
A lengyel sajtóban a napraforgóhéjból préselt brikettet nevezik a tél lehetséges slágerének: tonnája 510-1000 zloty, vagyis nagyjából 42-83 ezer forint, miközben a fapellet átlagára 2000 zloty, azaz kb. 166 ezer forint fölött jár, a fűtőértéke pedig a forrás szerint a fáéval és a pelletével vetekszik, vagy jobb is annál. Van viszont egy megkötés: bizonyos kazántípusokban a gyártók nem javasolják, hogy egymagában égessék.
A napraforgóhéj az étolajgyártás mellékterméke. A lengyel Portal Samorządowy egy lengyel energetikai oldal adataira hivatkozva azt írja, hogy a brikett ragasztó és vegyi adalék nélkül, csak préseléssel készül, és a fa, a szén és a pellet olcsóbb alternatívája lehet. A forintos összegeket november eleji árfolyammal, kerekítve számoltuk át.
Mennyit ér valójában?
A lengyel cikk szerint a brikett nedvességtartalma 9-10 százalék, hamutartalma 2-5 százalék, és egy tonnája nagyjából annyi hőt ad, mint 1,6 tonna tűzifa. A tudományos mérések is ebbe az irányba mutatnak: egy lengyel egyetemi vizsgálatban a napraforgóhéj fűtőértéke 9 százalékos nedvesség mellett 18,09 MJ/kg volt, a hamutartalma pedig 2 százalék körüli. Ez nagyjából a jó minőségű fapellet szintje.
A napraforgóhéj-brikett fűtőértéke a mérések szerint nagyjából a fapelletével azonos, az ára viszont jóval alacsonyabb lehet.
A kazánok közül a lengyel cikk szerint szinte minden szilárdtüzelésű típusban használható, a felső töltésűben, a retortos adagolásúban és a faelgázosító kazánban is. A retortos és az elgázosító kazánoknál viszont a gyártók azt javasolják, hogy fapellettel keverve tüzeljék, bár sok berendezés egymagában is elégeti. Ezért mielőtt bárki átállna, a kazán kézikönyvét kell először megnézni.
Hol a buktató?
A forrás egyetlen hátrányt említ: a napraforgóhéj szezonális termék, ezért a kínálata és vele az ára is ingadozhat. Aki tehát a télre tervez vele, annak célszerű időben, egyben beszereznie a szükséges mennyiséget, és száraz helyen tárolnia, hiszen a nedvesség a fűtőértéket rontja. Ugyanez igaz a fára is: a száraz tűzifát is néhány jelből lehet felismerni.
A hamu a lengyel cikk szerint értékes trágya lehet. Ez a kezeletlen, adalékmentes biomassza hamujára igaz; a szénhamu és a festett vagy kezelt fa hamuja viszont nem való a kertbe. A kályhába egyébként a tüzelőn kívül szinte semmi más nem való, a háztartási hulladék égetése tilos is.
Napraforgóhéj-brikettre csak akkor álljon át, ha a kazán kézikönyve megengedi, retortos kazánban pedig keverje fapellettel.
Mire figyeljen, aki kipróbálná?
A mezőgazdasági melléktermékekkel való fűtés nálunk sem ismeretlen: van, aki egész télen kukoricával fűt. A napraforgóhéjnál a legfontosabb, hogy az első alkalommal kis mennyiséggel, a megszokott tüzelőhöz keverve próbálja ki, és figyelje, hogyan ég, mennyi hamu marad utána.
A tudományos irodalom szerint a napraforgóhéjból készült pellet fűtőértéke általában 18 MJ/kg fölött, hamutartalma 5 százalék alatt van, ahogy egy 2024-es tudományos összefoglaló is írja. Az ár viszont helyenként erősen eltérhet, ezért a hazai beszerzés előtt mindig kérjen friss ajánlatot, és a tonnára vetített árat hasonlítsa össze a fapelletével.
Források: portalsamorzadowy.pl, Maj et al. 2017, MDPI Forests 2024
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire