
Gyerekkorom egyik legnagyobb gasztronómiai rejtélye a krumplis tészta volt. Egyszerűen nem értettem, hogy a nagymamám verziója miért volt mindig fényévekkel jobb, szaftosabb, mint amit később a menzán vagy a kollégiumi évek alatt a ettem. Az utóbbiak gyakran szárazak és unalmasak voltak.
Sokáig azt hittem, hogy a titok a krumpli fajtájában vagy a pirospaprika minőségében rejlik. Aztán egyszer odaálltam a mama mellé a tűzhelyhez, és rájöttem, mekkorát tévedtem. Van egyetlen egy olyan alapanyag, ami nélkül nálunk ma már el sem kezdődhet a főzés, mert ez adja meg az egész étel lelkét, füstösségét és a szaftosságot. Ez pedig nem más, mint a jó öreg füstölt szalonna. Ha ez nincs otthon, én inkább bele sem kezdek, mert szalonnazsír nélkül a krumplis tészta csak egy sima köret.
Hozzávalók
A klasszikus alapanyagok mellett a szalonna a legfontosabb játékos, de a hagymával sem érdemes spórolni, mert az adja meg a szaft alapját.
- 500 g száraztészta (a nagykocka a legigazibb)
- 1 kg burgonya
- 10 dkg füstölt csemegeszalonna
- 2 nagyobb fej vöröshagyma
- 1,5 teáskanál őrölt pirospaprika
- 100 ml étolaj (ha a szalonna nem eresztene elég zsírt)
- Só és frissen őrölt fekete bors, abszolút ízlés szerint
A szalonnazsír ereje és az alapok
A főzést a leglényegesebb lépéssel indítom: a füstölt szalonnát apró, egyforma kockákra vágom. Bedobom egy mélyebb lábasba, és egészen alacsony fokozaton elkezdem kiolvasztani a zsírját. Amikor a szalonnakockák már gyönyörű aranybarnára és ropogósra sültek, egy szű Kanállal kiszedem őket, és félreteszem egy kis tálkába – nagy szükség lesz még rájuk a legvégén.
A lábasban visszamaradt, elképesztően illatos, füstös szalonnazsíron kezdem el megdinsztelni a finomra vágott vöröshagymát. Ha a szalonna kicsit húsosabb volt és kevesebb zsírt engedett, ilyenkor öntök alá egy kevés olajat is, hogy a hagyma ússzon és tökéletesen üvegesre, puhára párolódjon. Amikor elkészült, lehúzom a lábast a tűzről.
A krumpli puhítása és az utolsó simítások
A tűzről lehúzott hagymás alaphoz hozzákeverem a megtisztított, apró kockákra vágott krumplit, megszórom a pirospaprikával, és alaposan átforgatom, hogy a fűszer mindenhol bevonja. Megy bele a só és a bors is, majd felöntöm annyi vízzel, hogy éppen csak el lepje a krumpliszemeket. Lefedem, és közepes lángon körülbelül 20-30 perc alatt teljesen puhára főzöm. Én szeretem a végén egy picit megnyomkodni a krumplit, hogy sűrűbb, szaftosabb állagot kapjak.
Közben egy másik edényben, bő sós vízben kifőzöm a tésztát, majd miután leszűrtem, azonnal összeöntöm a sűrű, paprikás krumplival. Itt jön a fénypont: a tésztához hozzákeverem a félretett, ropogós szalonnapörccel teli tálka tartalmát is.
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire