente akár 10 százalékot is hozhat.

Akkor miért nem kapcsoljuk le teljesen? Azért, mert a kihűlő falon lecsapódik a pára, és ott megjelenik a penész. A bajor fogyasztóvédelmi tanácsadók ezért azt javasolják, hogy távozáskor a termosztátfejet 2-es fokozatra, nagyjából 16 fokra tekerd, és a lakó- és hálószobák ne hűljenek ez alá. A német cikk 16 fokos éjszakai csökkentése tehát jó tanács, csak az indoklása téves.

Tévhit: az 5-ös fokozat gyorsabban melegít

Hazaérsz a hideg lakásba, és a radiátorszelepet tövig tekered. A szoba ettől semmivel sem lesz előbb meleg. A termosztátfej számai a kívánt szobahőmérsékletet jelölik, nem a fűtés erejét: a 3-as fokozat nagyjából 20 fok, és a radiátor ugyanolyan gyorsan melegít, mint az 5-ösön. A különbség az, hogy a 3-ason 20 foknál leáll, az 5-ösön pedig tovább fűt, és jóval túllövi a kellemes hőmérsékletet.

Tévhit: elég egy szobát fűteni, a többit majd átjárja a meleg

A nyitott ajtón át a meleg, párás levegő átáramlik a hideg hálóba, és ott, a hideg falon csapódik le. A bajor tanácsadók szerint a helyes út az, hogy a szobák között csukott ajtók legyenek, és mindegyikben a kívánt hőfokra állítsd a termosztátot. A heidelberg24.de ajánlása is ezt követi: a nappaliban 20-21, a hálóban 16-18 fok elég. A konyhában a hűtő és a tűzhely melege miatt 18 fok is kényelmes, az előszobában 16.

Tévhit: a bukóra nyitott ablak kíméletes szellőztetés

Pont fordítva. Az egész nap résnyire nyitott ablak folyamatosan engedi ki a meleget, és lehűti az ablak körüli falat. A hatékony módszer a kereszthuzat vagy a tárt ablak öt-tíz percre, utána becsukni. A levegő gyorsan kicserélődik, a falak viszont nem hűlnek ki. Szellőztetés idejére tekerd le a termosztátfejet, különben a radiátor a beáramló hideg levegőt fűti.

Ami tényleg működik

A tévhitek mellett a német cikk gyakorlati tanácsai jók, és a legtöbb itthon is pénz nélkül megvalósítható.

  • A radiátor elé ne tolj kanapét, és ne lógjon rá vastag függöny, mert a meleg nem jut ki a szobába.
  • Ha a radiátor felül hideg, alul meleg, levegős. Légtelenítő kulccsal engedd ki a levegőt, alá tegyél egy tálat.
  • Este húzd be a függönyt vagy a redőnyt, ez csökkenti az ablakon át távozó hőt.
  • Az ajtók és ablakok tömítését ellenőrizd, a résen huzat jön be.
  • A kazánt évente nézesd át szakemberrel.

A régebbi magyar lakásokban sok helyen ma is gázkonvektor fűt, ezen nincs programozható termosztát. Itt a szabály ugyanaz, csak kézzel: lefekvéskor és távozáskor vedd lejjebb, de ne zárd el teljesen.

Egy fok forintban

A hazai lakossági gázár rezsiévenként 1729 köbméterig, a rezsicsökkentett sávban köbméterenként nagyjából 102 forint, efölött a 2025-ös rezsiévben 767 forint volt. Ez teszi a megtakarítást nálunk egészen kétarcúvá.

Egy kisebb, 1200 köbmétert fogyasztó háztartásnál 6 százalék 72 köbméter, ez alig 7300 forint évente. Egy rosszul szigetelt családi ház viszont könnyen elfogyaszt 2200 köbmétert. Itt a határ fölötti 471 köbméter piaci áron megy, és egy fok lejjebb vétele, nagyjából 132 köbméter, teljes egészében ebből a drága sávból jön le. Ez körülbelül 101 ezer forint egy fűtési szezonban, pusztán azért, mert a nappaliban 21 helyett 20 fok van.

Források: heidelberg24.de, test.de, energy.gov, lra-toelz.de

Víz helyett ebben főzd meg a krumplit, és igazán különleges krumplipüré lesz a végeredmény!

by
Víz helyett ebben főzd meg a krumplit, és igazán különleges krumplipüré lesz a végeredmény!

Azzal minden valamire való háziasszony tisztában van, hogy nem ajánlatos új krumpliból készíteni a pürét, mert az állaga vizes hatású lesz tőle. Általában a püréhez elsőként megtisztítjuk a krumplit, kockára vágjuk, sós vízben puhára főzzük, majd ha megfőtt leöntjük róla a levét. Ezután egy kevés tejet és margarint adunk hozzá, sóval-borssal fűszerezzük és krumpli törő segítségével áttörjük. Így azonban ezzel az eljárással nem mindig lesz tökéletes az állaga. Sok esetben darabos marad vagy ragacsos lesz az állaga.

Egy sztár séf viszont elárulta, hogyan készítsük el a krumplipürét, hogy igazán krémes állagot kapjunk! 

Ehhez tisztítsuk meg és kockázzuk fel a krumplit, ahogy eddig is tettük. Tegyük egy fazékba, de víz helyett tejet öntsünk rá, ugyanis ez a titka, ettől lesz igazán krémes. A tej viszont sokkal érzékenyebb a hőre, mint a víz ezért alacsony hőfokon főzzük, ügyeljünk, hogy ne égjen le! A burgonya főzés közbe keményítőt bocsát ki a főzőlébe és a tejjel együtt selymes, krémes, burgonyapürét kaphatunk. A tejből készült főzőfolyadékunk a nehéz tejszínt helyettesíti majd.

Ahogy megfőtt a krumpli, adjunk hozzá sót, borsót és egy kevés szerecsendiót. Krumplitörő segítségével törjük át, soha ne konyhai robotgéppel, mert attól kicsapódik a keményítő a krumpliból. A krémessége még finomabb lesz ha zsírosabb tejben főzzük a krumplit vagy ha főzőtejszínben.

A legjobb krumplipüré, amit könnyedén elkészíthetsz:

Hozzávalók:

  • 1 kg burgonya (a sárga kifliburgonya a legjobb!)
  • 5 dl tej
  • 20 dkg vaj
  • só ízlés szerint
  • szerecsendió

Elkészítés:

  1. Első lépésként a krumplikat mossuk meg nagyon alaposan, majd egy nem túl mély edénybe helyezzük őket (hámozás nélkül). 
  2. Annyi hideg vizet öntsünk rá, hogy pár centire ellepje a burgonyákat. 
  3. A főzővízhez sót is adjunk, (kipróbálhatjuk, hogy víz helyett tejben főzzük meg).
  4. Közepes lángon körülbelül 30 perc alatt főzzük puhára a krumplit, de egy hegyes késsel ellenőrizzük le, hogy tényleg megpuhult-e.
  5. Ha puha öntsük le róla a vizet, majd még melegen egy villára szúrva hámozzuk meg a burgonyát. 
  6. Ezt követően tegyük vissza abba az edénybe, amiben megfőztük, és egy krumplinyomó segítségével törjük össze. 
  7. Ezután melegítsük fel közepes lángon vagy fokozaton, majd fakanállal határozottan keverjük jól össze. 
  8. A vajat vágjuk kisebb darabokra és közben a tejet egy edényben forraljuk fel. 
  9. A forró, áttört krumplihoz adjuk hozzá a vajat is, aztán folyamatos kevergetés mellett, fokozatosan adagoljuk hozzá a tejet, több részletben.
  10. Megkóstoljuk, és ha szükséges még sóval ízesítjük. 
  11. A hagyományos recept szerint tálalás előtt háromszor átnyomhatjuk még egy nagyobb lyukú szűrőn, ami tovább lágyítja a burgonyapürét.

A séf szerint semmi szükség arra, hogy a tökéletes krumplipürébe olajat, tejszínt, őrölt borsot vagy szerecsendiót tegyünk (bár mi szoktunk), hiszen nagyszerűsége épp az egyszerűségében rejlik! Próbálják ki mindkét verziót és döntsék el önök melyik ízlik jobban!

Szereted a fahéjas csigát? Készítsen almás csigát, ugyanolyan puhák, szaftos a töltelékük

by
Szereted a fahéjas csigát? Készítsen almás csigát, ugyanolyan puhák, szaftos a töltelékük

Októberben a kamrában, a teraszon, a kocsi csomagtartójában is az alma áll ládaszámra, és a családban mindig akad valaki, aki már nem bírja vagy nem annyira szereti a nyers almát. A lengyel kuchnia.wp.pl erre a helyzetre kínál egy csodás receptet, a klasszikus fahéjas csiga tésztájába kockára vágott, cukros-fahéjas alma kerül bele. Nem kell előre párolni, nem kell almaszósz, a nyers alma a sütőben puhul meg, és a csigák még másnap is szaftosak maradnak, egyszerű és nagyszerű.

A recept egyszerű, a kelt tészta viszont könnyen elrontható. Előbb a pontos hozzávalók, aztán azok a hibák, amelyek a leggyakrabban tönkreteszik az eredményt.

A recept, ahogy a lengyel lap közli

A tésztához:

  • 500 g búzaliszt (itthon BL 55-ös finomliszt)
  • 250 ml tej
  • 25 g friss élesztő
  • 80 g cukor
  • 80 g vaj, megolvasztva és kihűtve
  • 2 tojás
  • 1 csipet só

A töltelékhez:

  • 500 g alma
  • 2 evőkanál cukor
  • 2 teáskanál fahéj
  • 30 g vaj, megolvasztva és kihűtve
  • 1 felvert tojás a kenéshez

A langyos tejben oldd fel az élesztőt 1 evőkanál cukorral és 2 evőkanál liszttel, és hagyd 15 percig felfutni. Egy nagy tálban keverd össze a maradék lisztet, cukrot és sót, add hozzá a tojásokat, a felfutott élesztőt és a kihűlt olvasztott vajat. Kézzel vagy dagasztókarral nagyjából 10 percig dagaszd, amíg sima és rugalmas lesz, majd letakarva meleg helyen kelesztd körülbelül egy órán át.

Az almát hámozd meg, magozd ki, vágd kockára, és forgasd össze a cukorral és a fahéjjal. A megkelt tésztát nyújtsd téglalappá, kend meg az olvasztott vajjal, szórd rá a tölteléket, és szorosan tekerd fel. Vágd körülbelül 3 centis szeletekre, tedd sütőpapíros tepsire, és hagyd 20 percig pihenni. Kend meg a felvert tojással, és 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 percig süsd. Sütés után hagyd még néhány percig a tepsiben, hogy a töltelék kicsit megkössön.

Hét hiba, ami elrontja a csigát

  1. Hideg hozzávalókkal kezdesz. A hűtőből kivett tojás és tej lelassítja az élesztőt, a tészta egyenetlenül kel. A lengyel recept is azt kéri, hogy minden hozzávaló szobahőmérsékletű legyen. Vedd ki őket a hűtőből fél-egy órával korábban.
  1. Túl forró a tej vagy a vaj. A forró tej megöli az élesztőt, a forró vaj pedig megfőzi a tojást a tésztában. A tej legyen kézmeleg, épp csak langyos az ujjadon, a vajat olvasztás után hagyd kihűlni.
  1. Korán összekevered az almát a cukorral. Ez itthoni tapasztalat, a recept nem említi, de a cukor gyorsan kiszívja az alma levét, és ha a töltelék fél órát áll, a tál alján szirup gyűlik. Ez a lé feltekerésnél kifolyik, a tészta alja ázott lesz. Az almát csak közvetlenül a nyújtás előtt forgasd össze a cukorral és a fahéjjal, és a tálban maradt levet ne öntsd a tésztára.
  1. Rossz almát választasz. A puha húsú almák a sütőben pépesek lesznek, a töltelék szétfolyik. A kemény, savanykás fajták megtartják a formájukat. Egy amerikai kertészeti almanach azt tanácsolja, hogy a sütéshez kemény-savanykás és kemény-édes almát keverjünk fele-fele arányban. Itthon a markánsan savas Idared mellé jól illik a lédúsabb, édesebb Golden.
  1. Túl nagy kockákra vágod. Az eredeti cikk ebben nem következetes, egy helyen nagyobb darabokat javasol, a leírásban viszont kis kockát. A nagy darabok nem tudnak megpuhulni a rövid sütési idő alatt, és szétnyomják a tekercset. A fél-egy centis kocka biztonságosabb.
  1. Lazán tekered fel. A laza tekercs a sütőben szétnyílik, a töltelék kiesik, a csiga formátlan lesz. Tekerd szorosan, a végét csípd rá a tekercsre, és éles késsel vagy cérnával vágd, hogy ne nyomódjon össze.
  1. Kihagyod a pihentetést. A 20 perces utókelés után a csigák szépen megemelkednek, nélküle tömörebbek maradnak. A sütés utáni pár perc is számít, a forró töltelék ilyenkor köt meg.
Kockára vágott alma fahéjjal egy tálban
Fotó: Jahra Tasfia Reza, Pexels

Mivel kerüljön az asztalra

A lengyel recept a tetejére nem ad pontos mennyiséget, porcukrot, citromos mázat vagy krémsajtos bevonatot ajánl. Itthon a legegyszerűbb a porcukor, vagy néhány kanál porcukor csepp citromlével elkeverve, sűrű mázzá. A csiga langyosan a legjobb, egy bögre forró tea vagy kakaó mellé.

Mivel a gyümölcs könnyebbé és nedvesebbé teszi, mint a vajas-cukros fahéjas változatot, másnapra sem szárad ki, iskolai uzsonnára, munkahelyi tízóraira is jól elvihető.

Források: kuchnia.wp.pl, almanac.com, uni-mate.hu

Ez a kis fémrúd dönti el, hány évig bírja a villanybojler, mégis szinte senki sem cseréli

by
Ez a kis fémrúd dönti el, hány évig bírja a villanybojler, mégis szinte senki sem cseréli

A villanybojlerre a legtöbben akkor gondolunk, amikor langyos víz jön a zuhanyból, vagy barnás lé folyik a melegvizes csapból. Addigra a tartály sorsáról jórészt már döntött egy nagyjából ujjnyi vastag fémrúd, ami a bojler belsejében, a szemünk elől elzárva dolgozik. Nem is tudják, hogy ha kicsit odafigyelnének rá, akár egy új bojler árát is megspórolhatnának maguknak.

Ez a magnézium védőanód, és a dolga az, hogy a víz korrozív hatása ne az acéltartályt, hanem őt egye. A Bosch hőtechnikai részlegének karbantartási útmutatója áldozati rúdnak nevezi, mert a tartály helyett korrodálódik el. Amíg van belőle elég, a belső bevonat apró hibáinál sem indul meg a rozsdásodás. Ha elfogyott, a tartály fala következik.

Milyen gyakran kell megnézni?

A Bosch évente legalább egy ellenőrzést és kétévente cserét javasol, agresszív víz esetén ennél sűrűbben. Azonnal cserélni kell, ha a rúd az eredeti átmérőjének felére fogyott, vagy erősen lyukacsos.

Az Ariston egyik amerikai bojlerének kézikönyve rugalmasabb: a víz minőségétől függően nagyjából évente is szükség lehet új anódra. Ha a rúd egy éven belül szinte teljesen elfogy, az a kézikönyv szerint kóbor egyenáramra utalhat, amit a réz vízvezetékhez kötött földeléssel lehet orvosolni.

A rozsdás színű meleg víz mindkét gyártónál intő jel. A Bosch azt is leírja, hogy ilyenkor már új bojlerre lehet szükség, és az anód karbantartásának elmulasztásából eredő kárra nem vonatkozik a garancia. A pontos ütemezést tehát a saját készüléked kézikönyvében és garanciajegyében keresd, mert típusonként eltér.

Mit tesz hozzá a kemény víz?

A Bosch szerint a kemény vagy korrozív víz gyorsabban fogyasztja az anódot. Lágyított víznél pedig a rúd reakciójából záptojásszag is keletkezhet.

Itthon a víz többnyire nem lágy. A fővárosi vízszolgáltató 2023-as adatai szerint Budapesten az átlagos keménység 133 mg/l CaO, vagyis kb. 13 német keménységi fok. A saját településed értékét a vízszolgáltatód honlapján, a vízminőségi adatok között találod.

A keménységnek van egy második, látható következménye is: a fűtőszálon megülő vízkő. Az Ariston kézikönyve szerint ez csökkenti a fűtőteljesítményt, vastag réteg esetén pedig ki is égetheti a fűtőbetétet. Hogy pontosan hány százalékkal nő tőle a fogyasztás, arra nem találtunk megbízható, gyártói vagy hatósági számot, ezért ezt nem becsüljük meg.

Egy fix számítás viszont segít érzékelni a nagyságrendet. 80 liter víz felfűtése 15 fokról 60 fokra fizikailag nagyjából 4,2 kWh energiát igényel. A rezsicsökkentett, kb. 36 Ft/kWh-s lakossági árral (példaár, az átlagfogyasztásig) ez körülbelül 150 Ft egy teljes felfűtés, napi egy felfűtéssel havonta 4500 Ft körül. Minden olyan veszteség, ami ezt lassítja vagy növeli, ezen az összegen jelentkezik.

Ki cseréli, és mire figyelj?

Az Ariston kézikönyve egyértelmű: a javítást ne magad végezd, hívj szakembert, és szervizelés előtt mindig áramtalaníts. Az anódcseréhez jellemzően le kell engedni a vizet és meg kell bontani a karimát, így a szerelő ugyanakkor a fűtőbetétet is megnézheti és vízkőmentesítheti.

Hívás előtt fotózd le a bojler típustábláját, hogy a szerelő a megfelelő méretű anóddal érkezzen, és az árat előre kérd el, mert az alkatrész típusonként eltér. Ha kész, írd fel filccel a csere dátumát a bojler oldalára, így két év múlva nem kell találgatni. Ha azt is tudni szeretnéd, mennyi áramot visz el egy fürdés, itt kiszámoltuk villanybojlerrel.

Források: bosch-homecomfort.com, manualsdir.com, vizmuvek.hu

Kellemetlen szag a konyhai mosogatóból? Ez lehet az oka

by
Kellemetlen szag a konyhai mosogatóból? Ez lehet az oka

A konyhai mosogatóból feltörő szag ritkán rejtély. Szinte mindig van egy konkrét forrása, és abból, hogy milyen a szag, mikor erősödik fel, és honnan jön, általában ki lehet következtetni, hol a hiba. Nem feltétlen kell üvegszámra önteni a lefolyótisztítókat, van egy sokkal kíméletesebb módja is, hogy megszabaduljunk tőle.

A norvég Dagens egy vízszerelő tanácsai alapján öt okot sorol fel. Ezeket tünetek szerint rendeztük, kiegészítve azzal, ami egy hazai konyhában jellemző, és amit a népszerű házi trükkökről tudni kell.

Édeskés, rothadó szag, főleg mosogatás után

Ez a leggyakoribb eset. A lefolyócső falára zsír, olaj, mosogatószer-maradék és ételdarab tapad, a szerves anyag a csőben bomlik, a gázok pedig a lefolyón át jönnek fel.

A megoldás a szifon szétszedése. A legtöbb konyhai bűzelzáró kézzel letekerhető, alá tegyél egy lavórt, és a kivett részt mosd ki forró, mosogatószeres vízben. A falba vezető csőszakaszt lefolyókefével tisztíthatod. Megelőzésként a sütés után megmaradt zsírt ne öntsd a lefolyóba, mert a csőben megdermed, és később dugulást is okoz. Hagyd kihűlni, töröld ki papírtörlővel, vagy gyűjtsd egy zárható üvegbe.

Szódabikarbóna és ecet, inkább csak az egyik

A Dagens is a klasszikus házi receptet ajánlja: szódabikarbóna, rá ecet, pezsgés, majd forró víz. A pezsgés látványos, Nathan Kilah, a Tasmaniai Egyetem kémia oktatója mégis vizuális placebónak nevezi. A sav és a lúg egymást semlegesíti, víz, szén-dioxid és nátrium-acetát keletkezik, ez utóbbi pedig alig tisztít. Kilah kiszámolta, hogy a szokásos arányoknál a szódabikarbóna több mint 99 százaléka a pezsgés után is megmarad, vagyis ha valami dolgozik, az maga a szóda. Egy dugulásnál a buborékoknak lehet némi mechanikai hatása, a zsíros lerakódásra viszont a forró víz és a kefe többet ér.

Csatornaszag egy hosszabb távollét után

Ha kanalizációs, záptojásra emlékeztető szag fogad, miután napokig nem használtad a mosogatót, valószínűleg kiszáradt a bűzelzáró. A szifon kanyarulatában álló víz zárja el a csatorna gázait, és ha elpárolog, nincs ami visszatartsa őket. Engedd a csapot 30-60 másodpercig, és a vízzár helyreáll.

Szag és bugyborékolás a mosogatógép körül

Amikor a szag a mosogatógép ürítésekor erősödik, vagy a gépben koszos víz áll, a lefolyótömlő a gyanús. A gyártók azt kérik, hogy a tömlőt a pult alatt egy magas ívben vezessék, mielőtt a szifonhoz csatlakozik. Richard Trethewey, az amerikai This Old House vízszerelő szakértője így magyarázza: a felemelt ívben álló vízoszlop tartja zárva a visszacsapó szelepet, ív nélkül az ételmaradékos víz visszafolyhat a gép felé. Nézd meg a mosogató alatti szekrényben, nem fekszik-e a tömlő a szekrény alján, és tisztítsd ki a gép szűrőjét is.

A gurgulázó hang mögött a norvég vízszerelő egy elöregedett légbeszívó szelepet is említ, amelynek kiszáradt gumitömítése rontja a lefolyó szellőzését. Ahol van ilyen, a cseréje egyszerű.

Záptojásszag, de csak a meleg vízből

Ha a szag nem a lefolyóból, hanem a csapból jön, és csak meleg víznél, a hiba a vízmelegítőben lehet. Vermont állam egészségügyi hatósága két okot nevez meg: a tartályban elszaporodó kénbaktériumokat, illetve a korrózió ellen beépített magnéziumanód reakcióját a víz szulfáttartalmával, amelyből kén-hidrogén keletkezik. Itthon a villanybojler sok lakásban ott van, a karbantartásakor ezért az anód állapotát is nézesd meg. Az anódcserét és a tartály fertőtlenítését bízd szakemberre, a hatóság is a forrázásveszélyre figyelmeztet.

Dohos, pinceszagú szekrény mögött apró, láthatatlan szivárgás állhat, amely a mosogató alatti szekrény aljában penészt nevel. Kapcsolj lámpát, és egy száraz papírtörlővel tapogasd végig a csatlakozásokat.

Amit soha ne keverj

Egy büdös lefolyóra hajlamosak vagyunk mindent ráönteni, ami a polcon van. Ez veszélyes. New Jersey állam egészségügyi minisztériumának figyelmeztetése szerint a klóros fehérítő savval, így ecettel, citromlével, vízkőoldóval vagy egyes lefolyótisztítókkal klórgázt fejleszt, ammóniával pedig klóramint. Kis mennyiségben is szem-, orr- és torokirritációt okoz, nagyobb dózisban tüdőkárosodást. Különböző lefolyótisztítókat egymással sem szabad keverni. Ha egy szert már beöntöttél, és nem hatott, öblítsd ki bő vízzel, szellőztess, és csak utána próbálkozz mással.

Források: dagens.no, sbs.com.au, thisoldhouse.com, healthvermont.gov

Ezért teszik a profik hűtőbe a hagymát, mielőtt felvágják

by
Ezért teszik a profik hűtőbe a hagymát, mielőtt felvágják

Miért tart egy szakács hagymát a hűtőben, ha a kamrában ugyanolyan jól elvan? A válasz az, hogy nem tárolja ott, csak pihenteti egy kicsit vágás előtt. A különbség a szemeden érződik majd. Kíméld meg magad a folyamatos könnyezéstől a hagyma vágása közben.

Mennyi ideig kell hűteni?

Az amerikai Nemzeti Hagymaszövetség fél órát javasol. Ennyi idő alatt a hagyma belseje is lehűl, nem csak a külső rétege. Ha tudod, hogy vacsorához aprítani fogsz, tedd be előre, mielőtt nekiállsz a többi előkészítésnek.

Miért működik?

A szemet csípő kénvegyületek gőz formájában jutnak el hozzád. A hideg anyagból minden illékony vegyület lassabban párolog, így ugyanannyi vágásnál kevesebb jut a levegőbe. A hagyma ettől nem lesz enyhébb ízű, csak vágás közben kíméletesebb.

Jó a fagyasztó is?

Ha sietsz, 10-15 perc a fagyasztóban hasonlóan hat. Csak ne felejtsd ott. A megfagyott hagyma kiolvadás után puha és vizes, a jég ugyanis szétroncsolja a sejtjeit. Levesbe még elmegy, de szép kockát vagy salátába való karikát már nem kapsz belőle.

Akkor tartsam mindig a hűtőben?

Az egész, hámozatlan hagymát nem. Hűvös, száraz, sötét és szellős helyen marad el a legtovább. A hűtő párás, és a hagyma ott könnyen megpuhul, kicsírázik vagy bepenészedik. A krumpli mellé se tedd, mert a kettő gyorsítja egymás romlását.

A felvágott hagyma más eset. Az viszont mindig a hűtőbe kerüljön, jól zárható dobozban, mert különben az egész hűtő átveszi a szagát. Néhány napig így is jól használható.

Van, amelyik kevésbé csíp?

Az édesebb fajták általában kevésbé könnyeztetnek. Ahol a recept engedi, a lila- vagy a salátahagyma kíméletesebb választás, mint az erős, csípős vöröshagyma. Pörkölthöz persze maradj a vöröshagymánál, csak tedd be előtte fél órára a hűtőbe.

Forrás: food.unl.edu

Ezüstmoly a konyhában és a fürdőszobában, így szabadulhatsz meg végre a kártevőtől

by
Ezüstmoly a konyhában és a fürdőszobában, így szabadulhatsz meg végre a kártevőtől

Éjjel felkapcsolod a fürdőszobában a villanyt, és a csempe tövében egy alig egycentis, ezüstösen csillogó rovar villámgyorsan eltűnik a szegélyléc vagy a kád pereme alatt. Reggel már nyoma sincs, a következő héten megint ott van. De mi lehet ez? És ami még jobb kérdés, hogyan szabadulhatsz meg tőle?

A Lepisma saccharina a német szövetségi környezetvédelmi hivatal (Umweltbundesamt) leírása szerint 9-11 milliméteres, a potroha végén három fonalszerű nyúlvánnyal. A 75-97 százalékos relatív páratartalmat kedveli, 10 fok alatt nem aktív, és hideg, száraz helyen nem tud szaporodni. Ebből a néhány számból már látszik, hol kell kezdeni a védekezést.

Miért éppen a fürdőben és a konyhában?

Mert ez a két helyiség a lakás legnyirkosabb része. Zuhanyzás, főzés, mosogatás után a pára a csempe hézagaiban, a bútorok mögött és a lefolyók környékén marad meg a legtovább, és itt van élelem is. Az ezüstmoly keményítő- és cukortartalmú anyagokat eszik, emellett hajszálat, bőrpikkelyt, tapétaragasztót, szappanmaradékot és penészt.

Itthon a téli fűtési szezon különösen kedvez neki: a lakást kevesebbet szellőztetjük, a ruhát sokan bent, a fürdőszobában szárítják, a zárt ablakú, meleg helyiségben pedig a pára alig tud távozni.

Párás fürdőszobai tükör letörlése
Fotó: RDNE Stock project / Pexels

Veszélyes?

Nem csíp, nem harap, és a német t-online összefoglalója szerint általában betegséget sem terjeszt. Kárt főleg tömeges elszaporodásnál okoz, akkor tapétát, régi fotót, könyvet is megrág. A németországi hatóság leírása hozzáteszi, hogy tömeges megjelenés jellemzően építési hibára utal, például beázásra vagy rossz szellőzésre, vagyis az ezüstmoly sokszor csak tünet.

Így szorítsd vissza

A Utah State University kártevő-tájékoztatója kimondja, hogy a teljes kiirtásuk nehéz, ezért a fő eszköz a környezetük megváltoztatása, nem a vegyszer. Ebben a sorrendben haladj:

  1. Szellőztess naponta kétszer-háromszor, rövid ideig, tárt ablakkal, főleg zuhanyzás és főzés után. A bukóra nyitott ablak erre nem jó, mert a párát nem viszi ki rendesen.
  2. Tegyél ki egy olcsó higrométert a fürdőbe, hogy lásd, valójában mennyi a páratartalom. Ha zuhanyzás után órákig magas marad, páramentesítő segít.
  3. A ruhát lehetőleg ne a zárt fürdőszobában szárítsd.
  4. Javíttasd meg a csepegő csapot, szivárgó szifont, és száríts ki minden nyirkos falfelületet.
  5. Tömítsd szilikonnal a csempe és a kád közötti réseket, a szegélyléc mögötti hézagokat.
  6. Közben fogd össze a már bent lévőket ragacsos csapdával. A t-online tippje szerint házilag is működik: este tegyél ki nedves rongyot liszttel vagy cukorral megszórva, reggel pedig az alatta összegyűlt állatokkal együtt vidd ki.
Kitárt ablak egy városi lakásban
Fotó: Taras Chuiko / Pexels

A levendula, ecet vagy citrom illata legfeljebb elriasztja őket, de akkor egyszerűen átvonulnak a szomszéd helyiségbe. Ha pár hét szárítás és csapdázás után sem csökken a számuk, a fürdőszobai penész és pára megszüntetése lehet a következő lépés, mert a nedves, penészes fal egyszerre ad nekik búvóhelyet és táplálékot.

A rokona már Budapesten is megjelent

Az ezüstmoly nálunk régi lakó. A Folia Entomologica Hungarica 2024-es cikke felidézi, hogy az első magyarországi említése 1794-ből való, és már akkor könyvkártevőként írták le.

Új szereplő viszont a nagyobb, inkább szürkés-barnás színű Ctenolepisma longicaudata. Fiam Judit és Németh Tamás 2023 decembere és 2024 márciusa között egy budapesti múzeumi raktárban, ragacsos csapdákban találta meg, ez volt a faj első hazai előfordulása. A szerzők a szürkés pikkelyke magyar nevet javasolták. Az Umweltbundesamt leírása szerint ez a faj a szárazabb, 55-80 százalékos páratartalmú szobákat is elviseli, a papírt és a kartont is megeszi, és főleg csomagolókartonokkal, raklapokkal terjed.

Egymásra rakott üres kartondobozok a padlón
Fotó: SHVETS production / Pexels

Ezért a webáruházas csomagok kartondobozát ne tárold hónapokig a kamrában vagy az ágy alatt, hanem bontás után minél hamarabb vidd le a papírgyűjtőbe.

Források: t-online.de, umweltbundesamt.de, nhmus.hu, usu.edu

Sötét vagy világos legyen a homlokzat? Régi háznál a fűtésszámlán is meglátszik a különbség

by
Sötét vagy világos legyen a homlokzat? Régi háznál a fűtésszámlán is meglátszik a különbség

A homlokzat színe nagyon meghatározó, és nem csak abból a szempontból, hogy nekünk melyik tetszik. Ez ugyanis nem csak ízlés kérdése, hiszen egy világos fal a ráeső napenergia 80 és 90 százaléka közötti részét visszaveri. De egy sötét viszont a 70 százalékánál is több napenergiát is elnyel, és ez a különbség a szigeteletlen falú régi házaknál a fűtésszámlán is megjelenhet. A modern, vastagon szigetelt háznál viszont alig van szerepe, ott a szín inkább nyáron és a vakolat élettartamában számít.

Négy tévhit, négy tény

  • Első tévhit: a sötét homlokzat mindig csökkenteni tudja a fűtési költséget.
  • Tény: csak ott, ahol a fal nincs vagy alig van szigetelve. Egy friss lengyel lakásfelújítási összefoglaló szerint 15 és 20 centi közötti folytonos hőszigetelésnél a külső fal szinte teljesen elválik a belső tértől, így a napsütötte felület hője nem jut be a lakásba. A szigeteletlen téglafalnál más a helyzet, ott a napon felmelegedő sötét fal valamennyit valóban visszaad a belső térnek. Csodát ettől se várj: a hatás napos napokon jelentkezik, borús januárban, ködös reggeleken semmi.
  • Második tévhit: a szín csak egy esztétikai kérdés.
  • Tény: nyáron nagyon is számít. Ugyanez a forrás arról ír, hogy a sötét vakolat tűző napon 60 és 80 fok közé is felmelegedhet, a világos 30 és 40 fok körül marad. A forró falból a hő este is árad befelé, ami miatt a déli, nyugati falú szobák nyáron nehezebben hűlnek ki.
  • Harmadik tévhit: a sötét vakolat nyáron megreped.
  • Tény: ez túlzás, a baj lassan jön. A felforrósodott sötét falra hirtelen lezúduló hideg nyári zápor gyors összehúzódást okoz, és ha ez sokszor ismétlődik, a nem erre tervezett anyagokban hajszálrepedések, leválások jelenhetnek meg, idővel a hőszigetelő rendszer is károsodhat.
  • Negyedik tévhit: hőszigetelt homlokzatra sötét szín nem kerülhet.
  • Tény: kerülhet, csak nem nem mindegy milyen festékkel. A gyártók ilyenkor a teljes napsugárzás-visszaverő képességet (angol rövidítéssel TSR) nézik, nem csak azt, mennyire világos a szín a szemnek. Egy német homlokzatfesték-gyártó műszaki leírása szerint a 25 vagy annál nagyobb TSR-értékű bevonat számít hőtechnikailag biztonságosnak. Vannak speciális, az infravörös sugárzást visszaverő pigmentes festékek, szálerősített vakolatok, és létezik a legegyszerűbb megoldás is: a nagy felület világos marad, sötét csak a lábazat, az ablakkeretek, a bejárat környéke.

Mit jelent ez egy magyar kockaház esetében?

Hagyományos magyar kockaház szigeteletlen homlokzattal
Fotó: Globetrotter19 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0

Magyarországon nagyjából 800 ezer úgynevezett Kádár-kocka ház van és egy energetikai felújítási videó sorozat szerint ezek energiaigénye négy-ötször akkora, mint egy új házé. Amelyik még szigetelés nélkül áll, az éppen az a fajta épület, amelynél a szín elvben számít.

Csakhogy a szín itt a kisebbik tétel. Ugyan a homlokzat 12 centis szigetelése önmagában közel 40 százalékkal viszi le a gázfogyasztását, évi 1680 köbméterről 1000-re. Ehhez képest a sötét festék napos napokon adott apró előnye eltörpül, és amint a ház megkapja a szigetelést, el is tűnik. A cikk szerint egy komplex felújítás, amelyben a szigetelés mellé nyílászárócsere és korszerűbb fűtés is társul, 60 és 80 százalék közötti energiamegtakarítást hozhat.

A gyakorlati sorrend tehát az, hogy előbb a szigetelés, aztán a szín, és a színt már a nyári komfort, a vakolat tartóssága és a környék alapján úgy kiválasztani, hogy a ház évtizedekig rendben maradjon. Ha a szigetelés még évekig nem fér bele a keretbe, a festésnél jól jön a tudat, hogy egy világosabb tónus nem fog érezhetően többe kerülni télen.

Nem mindenhol szabad bármilyen színt választani

A homlokzatszín Magyarországon helyi szabályozás tárgya is. A települések településképi rendeletet és arculati kézikönyvet készítenek, és ezekben a színhasználatra is lehetnek előírások. Cegléd rendelete például a belvárosban bizonyos tetőszíneket kifejezetten tilt, a lakótelepi épületek homlokzatának újraszínezését pedig egységes színkoncepcióhoz köti. A helyi védelem alatt álló épületeknél és a védett területeken a homlokzat színezése sok helyen településképi bejelentéshez kötött, és bejelentés nélküli munka esetén bírság is kiszabható.

Mielőtt tehát megveszed a festéket, keresd meg a saját településed településképi rendeletét az önkormányzat honlapján, vagy kérj konzultációt a főépítésztől. Egy telefon a polgármesteri hivatalba kevesebbe kerül, mint egy újrafestés.

Források: dom.wp.pl, keim.com, telex.hu, cegled.hu

Ez a süti annyira finom, hogy eltűnik a tepsiből, mire kihűlne

by
Ez a süti annyira finom, hogy eltűnik a tepsiből, mire kihűlne

Amikor valami gyors, mutatós és nagyon finom süteményre vágyom, ez az első, ami eszembe jut. Puha, könnyű tésztáját a mazsola gazdagítja, a tetején pedig egy kis lekvár és kókuszliszt teszi különlegessé. Nemcsak hétköznapokra, hanem vendégvárónak is tökéletes, mindig nagy sikere van az asztalon!

Hozzávalók:

Nedves hozzávalók:

  • 2 tojás
  • 100 g cukor (½ csésze)
  • 8 g vaníliás cukor (1 evőkanál)
  • 100 g joghurt (½ csésze)
  • 100 ml tej (⅓ csésze + 1 evőkanál)
  • 80 ml étolaj (⅓ csésze)
  • csipet só

Száraz hozzávalók:

  • 180 g finomliszt (kb. 1½ csésze)
  • 12 g sütőpor (1 evőkanál)
  • 50 g mazsola (⅓ csésze)

Díszítéshez:

  • Ízlés szerinti lekvár (eper, barack, málna stb.)
  • Kókuszliszt (szóráshoz)

Elkészítés:

1. Az alaptészta:

Melegítsd elő a sütőt 180°C-ra. Vajazz ki és bélelj ki sütőpapírral egy 24 cm-es kerek tortaformát. Egy tálban verd habosra a 2 tojást a cukorral és a vaníliás cukorral, amíg könnyű és krémes lesz. Add hozzá a joghurtot, a tejet és az olajat, majd keverd simára. Szórd bele a csipet sót is, és keverd össze.

2. A száraz hozzávalók:

Egy másik tálban szitáld össze a lisztet a sütőporral. Fokozatosan add a száraz keveréket a nedves hozzávalókhoz, és dolgozd össze sima tésztává. Forgasd bele a mazsolát (ha lisztbe hempergeted előtte, nem süllyednek le a tészta aljára).

3. Sütés:

Öntsd a masszát az előkészített formába, simítsd el a tetejét. Süsd 35–40 percig, amíg aranybarna lesz, és a beleszúrt fogpiszkáló tisztán kijön.

4. Díszítés:

Hagyd a tortát 10 percig hűlni a formában, majd vedd ki és hagyd teljesen kihűlni. Kend meg a tetejét egy réteg lekvárral, végül szórd meg kókuszliszttel a szép, hófehér hatásért.

Ez az 5 növény még a muskátlinál is látványosabb lehet, és a félárnyékot is jól viseli

by
Ez az 5 növény még a muskátlinál is látványosabb lehet, és a félárnyékot is jól viseli

Unod már, hogy mindenkinél muskátli lóg a teraszon? Szeretnél valami egyedit a sajátodra? Mi kerüljön abba a balkonládába, amelyre délután már nem süt a nap? A muskátli és a petúnia napimádó, félárnyékban sok levelet hoz és kevés virágot. A cseh Atlas.cz kertes rovata ezért olyan növényekre hívta fel a figyelmet, amelyek nem a virágukkal, hanem a lecsüngő hajtásaikkal díszítenek, és egyetlen nyár alatt méternél hosszabb zöld függönyt eresztenek le a láda pereméről. Kettőt név szerint is említett, a dichondrát és a csüngő tippanfüvet.

A többi hármat mi választottuk melléjük, kertészeti intézmények adatai alapján, és mindegyiknél leírjuk, mennyi fény kell neki. Az árnyék ugyanis nem egyféle. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem növényadatbázisa a félárnyékot napi 2-6 óra közvetlen napfényként határozza meg, a szórt fényt pedig olyan helyként, ahol egész nap lombon vagy árnyékolón át szűrődik a fény. Egy keleti vagy nyugati erkély többnyire félárnyékos, egy északi inkább szórt fényű vagy teljesen árnyékos.

Az öt növény, fényigény szerint

A dichondra a leglátványosabb. Az ezüstös levelű Dichondra argentea ‘Silver Falls’ a Wisconsini Egyetem kertészeti leírása szerint teljes napon és félárnyékban is nő, és egy magaságyás vagy támfal pereméről 60-120 centiméteresre is lecsüng. Minél több fényt kap, annál tömörebb és ezüstösebb; árnyékosabb helyen nyúlánkabb, zöldesebb lesz. Zöld levelű rokona, az ‘Emerald Falls’ szélesebb, de rövidebb. Jól bírja a meleget és a szárazságot, lankadás után öntözéstől gyorsan felépül.

A csüngő tippanfű, az Agrostis stolonifera ‘Green Twist’ fűszerű, élénkzöld hajtásokat ereszt. A fajtát forgalmazó amerikai Proven Winners napi 4-6 óra napot ajánl neki, vagyis a sötétebb erkélyen nem érzi jól magát; kánikulában a rendszeres öntözést kéri.

Dús erkélykert lelógó növényekkel
Fotó: Can Ceylan / Pexels

A pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia) aranyleveles ‘Aurea’ fajtája az RHS, vagyis a brit Királyi Kertészeti Társaság leírásában teljes napon és félárnyékban is megél, 50-100 centiméterre terül, és a díjnyertes kerti növények listáján is szerepel. Humuszos, nedvesen tartott földet szeret. Gyorsan terjed, kertbe kiültetve nehéz kordában tartani, ládában ez inkább előny.

A tarka kerek repkény (Glechoma hederacea ‘Variegata’) fehér szegélyű, kerek levelekkel lóg le, terülése szintén 50-100 centiméter. Napon és félárnyékban is nő, erőteljesen terjed, ezért időnként vissza kell vágni; a csigák kedvelik.

A kislevelű borostyánfajták (Hedera helix) a legárnyéktűrőbbek a sorban: az RHS egyik kislevelű fajtánál, a ‘White Knight’-nál a teljes árnyékot is megfelelőnek tartja. Lassabban nőnek, egy nyár alatt nem lesz belőlük méteres függöny, viszont örökzöldek, és évről évre hosszabbodnak. A borostyán lenyelve ártalmas, a bőrt is irritálhatja, a háziállatokra is veszélyes, ezért kesztyűben metszd, és ahol kisgyerek vagy kutya, macska fér hozzá, ott máshová tedd.

Melyik bírja a telet?

Ebben nagy a különbség. A dichondra a wisconsini leírás szerint csak enyhe éghajlaton évelő, hidegebb vidéken egynyári díszlevélként tartják, és a csüngő tippanfüvet is egynyáriként árulják. Ezeket most, az első fagyok után nyugodtan komposztálhatod.

A másik három fagytűrő évelő. A kerek repkény az RHS skáláján -20 és -15 °C közötti fagyot is elvisel, a lizinka és a borostyán -15 és -10 °C közöttit. A balkonládában a gyökérlabda jobban átfagy, mint a kertben, ezért a ládát a fal mellé, széltől védett helyre húzd. Ha a teleltetésről bővebben olvasnál, a balkonnövények téli tárolásáról külön útmutatót találsz.

Ősszel a kerek repkényt tőosztással szaporíthatod is: egy erős tövet szedj szét két-három részre, és ültesd őket külön cserepekbe. A lizinkát az RHS tavaszi hajtásdugványozással szaporítja.

Mikor ültesd a következő ládát?

A két fagyérzékeny csüngő növény akkor kerülhet ki, amikor elmúltak a tavaszi fagyok. A népi hagyomány a május 12-14. közötti Pongrác, Szervác és Bonifác napját nevezi fagyosszenteknek; a Pallas Nagy Lexikona már a 19. század végén megjegyezte, hogy a májusi fagyok nem ragaszkodnak pontosan ezekhez a napokhoz, de a fiatal növények ilyenkor a legérzékenyebbek. Ha a dichondrát magról nevelnéd, a wisconsini útmutató az utolsó fagy előtt kb. 12 héttel javasolja a vetést, ami a május közepi kiültetéshez február második felét jelenti. A magnak kb. 24 °C kell és párás levegő, és 1-2 hét alatt kel ki.

Ha nem akarsz minden tavasszal elölről kezdeni, a láda elejére a három évelő közül tegyél egyet-kettőt: északias fekvésnél a borostyánt, keleti vagy nyugati erkélyen a lizinkát vagy a kerek repkényt. Ezek maradnak a váz, és tavasszal csak a dichondrát vagy a tippanfüvet ülteted melléjük oda, ahol délelőtt vagy délután legalább néhány órát süt a nap.

Források: atlas.centrum.cz, hort.extension.wisc.edu

Házi pizzatészta, amelyet ezentúl mindig készíteni fog, a nápolyi mesterek is megirigylik

by
Házi pizzatészta, amelyet ezentúl mindig készíteni fog, a nápolyi mesterek is megirigylik

Két gramm élesztő fél kiló liszthez nagyon kevésnek tűnik ugye? Egy tasak szárított élesztő itthon jellemzően 7 gramm, ennek sem a harmada kerül ebbe a tésztába. A titok az időben van, a horvát dnevno.hr napi receptjében a tészta tizenkét órát tölt a hűtőben, és ezalatt a kevés élesztő lassan, de alaposan dolgozik. A cél a hagyományos olasz pizzériák puha, rugalmas, levegős tésztája, és ehhez a lap szerint nem kell profi szakácsnak lenni. Csak tervezni kell.

A legkényelmesebb, ha péntek este kezded, és szombat délben eszel, de akár lehet szombatról vasárnapra is csinálni. Így néz ki a menetrend.

Péntek, 22.00, bekeverés

Hozzávalók három pizzához:

  • 300 g 00-s liszt (vagy 150 g teljes kiőrlésű és 150 g 00-s)
  • 200 g kenyérsütéshez való, finom búzaliszt
  • 300 ml szobahőmérsékletű víz
  • 25 ml extra szűz olívaolaj
  • 2 teáskanál só
  • 2 g szárított élesztő

A lisztet egy tálban vagy a robotgép üstjében keverd össze az élesztővel. Öntsd hozzá a 3 deci vizet, és keverd el. Ezután jön az olívaolaj, és csak amikor a tészta teljesen magába szívta, akkor a só. A só azért kerül a végére, mert töményen, közvetlenül az élesztőre szórva fékezi a működését.

Gyúrd alaposan. A recept szerint minél tovább, annál jobb, robotgépben legalább 5-6 percig. A tészta legyen sima és rugalmas.

Itthon a 00-s liszt a nagyobb áruházakban és webáruházakban is kapható, egy hazai webáruházban 589 forint kilója. A kenyérsütéshez való, finom liszt helyére a hazai jelölések közül a BL 80-as fehér kenyérliszt illik a legjobban, ezt tartják a fehér kenyér legjobb alapanyagának, és a sikértartalma is valamivel magasabb, mint a BL 55-ös finomlisztté.

Péntek, 22.15, első kelesztés

Formázd golyóvá, takard le, és hagyd szobahőmérsékleten 30-40 percig kelni.

Péntek, 22.55, hajtogatás

Az ujjaiddal óvatosan lapítsd szét a golyót. Hajtsd az egyik szélét a közepe felé, aztán a szemközti szélét rá. Fordítsd meg a tésztát, és formázd újra golyóvá. Ez a pár mozdulat feszességet ad a tésztának, és segít megtartani a gázokat.

Péntek, 23.00, irány a hűtő

Letakarva tedd a hűtőbe 12 órára. A hideg lelassítja a kelést, közben viszont az enzimek és az élesztő tovább dolgoznak, a tészta íze összetettebb lesz, a szerkezete nyúlósabb.

Szombat, 11.00, osztás

Vedd ki a tésztát, gyúrd át, és oszd három egyforma részre, nagyjából 280 grammos darabokra. Mindegyikből formázz golyót, tedd őket enyhén olajozott felületre, és borítsd rájuk egy nagy tálat. 40-50 percig kelnek.

Ezalatt kapcsold be a sütőt. A recept a sütés hőfokáról és idejéről nem ír, csak annyit mond, hogy a megszokott módon kell sütni. Itthon a sütő a legmagasabb fokozatra kerüljön, ez a legtöbb háztartási sütőnél 250-275 fok, és a tepsi vagy a pizzakő is együtt melegedjen vele, legalább fél órán át. Az izzó felületre kerülő tészta alja azonnal sülni kezd.

Szombat, 11.50, nyújtás és sütés

Lisztezett felületen, sütőpapíron vagy egyenesen a tepsin, az ujjbegyeiddel nyomkodd és húzd szét a golyókat pizzalappá. Sodrófát ne használj, mert kinyomja a tésztából a kelés során gyűlt levegőt. A szél maradjon kicsit vastagabb.

Rakd meg a feltéttel, és süsd. Háztartási sütőben néhány perc alatt kész, a szélét figyeld, ha aranybarna és foltokban pirult, kiveheted.

Mennyire nápolyi ez a tészta

A nápolyi pizza szabályait az Associazione Verace Pizza Napoletana nevű szövetség írja le, és ezek szigorúak. A tésztába csak liszt, víz, só és élesztő kerülhet, zsiradék és cukor soha. Olívaolajat csak a tetejére szabad csorgatni. A tészta kelesztése legalább 8, legfeljebb 24 óráig tart, a sütő kupolája körülbelül 485 fokos, és a pizza 60-90 másodperc alatt sül meg.

Ebben a receptben 25 milliliter olaj van, ez tehát szigorú értelemben nem nápolyi tészta. A háztartási sütőnek viszont éppen jól jön. A nápolyi pizza egy perc alatt sül ki a kemencében, itthon a sütőben ennek többszöröse kell, és az olaj segít, hogy a tészta közben ne száradjon ki, puha maradjon és szépen piruljon. A víz és a liszt aránya, 300 a 500-hoz, azaz 60 százalék, viszont pontosan beleesik a nápolyi szabályzat 55-62 százalékos sávjába, a hosszú, hideg érlelés pedig ugyanazt a célt szolgálja, mint a pizzériákban.

Szombat délben tehát nem nápolyi pizza kerül az asztalra, hanem egy olyan házi változat, amely a saját sütődben jobban működik.

Források: dnevno.hr, pizzanapoletana.org, mdosz.hu

A fehér csempe és a szürke fuga kiszorul a konyhákból, ismerd meg az 5 új trendet, amit mindenki választ már

by
A fehér csempe és a szürke fuga kiszorul a konyhákból, ismerd meg az 5 új trendet, amit mindenki választ már

A fehér metrócsempe szürke fugával évtizedekig a biztos választás volt, ha konyháról beszélünk, semleges, olcsó, bármihez illik. Éppen ezért lett már nagyon unalmas, és ezért látszik rajta minden. A szürke fuga a tűzhely mögött néhány év alatt piszkossá, foltossá válik, a hideg fehér pedig a fa konyhabútor mellett könnyen kórházas hatást kelt, már nagyon nem trendi.

A brazil Super Rádio Tupi összeállítása öt irányt sorol fel, amelyek ezt a párost váltják. A cikk számokat és szakértőt nem idéz, így a trendek mellé odatettük, mit tudni az anyagokról, és mit kérdezz meg magadtól, mielőtt egy hazai lakás konyhafalát leveted.

Az öt új irány

Az első a meleg falszín: homok, krém, bézs, halvány terrakotta, vagy a zöld visszafogott árnyalatai, a zsálya és az olíva. Egy bézs kerámia a fa hatású szekrényekkel és világos munkalappal nyugodt, egybefüggő hátteret ad, éles kontrasztok nélkül.

A második a kézműves hatású csempe, amelynek mintája a marokkói zellige. Az igazi zellige kézzel vágott, kemencében égetett, mázas agyaglap, minden darabja kicsit más méretű, vastagságú és fényű, ezért a fal hullámzóan veri vissza a fényt. Sokszor csak a mosogató fölötti sávban jelenik meg, nem az egész konyhában.

A harmadik a falra felfutó munkalap. A kő vagy a nagy formátumú porcelánlap a pultról megszakítás nélkül folytatódik a falon, kevés fugával, és az erezete adja meg az egész konyha színvilágát.

A negyedik a fa az alsó szekrényeken, egy magas tárolóoszlopon vagy az étkező felőli részen. Az ötödik a legolcsóbb: a csempe színéhez közeli fuga, például krém csempéhez krém fuga, amitől a rács eltűnik, és a felület textúrája kerül előtérbe.

Amit a trendképek nem mondanak el

A kézműves szépségnek ára van. Egy kézműves csempéket forgalmazó amerikai cég útmutatója leírja, hogy a zellige finomítatlan agyagból készül, a máz csak részben zárja le, és a mikroszkopikus pórusokba, hajszálrepedésekbe beszívódik az olaj és a nedvesség. Konyhában ezért tömíteni kell, a fugát 12-18 havonta újra kezelni, a tűzhely közelében pedig az olajos, paradicsomos fröccsenést hamar letörölni. A hypo, a savas tisztítószer és a súrolószivacs maratja a mázat. Akinek ehhez nincs türelme, annak a zelligét utánzó, gépi gyártású kerámia a reálisabb választás: hasonló hatás, töredéknyi gonddal.

A falra felfutó munkalapnál két dolgot kell tudni. A márvány és a mészkő kalcium-karbonát, a citromlé és az ecet beleeszi magát a felületébe, így a főzőfal mögé kevésbé való. A másik a kvarckompozit, közismertebb nevén a mesterséges kő. Ausztrália 2024. július 1-jétől a világon elsőként betiltotta a gyártását, forgalmazását és beépítését, mert a vágásakor és csiszolásakor keletkező por szilikózist okoz a feldolgozó munkásoknál. Az amerikai munkahigiénés szövetség összefoglalója alapján a mesterséges kő kristályos szilícium-dioxid-tartalma 90 százalék fölött is lehet, a gránité jellemzően 10-45 százalék. A veszélyt a por jelenti, vagyis a kockázat a műhelyben és a helyszíni vágásnál jelentkezik, ezért kérdezz rá, hogyan, milyen porvédelemmel szabják a lapot.

Ellenőrzőlista, mielőtt a falhoz nyúlsz

  • Megnézted a csempemintát a saját konyhádban, a szekrény mellett, este, lámpafénynél is? Egy bézs bizonyos padló mellett sárgásnak hat.
  • Tudod, mekkora fugaszélességet ír elő a csempe gyártója? A színhez illő fuga csak egyenletes fugával szép.
  • A tűzhely mögé kerülő anyag bírja a hőt, és megvan a főzőlap gyártója által előírt távolság?
  • Kézműves csempénél vállalod az évenkénti tömítést?
  • Hány fafajta van már a konyhában? A brazil összeállítás is kevés, egymással összhangban lévő famintát javasol, a padlóval együtt nézve.
  • Kell bontani? A stabil, jól tapadó régi csempe sokszor a falon maradhat egy új réteg alatt, de ezt burkolóval nézesd meg, mielőtt eldöntöd.

A legolcsóbb próba egyébként egy csempeminta és egy fugaszínminta. Egy hétig a pulton állva többet elárul arról, mi tetszik neked valójában, mint bármelyik trendkép.

Források: tupi.fm, edwardmartin.com, aiha.org

A vízkövet leoldja, a kávéfőzőnek mégis árthat: ezért tiltják több gépnél az ecetet

by
A vízkövet leoldja, a kávéfőzőnek mégis árthat: ezért tiltják több gépnél az ecetet

Egy De’Longhi automata kávéfőző kézikönyve nem hagy kiskaput. Vízkőtelenítéshez kizárólag a gyártó saját szerét kéri, és semmilyen körülmények között nem engedi az ecetsav- vagy szulfaminsav-alapú szereket. Aki mégis ilyennel tölti fel a tartályt, elveszíti a garanciát.

Ez elsőre túlzott óvatosságnak hangzik, hiszen az ecet tényleg oldja a vízkövet, és kamrapolcon áll. A konyhai csempe és egy presszógép belseje között azonban nagy a különbség. A gépben szelepek, vékony csövek, tömítések és fűtőegység dolgozik zárt rendszerben, és a gyártó csak arra a szerre vállal felelősséget, amivel kipróbálta.

A Philips ügyfélszolgálati oldala a párnás kávéfőzőinél felsorolja, mit ne tégy a gépbe: fehér ecetet, kénsavat, sósavat, szulfaminsavat és ecetsavat. Az indoklás rövid, ezek károsíthatják a készüléket. Helyette a saját, citromsav-alapú vízkőoldóit ajánlja.

A márka presszógépeinél még szigorúbb a leírás, ott kizárólag a Philips saját vízkőoldója szerepel. Részletes műszaki magyarázatot, hogy melyik alkatrészt és hogyan támadja meg az ecet, egyik általunk átnézett útmutató sem ad. A garancia elvesztése viszont kézzelfogható ok.

Mikor jön el az ideje?

Fix naptári ütemezést egyik gyártó sem ír elő. A gép jelez: a De’Longhinál villogó visszajelző, a Philipsnél folyamatosan világító jelzés vagy kijelzőüzenet figyelmeztet. A Philips arra is figyelmeztet, hogy az elindított folyamatot ne szakítsd meg, mert akár 30 percig is tarthat.

Hogy milyen sűrűn jelez a gép, az nagyrészt a vízen múlik. Budapesten a fővárosi vízszolgáltató 2023-as adatai alapján az átlagos keménység 133 mg/l CaO, ami kb. 13 német keménységi fok. Ha a gépeden beállítható a vízkeménység, a saját településed értékét a vízszolgáltató honlapján megtalálod, és ehhez igazítva a gép pontosabban számolja a következő vízkőtelenítést.

Filteres és kotyogós, ott más a helyzet

A csepegtetős, filteres gépeknél a szabály nem ennyire szigorú. Egy régebbi De’Longhi filteres kávéfőző kézikönyve a gyári szer alternatívájaként kifejezetten két csésze ecetet ír elő, a szűrők kivétele után. Ebből látszik, hogy a tiltás géptípusonként szól, és nem az ecet általános rossz híréből fakad.

A kotyogós alumíniumból készül, és egy klasszikus kotyogós termékleírása kézi mosogatást ír elő enyhe mosogatószerrel, mosogatógép, acélgyapot és súrolószer nélkül. Elszíneződés ellen ugyanez a leírás vízzel hígított citromlevet vagy ecetet és puha rongyot javasol. Vízkőoldásról nem ír, így itt a hígított, rövid kezelésnél többre nincs gyártói alap.

A teendő tehát egyszerű. Vedd elő a géped kézikönyvét, vagy a típusszám alapján töltsd le a gyártó támogatási oldaláról, és azt a szert használd, amit ott megadnak. A konyha többi gépénél is ez a sorrend működik, a vízforraló vízkőmentesítésénél ugyanúgy.

Források: manualsonline.com, philips.com, philips.com.sg, manualslib.com

Rio fölött áll, de a feje Franciaországban készült: a Krisztus-szobor különös története

by
Rio fölött áll, de a feje Franciaországban készült: a Krisztus-szobor különös története

Amikor Rio de Janeirót látod egy képen, szinte biztos, hogy ott áll a háttérben a kitárt karú fehér alak a Corcovado csúcsán. Kevesen tudják viszont, hogy a szobor legkényesebb részei, mint a fej és a két kéz, nem Brazíliában, hanem egy Párizs melletti kisváros, egyik műtermében készültek el teljes, végleges méretben. A történetet a szobrász hagyatékát gondozó oldal és a Google Arts & Culture múzeumi anyagai is alátámasztják, néhány pontonazbnban a források nem egyeznek.

Egy brazil mérnök aki, Európai szobrászt keres

A szobor ötlete Brazíliában született, és 1922 elején egy pályázaton Heitor da Silva Costa brazil mérnök tervei nyertek. Az alapkövet 1922. április 4-én tették le, de az igazi munka csak évekkel később indult. Da Silva Costa 1924-ben Európába utazott, hogy olyan szobrászt találjon, aki a vázlatból monumentális alakot tud formálni, és így jutott el Paul Landowskihoz.

A szerződést 1925 májusában írták alá. Landowski egymás után készítette a vázlatokat és maketteket a műhelyében, majd elkészült egy négyméteres gipszmodell, amelyet hajón vittek át Rióba, hogy ott a helyszínen nagyítsák fel. a végleges méretre. A végleges makett ma a Boulogne-Billancourt-i Musée des Années 30 gyűjteményében látható, ahol a múzeum egy teljes emeletét Landowski munkáinak szentelték.

Az arc és a kezek azonban más utat jártak be. Mivel a szállítás miatt nem lehetett az egész alakot nagy méretben elkészíteni, csak ezeket a részeket faragták meg teljes nagyságban Franciaországban. A fej 3,75 méter magas, a kezek 3,20 méteresek. Darabokra bontva, ládákban hajózták át őket Brazíliába, ahol betonban másolták le az elemeket.

Ki tervezte az arcot?

Itt kezdődik a vita. Az angol nyelvű enciklopédiák és több útikönyv Gheorghe Leonida román szobrásznak tulajdonítja az arc megmintázását, aki akkoriban Landowski műhelyében dolgozott. A Boulogne-Billancourt-i múzeumok anyagai ugyanakkor egyszerűen Landowski műtermében készült fejről beszélnek, Leonida nevét nem említik. A Britannica óvatosan fogalmaz, Landowskit tartja a fej és a kezek fő tervezőjének. Ma tehát annyi biztos, hogy az arc ugyanabban a műhelyben készült, az viszont, hogy pontosan kinek a keze munkája, nem bizonyított.

A belső szerkezetért Albert Caquot francia mérnök felelt, aki hidakról és vasbeton építményeiről volt ismert. Ő tervezte meg azt a vasbeton vázat, amely a szobrot a hegycsúcson tartja, és a franciaországi elemek kicsomagolását is maga felügyelte a Corcovadón.

A szobrot kívülről szappankő mozaik borítja

A szobor kitárt karja alulról, a kék ég előtt
Fotó: Brunomsb / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

A test vasbeton, de kívülről nem a nyers betont látod. Da Silva Costa csiszolt kőfelületet akart, ezért a szobrot zsírkő, vagyis szappankő mozaik borítja, amelyet a CNN beszámolója szerint Minas Gerais államból bányásztak. A háromszögletű lapocskák száma nagyjából hatmillió. Különlegessége a technikának, hogy a kis kődarabokat hosszú textilcsíkokra varrták fel, mégpedig a riói társasági élet hölgyei, és ezeket a csíkokat illesztették fel a betonra. Landowski a mozaikot előbb otthon, egy Boulogne-i mozaikműhelyben próbálta ki.

A zsírkő puha, könnyen faragható, és jól bírja a hőingadozást. Egy 2020 és 2022 közötti felújításkor a lapok nagyjából öt százalékát, mintegy 300 ezer darabot cseréltek ki.

Méretek a Szabadság-szoborral összevetve

A Britannica adatai szerint maga az alak 30 méter magas, a karok fesztávja 28 méter, és mindez egy nyolcméteres talapzaton áll, amelyben kápolna van. Együtt tehát 38 méter, a súlyát pedig mintegy 635 tonnára teszik. Az egész a nagyjából 700 méter magas Corcovado csúcsán, a Tijuca Nemzeti Parkban áll.

Itthoni összevetésként jó viszonyítási pont a Gellért-hegyi Szabadság-szobor. Kisfaludi Strobl Zsigmond bronzalakja 14 méter, a talapzata viszont 26 méter, így együtt körülbelül 40 méterrel nagyjából ugyanakkora, mint a riói szobor talapzattal. A különbség az alakban van: a brazil Krisztus önmagában kétszer olyan magas, mint a budapesti nőalak, a súlyt pedig nem a talapzat, hanem maga a figura viszi. Ez a szobor Budapesttől légvonalban körülbelül tízezer kilométerre áll.

A villám rendszeresen belecsap

A hegytetőn magányosan álló szobor egyben villámhárító is. A brazil sajtó adatai alapján átlagosan legalább hatszor csap belé villám évente. 2008 februárjában az ujjak, a fej és a szemöldök sérült meg, 2014 januárjában a jobb kéz egyik ujja tört le. Ilyenkor a raktáron tartott zsírkőből pótolják a hiányzó részeket, 2021-ben pedig megnégyszerezték a villámhárító koronát.

A szobor avatásról hiányzott az alkotó

A szobrot 1931. október 12-én szentelték fel, Sebastião Leme bíboros, Getúlio Vargas ideiglenes elnök és a kormány tagjai jelenlétében. Landowski nem utazott el Brazíliába. A Sciencepost a Boulogne-Billancourt-i múzeumokra hivatkozva azt írja, hogy a munkái miatt maradt Franciaországban, ezt az okot más forrás nem részletezi.

Landowski a talapzatra és a kápolna belsejébe Krisztus életéből vett jeleneteket is tervezett, egy nagyobb szabású dombormű-sorozatot viszont pénz híján nem valósítottak meg. A szobor 2007-ben bekerült a világ új hét csodája közé, és ma évente körülbelül kétmillió látogató megy fel hozzá, sokan a fogaskerekű vasúton, amely annak idején az építőanyagot is a csúcsra vitte.

Források: sciencepost.fr, britannica.com, paul-landowski.com, artsandculture.google.com

Kis henger lóg sok töltőkábelen, erre való valójában ez az apró alkatrész

by
Kis henger lóg sok töltőkábelen, erre való valójában ez az apró alkatrész

Fogd meg a laptopod töltőjét, a monitor kábelét vagy egy régebbi USB-kábelt. Sokon észreveszik, hogy a csatlakozó közelében van egy kis, megvastagodott műanyag henger. Az ember azt hinné, hogy a kábelt erősíti, vagy a tekercseléshez kell, de egészen másért van ott. A német chip.de technológiai portál az egyik elektronikai alkatrész-kereskedő leírására hivatkozva magyarázta el, mi van benne.

Mi van a műanyag alatt?

A burkolat legtöbbször egy ferritgyűrűt rejt. A ferrit egy kerámiaszerű, mágneses tulajdonságú anyag, amin a kábel egyszerűen átfut. Magyarul zavarszűrőnek vagy ferritszűrőnek is hívják, az angol szakirodalomban ferrite bead vagy ferrite choke a neve.

Mit szűr ki?

Az elektronikus eszközök működés közben elektromágneses zavarokat keltenek, és ezek a csatlakozó kábeleken is továbbterjedhetnek. Egy hosszú kábel kis antennaként viselkedik: kifelé zajt sugározhat, befelé pedig zavart szedhet össze a környező készülékektől.

A ferrit a nagyfrekvenciás zavarjelek útjába nagy ellenállást állít. A zaj egy részét visszaveri, a többit elhanyagolható mennyiségű hővé alakítja. Az angol Wikipédia leírása szerint így egyszerű aluláteresztő szűrőként működik, ami a hasznos jelet átengedi, a zajt viszont visszafogja.

A chip.de hozzáteszi, hogy a készülék rendes áramellátását ez nem befolyásolja. A gyűrű kifejezetten a nemkívánatos, nagyfrekvenciás jelekre van méretezve.

Miért nincs mindegyik kábelen?

Hogy egy kábelre kerül-e ferritgyűrű, az a konstrukciótól és attól függ, mennyire kell megfelelnie az elektromágneses összeférhetőségi előírásoknak. A gyártók más módszerekkel is csökkenthetik a zavart, például árnyékolással, a készülékbe épített szűrőkkel vagy a vezetékek elrendezésével. Ezért van az, hogy az egyik laptoptöltőn ott a henger, a másikon nincs.

Le lehet venni?

A beöntött hengert nem lehet levenni a kábel tönkretétele nélkül, és nincs is miért. A Wikipédia leírása szerint egyes készülékeknél éppen ez a gyűrű kell ahhoz, hogy a készülék megfeleljen a zavarkibocsátási előírásoknak. Ha elvágod vagy kiszeded, a kábel újra antennaként viselkedhet.

Ha viszont egy hangszóró zúg, vagy egy kábel mintha zavart szedne össze, a műszaki boltokban kapható utólag rápattintható, kétrészes ferritgyűrű is. Ezt a kábelre csíptetik, és ha a nyílása elég nagy, a kábelt egyszer-kétszer át is lehet hurkolni rajta, ami tovább erősíti a hatását. Ha lazán ül, egy gyorskötözővel rögzíthető. Egy ilyen gyűrű nem old meg minden zavart, de olcsón kipróbálható.

A kis henger tehát nem gyártási maradék és nem dísz. Egy alig látható kis alkatrész, ami azért dolgozik, hogy a készülékeid egymást se zavarják.

Források: chip.de, en.wikipedia.org