
2027. október 17-től az Európai Unióban nem lehet forgalomba hozni olyan samponokat, tusfürdőket, hajbalzsamokat és más lemosható szépségápolási termékeket, amelyekhez a gyártó szándékosan mikroműanyagot adott. A tilalom egy 2023-ban elfogadott uniós rendelet része, amely lépcsőzetesen, évről évre szigorodik. A lemosható termékek csak az első nagy hullám, a sor végén olyan termékek állnak, amelyeket szinte minden nő naponta használ.
A szabályról most egy spanyol portál írt nagy visszhanggal, de a határidő nem új: az Európai Bizottság már 2023. szeptember 25-én elfogadta. A rendelet célja, hogy a gyártók fokozatosan kivezessék a szándékosan hozzáadott mikroműanyagot a hétköznapi termékekből.
1. Mi számít mikroműanyagnak?
Az uniós szabály tág meghatározást használ. A Bizottság szerint mikroműanyagnak számít minden 5 milliméternél kisebb szintetikus polimer részecske, amely szerves, nem oldódik, és nem bomlik le. Egy kozmetikai jogra szakosodott oldal szerint a tilalom akkor vonatkozik egy termékre, ha a mikroműanyag aránya eléri a 0,01 tömegszázalékot. A meghatározásból az is következik, hogy nem minden polimer tilos: a természetes eredetű, a vízben oldódó és a természetben lebomló anyagok nem számítanak mikroműanyagnak. A gyártóknak ezért nem a teljes receptúrát kell lecserélniük, csak azokat az összetevőket, amelyek apró, oldhatatlan és tartós műanyag szemcsék formájában maradnak meg.
A szépségápolási termékekben a mikroműanyagot sokféle célra használják. A Bizottság közleménye szerint bőrradírként, apró gyöngyök formájában, de a termék állagának, illatának vagy színének kialakítására is. A Bizottság szerint a mikroműanyag nem bomlik le, és ha egyszer a környezetbe kerül, már nem lehet eltávolítani.
A mikroműanyagot a tengerekben, az édesvizekben, a talajban, sőt az élelmiszerekben és az ivóvízben is kimutatták, és laboratóriumi vizsgálatok szerint káros az élő szervezetekre.
A samponokban és a tusfürdőkben a mikroműanyag a lefolyón keresztül jut a szennyvízbe, onnan pedig a víztisztítókon át részben a folyókba és a tengerekbe. Ezért kerültek a lemosható termékek a sor elejére. A krémek és testápolók egy része a bőrön marad és felszívódik, vagy a ruhára kerül, ezekre a gyártók két évvel több időt kaptak.

2. Pontosan mikor mi változik?
A rendelet nem egyszerre tilt be mindent, hanem termékcsoportonként ad átmeneti időt a gyártóknak. A különböző szakmai összefoglalók egybehangzóan a következő határidőket sorolják fel:
| Dátum | Mit érint? |
|---|---|
| 2023. október 17. | szórt csillámpor, bőrradír mikrogyöngyök |
| 2027. október 17. | lemosható szépségápolási termékek, például sampon, tusfürdő |
| 2028. október 17. | mosószerek, viaszok, fényezők, légfrissítők |
| 2029. október 17. | bőrön maradó kozmetikumok, például krémek, illatkapszulák |
| 2031. október 17. | műfüves sportpályák gumigranulátuma |
| 2035. október 17. | szájápolók, körömlakkok, sminktermékek |
A mikrogyöngyös bőrradírokra egy nemzetközi ügyvédi iroda összefoglalója szerint nem adtak átmeneti időt: ezek 2023. október 17. óta nem kerülhetnek a boltokba. Az uniós kereskedelmi tájékoztató ezért külön jelzi: a 2027-es határidő azokra a lemosható termékekre vonatkozik, amelyekben nincs radírgyöngy. Amelyikben van, az már most sem kerülhet forgalomba.
Ha a fürdőszobát is átalakítanád, nézd meg, miért nem a kádban mosakodnak a japánok, és hogyan működik náluk a fürdőszoba.
3. Mi történik a polcokon lévő termékekkel?
A tilalom a forgalomba hozatalra vonatkozik. A határidő után a gyártók nem hozhatnak forgalomba olyan lemosható terméket, amelyhez szándékosan mikroműanyagot adtak. A már otthon lévő flakont nyugodtan elhasználhatod, senkinek nem kell kidobnia.
A sminktermékeknél a rendelet egy köztes lépést is előír. Egy vegyipari szabályozással foglalkozó tanácsadó cég szerint 2031. október 17-től a sminkeken, szájápolókon és körömlakkokon fel kell tüntetni, hogy a termék mikroműanyagot tartalmaz, ha a gyártó addig nem cserélte le. Így a vásárló 2035-ig maga dönthet.
A sminkekre, szájápolókra és körömlakkokra adott, 2035-ig tartó átmeneti idő a leghosszabb a kozmetikumok között.
Arról, hogy mit jelentenek a számok a műanyag dobozok alján, és melyiket nem szabad mikróba tenni, korábban részletesen írtunk.
4. Miért fontos ez?
Az Európai Bizottság szerint az új szabályok nagyjából félmillió tonna mikroműanyag környezetbe jutását akadályozzák meg. A Bizottság célja, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkentse a mikroműanyag-szennyezést.
A Bizottság közleménye szerint a szándékosan hozzáadott mikroműanyag legnagyobb forrása nem is a kozmetikum, hanem a műfüves sportpályák gumigranulátuma. A szépségápolási termékek mellett a tilalom a mosószereket, öblítőket, csillámport, műtrágyákat, növényvédő szereket, játékokat, gyógyszereket és orvostechnikai eszközöket is érinti.
A mikroműanyag a természet legeldugottabb helyeire is eljut. Egy korábbi cikkünkben arról írtunk, mit rögzített a kamera 11 kilométer mélyen, a Mariana-árok alján.
5. Mit tehetsz már most?
Ha nem akarod megvárni 2027-et, a vásárláskor magad is figyelhetsz. A címkén az összetevők listája angolul vagy latinul szerepel. A pontos besorolás bonyolult, mert nem minden műanyag alapú összetevő számít mikroműanyagnak, a vízben oldódó polimerek például nem. Biztosabb, ha olyan terméket választasz, amelyen a gyártó maga tünteti fel, hogy mikroműanyagtól mentes.
Az uniós ökocímkés szépségápolási termékekben egy szakmai összefoglaló szerint már most sem lehet mikroműanyag és mikrogyöngy. A szilárd samponok és a szappanok is jó választást jelentenek, mert eleve kevés összetevőből állnak, és csomagolásuk is kevesebb műanyag.
A mosásnál is van mit tenni. A mosószereket 2028-tól érinti a tilalom, de a szintetikus ruhákból mosáskor szintén mikroműanyag szálak válnak le. Arról, hogy miért szürkül be a fehér ruha a színes mosószertől, és mire figyelj a mosószer kiválasztásánál, szintén írtunk.
Olvasd el ezt is: Majdnem háromszor annyiba kerül a 60 fokos mosás, mint a 30 fokos: ennyi forint egy év alatt
6. Karácsony előtt: mi a helyzet a csillámporral?
A rendelet egyik legtöbbet emlegetett része a csillámpor. A Brussels Times szerint 2023 októbere óta az Európai Unióban tilos forgalomba hozni a legtöbb szándékosan hozzáadott mikroműanyagot, köztük a műanyag alapú szórt csillámport. Ez karácsony előtt sokakat érint, hiszen a csillámot régóta használják díszítéshez, képeslapokhoz, kézműveskedéshez.

Egy szakmai összefoglaló szerint a rendelet egyik célja éppen az, hogy a műanyag csillámot környezetbarát, nem szennyező változatok váltsák fel. A boltokban ma már kapható növényi alapú, lebomló csillám, és ásványi alapú is. Ha gyerekekkel kézműveskedsz, ezekből válassz.
Karácsonyi kézműveskedéshez válassz növényi vagy ásványi alapú csillámot: ezek nem műanyagból készülnek, és nem maradnak meg évszázadokig a környezetben.
A csillám a szennyvízzel könnyen a természetbe jut: egy kézműves délután után a kézről, az asztalról és a ruhákról a lefolyóba mosott apró szemcsék ugyanazt az utat járják be, mint a samponokban lévő mikroműanyag. Ezért kezdték a tilalmat éppen a szórt csillámmal és a mikrogyöngyökkel, ezek ugyanis szinte teljes egészében a környezetbe kerülnek.
7. A mikroműanyag más forrásai
A szándékosan hozzáadott mikroműanyag csak egy része a problémának. A Bizottság szerint a mikroműanyag-szennyezés több forrásból származik: a műanyaghulladékból és az eldobott szemétből, a véletlen kibocsátásokból, például a műanyag granulátum szállítás közbeni elszóródásából, a gumiabroncsok kopásából és a ruhákból mosáskor leváló szálakból.

Ezekre a Bizottság külön intézkedéseken dolgozik, ezért a mostani rendelet csak az egyik lépés. A háztartásban a legtöbbet a mosással teheted: ritkábban, teli dobbal és alacsonyabb hőfokon mosva kevesebb szál válik le a szintetikus ruhákról, és a ruhák is tovább tartanak.
A szintetikus anyagú ruhák mellett a karcos, kopott konyhai eszközök is aggodalmat keltenek. Arról, hogy mit kezdj a karcos teflonserpenyővel, egy korábbi cikkünkben olvashatsz.
8. Hol olvasható a pontos szabály?
A tilalmat az (EU) 2023/2055 bizottsági rendelet írja elő, amely a vegyi anyagokról szóló REACH-rendelet XVII. mellékletét egészíti ki. Az uniós kereskedelmi tájékoztató magyar nyelvű összefoglalója táblázatban sorolja fel az átmeneti időket, a samponokra és tusfürdőkre vonatkozó 2027-es dátum is innen származik. A rendelet a kozmetikumokra termékcsoporttól függően 4-12 év átmeneti időt ad.
Az Európai Bizottság gyakori kérdésekre adott válaszai szerint vannak kivételek is. Nem tartoznak a tilalom alá azok a termékek, amelyek a vegyi szabályozás szerint tárgynak számítanak, és azok sem, amelyek már 2023. október 17. előtt forgalomban voltak. A csillám sem tilos teljesen: a lebomló, vízben oldódó vagy más okból kivételt kapó változat továbbra is árusítható. A Bizottság magyarázata szerint a kézműves és játékcélú műanyag csillámra nem adtak átmeneti időt, ezért ezt már 2023 októbere óta nem lehet forgalomba hozni, a kozmetikumokban lévő csillámra viszont a termék típusától függő határidő vonatkozik.
Ehhez kapcsolódik: 5 dolog, amit soha ne önts a lefolyóba: ez a szerelők rémálma
A szabály minden tagállamban, így Magyarországon is ugyanúgy érvényes, nincs szükség külön hazai jogszabályra. A boltok a határidő előtt még kiárusíthatják a készleteiket, utána viszont a gyártók és a forgalmazók nem hozhatnak forgalomba szándékosan hozzáadott mikroműanyagot tartalmazó lemosható terméket.
Az új szabály a gyártóknak is lehetőség: már ma is sok sampon és tusfürdő kapható, amely mikroműanyag nélkül készül, és a következő években várhatóan ezek lesznek többségben a polcokon. A műanyag újrahasznosítására is vannak meglepő megoldások, a hollandok például műanyag poharakból építettek kerékpárutat.
Források: Európai Bizottság, EU Access2Markets, Európai Bizottság (GYIK), CosLaw
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire