
November a gyümölcsfa-ültetés egyik legjobb hónapja, és ilyenkor sokan a kert szélére, a kerítés mellé tennék az új fát, hogy ne vegye el a helyet. Pár év múlva aztán az ágak átnyúlnak a szomszédhoz, a gyökér a járdát emeli, a lehulló gyümölcs a szomszéd autójára potyog, és kész a vita.
A helyzet ennél bonyolultabb: Magyarországon nincs egységes, országos ültetési távolság. Az önkormányzatok viszont saját rendeletben előírhatják, hány méterre kerülhet egy fa a telekhatártól és az épülettől, és sokan meg is teszik, sokszor fajtánként. Hogy nálad mi érvényes, azt neked kell kideríteni, ebben segítünk.
Van országos szabály?
Nincs. Az Economx összefoglalója szerint nem létezik országos előírás az épületektől és telekhatároktól tartandó ültetési távolságra. A helyi önkormányzatok saját rendeletben vagy a helyi építési szabályzatban rendelkezhetnek róla, de sok helyen ezt nem teszik meg, és a rendeleteik a korábbi, már hatályon kívül helyezett szabályozás számait vették át.
A rossz helyre ültetett fát évek múlva már csak kivágni lehet, az ültetés előtti utánajárás olcsóbb, mint egy szomszédvita.
A cikk szerint ha egyáltalán nincs helyi előírás, akkor is van mihez igazodni: a széles lombozatú fákat a szomszédos épülettől 8 méterre ajánlott ültetni. Ha a szomszéd úgy érzi, hogy a fa zavarja, a jegyző egyedi ültetési távolságot is meghatározhat, és ha ezzel valaki nem ért egyet, az ügy a bíróságon folytatódhat.
Így néz ki egy valódi helyi szabály
Hogy lásd, milyen számokra számíthatsz, összegyűjtöttünk két valódi önkormányzati rendeletet a Nemzeti Jogszabálytárból. Az egyik, egy 2017-es rendelet melléklete belterületre a növény magassága és típusa szerint ad távolságokat:
| Növény | Telekhatártól | Épülettől |
|---|---|---|
| 1,5 m-nél alacsonyabb sövény, bokor | 0,5 m | 2 m |
| 1,5 m-nél magasabb bokor, 4 m-nél alacsonyabb fa | 2 m | 3 m |
| egyéb fa (dió és terebélyes fák kivételével) | 3 m | 4 m |
| diófa és magasra növő, terebélyes fa | 5 m | 7 m |
Egy másik rendelet a külterületi kertekre fajtánként határoz meg távolságot: a vadalanyra oltott alma- és körtefát, valamint a kajszit 4 méterre, a cseresznyét 5 méterre, a diót, a gesztenyét és minden fel nem sorolt gyümölcsfát 8 méterre kell ültetni a határtól. A különbség a két rendelet között jól mutatja, miért nem lehet egyetlen számot mondani az egész országra.
Fajtánként mire számíts?
A rendeletek logikája mindenhol ugyanaz: minél nagyobbra nő a fa, annál messzebb kell tőle maradni. Ha a saját településed szabálya nem nevez meg fajtát, a fát a várható méretével sorold be:
- Kis koronájú fák: gyenge alanyú alma és körte, oszlopos fajták. Az első példarendeletben a 4 méternél alacsonyabb fa a telekhatártól 2, az épülettől 3 méterre kerülhet.
- Közepes fák: kajszi, őszibarack, szilva, meggy, vadalanyos alma és körte. Az első rendeletben ezek az „egyéb fa” sorba esnek (3 és 4 méter), a második rendelet a vadalanyos almát, körtét és a kajszit 4 méterre teszi.
- Nagy fák: cseresznye, dió, gesztenye. A példákban a cseresznye 5 méter, a dió 5 vagy 8 méter a határtól, az első rendelet szerint pedig 7 méter az épülettől.
A dió külön figyelmet érdemel, mert nemcsak nagyra nő, hanem a lehulló levele és a gyökere is gátolja a környező növényeket. Erről a diófa alatti kopár foltról szóló cikkünkben írtunk.
A fa végső mérete nemcsak a fajtán, hanem az alanyon is múlik: ugyanaz az almafajta gyenge alanyon jóval kisebb marad, mint vadalanyon. Vásárláskor ezért kérdezd meg a faiskolában, milyen alanyra oltották a csemetét, és mekkora korona várható 10 év múlva.
A gyümölcsfák egymás közötti távolsága más kérdés, ott a termés és a metszhetőség a szempont. Arról a gyümölcsfák ültetési távolságáról szóló cikkünk szól részletesen.
Honnan mérj?
Az ültetési távolság nem a koronától számít, hanem a fa törzsétől. Pomáz rendelete például így fogalmaz: a fa törzsének középpontja és a szomszédos ingatlan, vagyis a telek vagy az épület legközelebbi pontja között kell mérni. Ugyanez a rendelet kimondja, hogy ha a telekhatártól és az épülettől előírt távolság eltérő vonalat jelöl ki, a szomszédhoz képest távolabbi vonal az irányadó.
Mindig a törzs közepétől mérj, és ha a szomszéd háza közel áll a határhoz, többnyire az épülettől számított távolság dönt.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a szomszéd háza 1 méterre áll a közös kerítéstől, és a rendelet a fát 3 méterre engedi a határtól, de 4 méterre az épülettől, akkor a fát a kerítéstől 5 méterre kell ültetned, különben az épülettől számított távolság sérül. Ha a telek ennyit nem enged, inkább válassz kisebb fát. Vannak olyan fajok is, amelyek kis kertben több gondot okoznak, mint örömet, ezeket a szakértők által sem mindig ajánlott 6 gyümölcsfáról szóló cikkünkben gyűjtöttük össze.
Hol találod meg a saját településed szabályát?
- Nyisd meg a Nemzeti Jogszabálytár önkormányzati rendeleteket tartalmazó részét, és keress rá a településed nevére.
- Nézd meg a helyi építési szabályzatot (HÉSZ), és ha van külön fásítási, zöldfelületi vagy településképi rendelet, azt is.
- A mellékletekben keresd a „telepítési távolság”, „ültetési távolság” vagy „növénytelepítés” kifejezést.
- Ha nem találsz semmit, hívd fel a polgármesteri hivatalt. Az Economx is azt ajánlja, hogy az ültetés előtt ott tájékozódj.
Ha a településednek nincs ilyen szabálya, a fenti táblázat jó kiindulópont, és a 8 méteres ajánlás a széles koronájú fákra akkor is érvényes. Ha a fa helyén még gondolkodsz, a novemberi gyümölcsfa-ültetésről szóló cikkünkben azt is leírtuk, hogyan készítsd elő az ültetőgödröt.
Mit mond a törvény az átnyúló ágakról?
Az ültetési távolságon túl van egy országos szabály, amely minden kertre vonatkozik. A szomszédjogokról szóló 2013. évi CLXXIV. törvény szerint az ingatlan tulajdonosa csak akkor vághatja le az áthajló ágakat és az átnyúló gyökereket, ha azok akadályozzák az ingatlan rendes használatát, és a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el őket.
Vagyis a szomszéd nem nyúlhat a fádhoz csak azért, mert átlóg egy ág, de ha zavarja, és szólt is, neked kell intézkedned. Az Economx szerint ha a felek nem jutnak dűlőre, a következő lépés egy írásos felszólítás, majd a jegyző, végül a bíróság.
Az átlógó ágat a legegyszerűbb a téli metszéskor rendben tartani. Arról, hogy télen mikor ne nyúlj a metszőollóhoz, külön cikkben írtunk, mert a rossz napon ejtett vágás többet árt, mint használ.
Ültetés előtti ellenőrzőlista
- Mekkorára nő a fa 10-15 év alatt, milyen alanyon van?
- Mit ír elő a helyi rendelet a telekhatártól és az épülettől?
- A törzs közepétől mérve mindkét távolság teljesül?
- Nem kerül-e a fa vezeték, csatorna vagy alap fölé?
- Szóltál a szomszédnak, mielőtt a közös kerítés mellé ültetsz?
Ha mindegyikre megvan a válasz, a fa évtizedekig termhet úgy, hogy senkinek nem okoz bosszúságot. Ha a kerítés mellé mégis zöld takarást szeretnél, egy sövény kisebb távolsággal is beérheti, erről a gabion és az élősövény összevetésénél írtunk.
Források: 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogokról (Nemzeti Jogszabálytár), Önkormányzati rendelet, ültetési és fapótlási szabályok (PDF), Önkormányzati rendelet, növénytelepítési távolságok (PDF), Pomáz város fásítási rendelete (Nemzeti Jogszabálytár)
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire