
Egy japán családi házban a kád nem a tisztálkodás helye. Aki beleül, már tiszta: a mosakodás a kád mellett, egy vízálló padlójú részen történik, zsámolyon ülve, kézi zuhannyal. A kád forró vize csak pihenésre és átmelegedésre szolgál, és ezt a vizet este az egész család ugyanúgy használja.
Miért nem a kádban mosakodnak a japánok?
A szokás a közfürdőkből ered. Egy japán ingatlanos portál összefoglalója szerint a közösségi fürdőkben mindig a kádon kívül mosakodtak, és csak utána áztak a forró vízben. Amikor a második világháború után az új otthonokba is kád került, ez a rend megmaradt.
A mai fürdőszoba ezért egy teljesen vízálló kis helyiség. A tokiói bérlakás-kínáló cég leírása szerint a falak, a padló, a mennyezet és az ajtó is úgy készül, hogy bírja a vizet. A zuhany nem a kád fölött van, hanem mellette, és a víz a padló lefolyóján távozik.
Japánban a kádba már tisztán ül be mindenki: a mosakodás a kád mellett, zsámolyon ülve történik.

Hogyan osztozik a család egyetlen kádnyi vízen?
Mivel senki nem visz szappant a kádba, a víz este végig tiszta marad, így egymás után többen is használhatják. Ehhez a japán fürdőszobákban külön funkció is tartozik: az oidaki, amely a kádban álló vizet visszamelegíti a megadott hőfokra. A következő családtag így ugyanolyan forró vízbe ül, mint az első.
Egy japán kulturális portál szerint van, aki másnapra is a kádban hagyja a vizet, hogy spóroljon.
A maradék vizet sokan a mosáshoz is felhasználják, erről korábban részletesen írtunk.
Mennyi vizet spórol ez meg?
A pontos szám a kád méretétől függ, de egy példán jól látszik a nagyságrend. Ha egy 150 literes kádat egy négytagú család egymás után használ, az személyenként nagyjából 38 liter. Ha mindenki saját fürdővizet engedne, az négy kádnyi, vagyis 600 liter lenne. A kézi zuhannyal való mosakodás vízigényét persze mindkét esetben hozzá kell adni.
Egy kádnyi vízen négyen osztozva személyenként a negyedébe kerül az esti fürdő.
Miért van külön helyiségben a vécé?
A japán lakásokban a WC szinte mindig saját ajtóval rendelkező, különálló helyiség. Ennek egyszerű gyakorlati oka van: amíg valaki hosszan fürdik, a többiek zavartalanul használhatják a mosdót és a vécét. A fürdőszoba előtti részben van a mosdó és az öltöző, sok lakásban itt áll a mosógép is.
A vécéhez saját papucs is jár. A Time Out tokiói kiadása szerint a WC-papucs azért van, hogy a lakásban hordott papucs ne legyen vizes vagy piszkos, és közben jelzi azt is, hogy a helyiség foglalt.
Mit lehet ebből átvenni egy hazai fürdőszobában?
Zuhanyzó tálca nélkül. A padlószintű, lefolyós zuhanyzórész nagyon közel áll a japán mosakodóhelyhez, és felújításkor itthon is egyre gyakoribb. Fontos hozzá a gondos vízszigetelés és a megfelelő lejtés.
Különálló WC. Sok régebbi magyar lakásban ma is külön van a vécé. Ha felújításkor összenyitnád, gondold át, hogy egy négytagú családnál a reggeli csúcsidőben mennyit ér a két külön helyiség.
Szárító funkció. A japán fürdőszobák egy része a használat után ki is szárítja a helyiséget, ami a penész ellen véd. Itthon egy páratartalomra kapcsoló elszívó ventilátor hasonló hatást ér el.
Milyen más japán szokás érkezik a háztartásokba?
A fürdőszoba csak egy példa arra, hogyan oldanak meg a japánok egyszerű mindennapi feladatokat. Összeszedtünk még 9 japán háztartási szokást, amelyek közül több itthon is működik.
A vécépapucs mögött is gyakorlati ok áll, erről külön írtunk: ezért húznak külön papucsot a japánok, mielőtt belépnek a vécébe.
A japán WC-gyártók is gyakran elmagyarázzák a használati szabályokat. Az egyik például arról beszélt, mire való valójában a WC-fedél, és mikor kell lecsukni.
Az áztatókád: csak pihenésre való

A japán kád mélyebb és rövidebb, mint az európai, ülve, vállig merülve használják. Egy japán ingatlanos oldal szerint a kád nem a mosakodásra szolgál, hanem a forró víz élvezetére, sok helyen illatos hinokiciprus-fából készül.
Az esti fürdő a napi pihenés része. Sokan reggel zuhanyoznak, este pedig áznak.
A hagyományos fogadókban, mint a képen látható kiotói ryokanban, a fából készült kád ma is a vendégélmény része.
Otthon a modern kádak műanyagból vagy zománcozott acélból készülnek, de a használatuk ugyanaz.
Tipp: Itthon: egy rövidebb, mélyebb ülőkád kis fürdőszobába is befér, és kevesebb víz kell bele, mint egy hosszú kádba.
Mosakodóhely zsámollyal a kád mellett

A kád mellett egy kis zsámoly, egy tál és egy kézi zuhany áll. Itt mosakszik meg mindenki, mielőtt beülne a kádba.
A zsámolyon ülve a víz nem fröccsen szét, és kényelmesebb hajat mosni, mint állva. A közfürdőkben ugyanez a rend: sorban egymás mellett ülnek a vendégek egy-egy csap előtt.
A szappant és a samponost a kád mellett hagyják, a kádba semmi nem kerül belőlük.
Ezért marad tiszta a víz a következő családtagnak is.
Tipp: Itthon: egy vízálló fürdőszobai zsámoly idős családtagoknak is kényelmesebb és biztonságosabb zuhanyzás közben.
Lefolyós, vízálló padló

A japán fürdőszoba egy kis vizes helyiség: a zuhany és a kád közös, vízálló térben van, ahol minden ázhat.
A víz a padló lefolyóján távozik, ezért nincs zuhanytálca és nincs zuhanyfüggöny. A padló enyhén lejt a lefolyó felé.
A fürdés után a helyiséget szellőztetik vagy ventilátorral kiszárítják, hogy ne penészedjen.
Az ajtó is vízálló, sokszor küszöbbel, hogy a víz ne folyjon ki a lakásba.
Tipp: Itthon: a padlószintű zuhanyzó ugyanezt tudja, de a vízszigetelést és a lejtést szakemberrel kell megcsináltatni.
Előre gyártott fürdőszoba-modul

A mai japán lakások nagy részében úgynevezett unit bath van: a kád, a zuhanyrész, a padló, a falak és a mennyezet egyetlen, gyárban készült egységet alkot.
A modult a helyszínen csak összeszerelik, így nincsenek fugák, ahol a víz befolyhatna.
A kisebb lakásokban és szállodákban ennél egyszerűbb, egybeépített változatokat is használnak, ahol a mosdó is ugyanabban a térben van.
A modulok könnyen tisztíthatók, és cserélhetők is.
Tipp: Itthon: a fuga nélküli falpanelek hasonló előnyt adnak, kevesebb a hely, ahol megtelepedhet a penész.
A régi családi fürdőszoba

A képen egy régebbi japán családi fürdőszoba látható. A kád itt is a mosakodóhely mellett áll, a rend évtizedek óta ugyanaz.
Egy japán portál szerint a közfürdőkben alakult ki, hogy a kádon kívül mosakodnak, és a háború után épült otthonokba is ez a szokás költözött.
A régi kádakat fával vagy gázzal fűtötték, ma automatikus vezérlés tartja a víz hőfokát.
A modern rendszerek egy gombnyomásra fel is töltik a kádat a beállított szintig.
Tipp: Jó tudni: a modern vezérlők utánfűtés (oidaki) gombbal a kádban álló vizet is visszamelegítik a következő családtagnak.
Külön helyiségben a vécé

A japán lakásokban a vécé szinte mindig különálló helyiség, saját ajtóval. A fürdőszobában nincs WC.
Ennek egyszerű oka van: amíg valaki hosszan fürdik, a többiek zavartalanul használhatják a vécét.
A japán WC-k sokszor kezelőpanellel és bidéfunkcióval készülnek.
Egy japán portál szerint sok WC-helyiségben nincs külön mosdó, helyette a tartály tetején folyik a víz lehúzáskor.
Tipp: Itthon: ha felújításkor összenyitnád a fürdőt és a WC-t, gondold át, mennyit ér a két külön helyiség reggelente.
Külön papucs a vécéhez

A japán otthonokban a cipőt a bejáratnál leveszik, és papucsot húznak. A vécéhez azonban külön papucs tartozik.
A Time Out tokiói kiadása szerint ez azért van, hogy a lakásban hordott papucs ne legyen vizes vagy piszkos.
A vécépapucs közben azt is jelzi, hogy a helyiség foglalt.
A leggyakoribb hiba, amit a külföldi vendégek elkövetnek, hogy a vécépapucsban sétálnak ki a lakásba.
Tipp: Jó tudni: a fürdőszoba papucsát a következő ember számára kifelé fordítva szokás otthagyni.
Forrás: X-House, Izanau, Village House, Fun Japan, Web Japan, Time Out Tokyo
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire