hit tracker

Top Ad 728x90

mardi 17 novembre 2026

Melyik növény vészeli át jobban a mínusz 15 fokot: amelyiket hó takarja, vagy a csupasz földben álló?

Melyik növény vészeli át jobban a mínusz 15 fokot: amelyiket hó takarja, vagy a csupasz földben álló?

A hó alatt álló növény vészeli át jobban a mínusz 15 fokot, mert a friss hótakaró szigetel: alatta a talaj felszíne fagypont körül marad, miközben a csupasz föld a levegővel együtt hűl. Van viszont egy kerti lakó, amelyik éppen a hó alatt kezd igazán dolgozni, és tavasszal a fiatal fák tövén látszik meg a nyoma.

Hogy mennyit számít a hótakaró, arra a Purdue Egyetem kertészeti tájékoztatója hoz egy szélsőséges példát: egy mérésben 23 centis hó alatt a talajfelszín mínusz 2 fokos volt, pedig a levegő közben mínusz 25 fokra hűlt. A különbség több mint 20 fok, és nincs benne semmi trükk.

A hó ugyanis nagyrészt levegő. A frissen hullott pelyhek között apró légzsebek maradnak, ezek lassítják a hő áramlását, ugyanúgy, ahogy a pehelypaplan vagy a dupla üveg. A talaj a mélyebb rétegekből folyamatosan ad le egy kevés meleget, és ezt a hótakaró bent tartja a növények gyökerei körül.

Mi történik a csupasz földben?

Hótakaró nélkül a fagy akadálytalanul hatol le. Az Észak-dakotai Állami Egyetem szaktanácsadása szerint a csupasz talajon a fagyás és az olvadás váltakozása repedéseket nyit, ezeken a hideg levegő még mélyebbre jut, a gyökereket pedig a táguló föld a felszín felé tolja. Ezt nevezik felfagyásnak, és leginkább a frissen ültetett évelőket, az epret és a hagymás növényeket fenyegeti.

A gyökér sokkal érzékenyebb, mint a hajtás. Ugyanez a forrás szerint a gyökerek már akkor károsodhatnak, ha a talaj mínusz 12 fok alá hűl, miközben a föld feletti részek ennél jóval nagyobb hideget is elviselnek. Egy mínusz 15 fokos, hó nélküli éjszaka kára ezért gyakran csak tavasszal derül ki, amikor egy évelő egyszerűen nem hajt ki.

Mennyi hó kell, hogy védjen?

Nem kell hozzá nagy hó. A Minnesotai Egyetem szaktanácsadói szerint már 10-25 centi hó jól szigeteli a talajt, és a friss, laza hó a legjobb. A félig elolvadt, majd jéggé fagyott réteg viszont gyenge szigetelő, mert a jégben nincsenek légzsebek.

Magyarországon a hótakaró egyre ritkább vendég. A HungaroMet adatai szerint a havas napok száma országosan átlagosan 21, és ez 1980 óta 11 nappal csökkent. A kertekben így egyre gyakoribb az a helyzet, amikor a kemény hideg csupasz földet talál, és a növényeknek nincs mi mögé bújniuk.

Ilyenkor a kerti takarás veszi át a hó szerepét: a lomb, a szalma vagy a fenyőág ugyanúgy levegőt zár be a talaj fölé. A kényesebb évelőket a mínusz 10 fok alatti fagyok előtt kell betakarni, a hó csak ráadás, nem lehet rá építeni.

A friss hó a kert legolcsóbb takarója: 23 centi hó alatt a talaj fagypont körül marad, akkor is, ha kint mínusz 25 fok van.

A hó alatt dolgozó pocok

A Wisconsini Egyetem kertészeti szaktanácsadása a hó hátrányait is felsorolja, és az első helyen a pocok áll. A hó alatt, a talaj felszínén a pockok védett járatokban mozognak, ahol sem a ragadozó madarak, sem a macska nem látja őket, közben pedig a fiatal fák és cserjék tövén lerágják a puha kérget. A kár csak hóolvadás után derül ki.

Védekezni a hó előtt lehet. A fiatal gyümölcsfák törzsét drótháló vagy műanyag törzsvédő óvja, a fák tövénél pedig a vastag mulcsot és a magas füvet ősszel néhány centire el kell húzni a törzstől, mert a pocok a takarás alatt indul el a kéreg felé. A nyulak is több kérget rágnak, amikor hó borítja a füvet.

Mikor árt mégis a hó?

A vizes, nehéz hó az ágakat terheli meg. A wisconsini tájékoztató szerint a repedés gyakran nem is látszik azonnal, csak később, amikor egy ág lekonyul és elszárad. A fagyott, jeges havat viszont lerázni sem szabad, mert a merev ág ilyenkor könnyebben törik, mint a teher alatt.

Az örökzöldekről a laza, friss havat óvatosan, alulról felfelé kell leseperni, erről a tuják és a fenyők havazás utáni kezelésénél részletesen is írtunk. A legtöbb lombhullató cserjének a hó nem árt, ott a teher hamar lecsúszik a csupasz ágakról.

Egy másik téli kár sem a hidegtől jön. A napsütéses, fagyos napokon az örökzöld levele párologtat, a fagyott talajból viszont nem tud vizet felvenni, ezért a levelek és a tűk megbarnulnak. Ez a kár sokszor egy hó nélküli, napos januárban a legnagyobb.

A téli kiszáradás ellen a hó is segít: a Purdue Egyetem tájékoztatója szerint olvadáskor lassan, egyenletesen nedvesíti a talajt, így a nyugalomban lévő növény is kap vizet a tél közepén.

A csupasz föld a legnagyobb veszély: hó nélkül a fagy mélyebbre hatol, és a gyökér hamarabb károsodik, mint a hajtás.

Mit tegyél, ha nincs hó?

Ha az előrejelzés kemény, havazás nélküli hideget ígér, a hó szerepét a takarás veszi át. Az évelők tövére lomb vagy szalma kerül, a cserepes növényeket pedig, amelyeknek a gyökere hamarabb elfagy, mint a földben állóké, fal mellé, egy hungarocell lapra kell húzni.

A legjobb helyzet a fagy előtt leeső, laza hó. Ha a hideg ilyen takaróra érkezik, a kertben a mínusz 15 fok is jóval kevesebb kárt okoz, mint egy enyhébb, de hó nélküli éjszaka.

Források: Purdue Egyetem, Minnesotai Egyetem, Wisconsini Egyetem, Észak-dakotai Állami Egyetem

0 commentaires:

Enregistrer un commentaire