
Novemberben a legtöbb kertben már csak a felszedett paradicsomkarók és a lehullott lomb emlékeztet a nyárra. A paprika, a paradicsom és a padlizsán az első fagyos éjszakát sem éli túl, a saláta és a spenót is pépessé válik, ha megfagy. Ezért sokan sietve kiürítik az egész ágyást, mielőtt beköszönt a hideg. Van viszont néhány zöldség, amelynél ez kifejezetten hiba: ezek a fagy után lesznek a legjobbak.
Mi történik a zöldséggel a hidegben?
A magyarázat egyszerű növényélettan. A növény a nyáron megtermelt cukrot keményítőként raktározza, a keményítőnek pedig nincs édes íze. Amikor a hőmérséklet fagypont közelébe esik, a hidegtűrő fajok egy része ezt a keményítőt visszaalakítja cukorrá. A North Carolina állami szaktanácsadó szolgálatának magyarázata szerint ennek az eredménye a magasabb cukortartalom és az édesebb ízű zöldség.
A növénynek ez önvédelem. A cukorral dúsabb sejtnedv nehezebben fagy meg, így a levelek és a gyökerek kevésbé károsodnak. Nekünk ennek egy kellemes mellékhatása van: a fagy által megcsípett zöldség édesebb, sokszor kevésbé kesernyés.
A fagy nem minden zöldséget tesz finomabbá: csak azokat, amelyek eleve hidegtűrők és a fagy idejére már beértek.
1. Paszternák
A paszternák a klasszikus példa. A brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) szerint akkor szedhető, amikor a levelei ősszel elkezdenek elhalni, de jobban teszed, ha megvárod az első erősebb fagyot, mert az fokozza az édességét és az ízét. A gyökér nagyon fagytűrő, ezért a földben is hagyhatod, és télen mindig annyit ásol ki, amennyi kell.
Egyetlen dologra figyelj: a fagyott földből nehéz kiszedni. Az RHS azt javasolja, hogy novemberben szedj fel néhány szálat tartaléknak, vagy takard le az ágyást szalmával.

2. Kelbimbó
A kelbimbó a karácsonyi asztal egyik legmegosztóbb zöldsége. Sokan azért nem szeretik, mert kesernyésnek érzik. Ezen a szedés időpontja sokat változtathat. A HelloVidék kertészeti cikke szerint az első fagyos nap után leszedett kelbimbó a legfinomabb, mert a fagy hatására megnő a cukortartalma.
A kelbimbó a kisebb fagyokat jól bírja. A bimbók alulról felfelé érnek a szár mentén, így nem kell egyszerre leszedned az egészet. Mindig a legalsó, már szép, tömör bimbókat törd le, a fiatalabbak a szár tetején tovább fejlődhetnek.
Mit csinálj, ha nagy hideg jön?
Erősebb tél előtt a hazai gyakorlat szerint a növényeket gyökerestől is fel lehet szedni és el lehet vermelni. Így a már kifejlődött bimbókat egész télen folyamatosan szedheted. A Michigan Állami Egyetem szaktanácsadói azt írják, hogy ha a külső levelek megsérülnek a fagytól, egyszerűen húzd le őket, alattuk ép, egészséges levelek vannak.
A szedés után a kelbimbót ne tárold hetekig. A hűtőben is gyorsan veszít a frissességéből, ezért a leszedett adagot pár napon belül párold, süsd vagy főzd meg.
Ha eddig keserűnek érezted a kelbimbót, egy próbát megér a decemberi, fagy utáni szedés: sokan ekkor szeretik meg.
Egy praktikus tipp a konyhából: a sütőben, kevés olajjal sült kelbimbón a legjobban érződik az édesebb íz, mert a cukrok a sütés közben karamellizálódnak. Vágd félbe a bimbókat, a vágott felükkel lefelé tedd a tepsibe, és 200 fokon süsd, amíg az alja megbarnul. Egy csipet só és egy kevés citromlé már elég hozzá.

3. Fodros kel
A fodros kel (angol nevén kale) itthon még kevésbé elterjedt, mint Nyugat-Európában, pedig az egyik legszívósabb téli zöldség. Az RHS a téli kertbe ajánlott fajták között sorolja fel, és azt írja róla, hogy egész télen ad zöld leveleket, majd a tél végén vagy tavasszal még egy adag zsenge hajtást is.
A fodros kelnél nem a gyökér, hanem a levél lesz finomabb a hidegben. A hideg hatására a levelekben több lesz a cukor, és a jellegzetes, kissé kesernyés íz is enyhül. Sok kertész ezért kifejezetten csak a fagyok után kezdi el szedni.
Hogyan szedd?
Ne vágd le az egész tövet. Mindig az alsó, kifejlett leveleket törd le, a növény közepén lévő fiatal hajtásokat hagyd meg, mert a tő ezekből tovább nevel. Így egyetlen tőről akár hónapokon át szedhetsz. A leveleknek a vastag középső erét főzés előtt vágd ki, az kemény marad.
Mire jó a konyhában?
A fagy utáni fodros kel levesbe, főzelékbe és rakott ételekbe is mehet, de vékony csíkokra vágva nyersen, salátának is jó. Sütőben kevés olajjal és sóval ropogós chips készíthető belőle, ez az egyik legegyszerűbb módja, hogy a család megkóstolja.
Ha még nincs a kertedben, tavasszal vagy nyár elején vetheted. Az RHS szerint a téli fajták több hónapig fejlődnek, mire beérnek, ezért a késő nyári vetés már késő lehet. Ha nincs helyed egy külön ágyásra, a fodros kel nagyobb cserépben vagy magaságyásban is elnevelhető, és dísznek sem utolsó: a fodros, kékeszöld vagy bordós levelek a téli kertben is színt adnak.

4. Póréhagyma
A póréhagyma azért különleges, mert nem kell egyszerre leszedni. Az RHS termesztési útmutatója szerint a téli, kései fajták a tél végéig, sőt tavaszig a földben maradhatnak, és mindig csak annyit emelsz ki, amennyire szükséged van. Az útmutató azt is megjegyzi, hogy a fagy akár édesebbé is teheti az ízét.
A póréhagyma fagytűrő, ezért az RHS szerint nincs szüksége külön fagyvédelemre. Egy erősebb fagy után a levelei megviseltnek tűnhetnek, de a növény ebből általában rendbe jön.
Így szedd ki sérülés nélkül
A póréhagymát ne húzd ki a levelénél fogva, mert könnyen elszakad. Ásóvillával lazítsd meg mellette a földet, és úgy emeld ki. A többi tövet hagyd békén, azok a földben jobban megmaradnak, mint a hűtőben. A kiszedett szárakról a gyökeret és a sérült külső leveleket vágd le, a homokos rétegeket pedig hosszában bevágva, folyó víz alatt mosd ki.
A gond akkor kezdődik, ha a föld keményre fagy. Ilyenkor sem a póréhagymát, sem a paszternákot nem tudod kiásni. Az RHS ezért azt javasolja, hogy a téli ágyásokat takard le vastag, 15 és 20 centi közötti szalmaréteggel, vagy kartonnal töltött zsákokkal, hogy a talaj alattuk ne fagyjon át. Hasonló elven működik a hótakaró is: a hó jobban szigetel, mint gondolnád, a kertben ez sokszor a növények javát szolgálja.
Mire figyelj a sárral?
A Michigan Állami Egyetem szaktanácsadói szerint a földben hagyott zöldség akkor marad meg jól, ha a talaj nyirkos, de nem tocsogó. A száraz föld gyorsabban átfagy, a vizes talajban viszont a gyökerek könnyen rothadni kezdenek.

5. Kelkáposzta és a téli káposzták
A sor végére maradt a hazai konyha egyik alapzöldsége. Az RHS téli zöldségekről szóló útmutatója szerint a kelkáposzta és a téli káposztafajták meglepően szívósak, a fagyot jól viselik, és nagyon ízletesek. A brit kertekben a „January King” nevű, januárban szedett káposzta a klasszikus példa erre.
A káposztafélék a gyökérzöldségekhez hasonlóan reagálnak a hidegre: a fejekben több lesz a cukor, a jellegzetes, csípős káposztaíz pedig enyhébb lesz. A Michigan Állami Egyetem szerint a káposzta és a kelbimbó is kibírja az enyhébb fagyokat. Ha a külső levelek megsérülnek, ezeket lefejtve alattuk ép, egészséges levelek vannak.
Meddig maradhat kint?
Az enyhe és közepes fagyokat a beért fejek jól bírják. A tartós, kemény hideg viszont már árthat nekik, ezért ha hosszabb, kemény fagyos időszakot jeleznek, inkább szedd le a beért fejeket. A pincében, hűvös kamrában még hetekig eltarthatók. Régen a gyökérzöldséget is így tették el: homokba rakták a sárgarépát és a céklát a pincében, és ez a módszer ma is működik.
Mit ne hagyj kint?
A fagy utáni édesedés nem jelenti, hogy minden zöldség maradhat. A paradicsom, a paprika, a cukkini és a bab az első fagyot sem éli túl, a saláta és a spenót pedig a Michigan Állami Egyetem szerint megfagyva pépessé válik. Ezeket mindenképp a fagy előtt szedd le.
A fagy a gyökér- és káposztaféléknek ízesítő, a nyári zöldségeknek viszont a vég: az ágyás kiürítésénél ez a különbség.
Ha a zöldségek mellett a kert többi részét is télre készítenéd, az első hó előtti 10 kerti teendő listája segít.
Források: Royal Horticultural Society (paszternák), Royal Horticultural Society (póréhagyma), Royal Horticultural Society (téli zöldségek), Michigan State University Extension, N.C. Cooperative Extension (Salisbury Post)
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire