hit tracker

Top Ad 728x90

mardi 10 novembre 2026

Kevesen tudják, mi rejtőzik 6085 méterrel Magyarország felszíne alatt

Kevesen tudják, mi rejtőzik 6085 méterrel Magyarország felszíne alatt

Makó és Hódmezővásárhely környékén található az ország egyik legmélyebb földtani medencéje, a Makói-árok. Itt végezték el Magyarország eddigi legmélyebb fúrását is: a Makó-7 jelű kút 2006. december 21-én érte el a 6085 méteres végső mélységet. A kutatók a fúrással földgázt kerestek, a mélyben azonban egészen szélsőséges körülményekkel találkoztak.

A Makói-árokban már az 1960-as években kimutattak gázt. A 2000-es évek elején egy kanadai érdekeltségű olajkutató cég, a Falcon Oil & Gas szerezte meg a terület kutatási jogát, és nagyszabású programba kezdett. Egy 2006-os tanácsadói értékelés óriási, 55 billió köbláb (nagyjából 1550 milliárd köbméter) feltételes gázvagyont valószínűsített, döntően a pliocén korú Szolnoki Formáció rétegeiben.

Repesztéssel kinyerhető gáz

A cég elmélete szerint a mélyben úgynevezett medenceközponti gázfelhalmozódás található. Ez nem egy hagyományos, jól körülhatárolt gázcsapda, hanem egy nagy kiterjedésű, tömör kőzetekbe zárt gáztömeg, amelyet csak repesztéssel lehetne kinyerni. Az Oil & Gas Journal 2006-os cikke szerint Magyarországon addig több mint tízezer olaj- és gázkutató fúrást mélyítettek, a legnagyobb felfedezések az 1950-es és 1970-es évek között születtek. A Makói-árok mélyére azonban kevesen hatoltak le.A cég akkori becslése szerint a mélyben nagyjából 190-210 °C és a szokásosnál jóval nagyobb rétegnyomás várt rájuk.

A Makó-7 kút 6085 méteres mélysége ma is hazai rekord.

Mit találtak a kutatók a mélyben

Az Oil & Gas Journal 2007-es beszámolója szerint a közeli Makó-6 kút 5692 méter mélyen fejeződött be. A fúrás alján nagyjából 238 °C-os hőmérsékletet és körülbelül 1180 bar nyomást mértek, ami több mint ezerszerese a légköri nyomásnak. A rekordot jelentő Makó-7 ennél is mélyebbre hatolt, és a Wikipedia összefoglalója szerint a kristályos aljzatkőzetben állt meg. A program más kútjai is mutattak eredményt. A medence déli szélén fúrt Magyarcsanád-1 kút mintegy 4000 méter mélyen olajat és gázt talált, a próbatermelés során naponta 377 hordó könnyű olaj és nagyjából 21 ezer köbméter gáz áramlott ki.

2008-ban az ExxonMobil is beszállt a projektbe. Egy 2010-es hazai gazdasági lapcikk szerint a közös program során három mély kutat fúrtak nagyjából 6000 méterig, az eredményeket azonban 2009 novemberében kiábrándítónak nevezték. A Földeák-1 kút repesztéses próbáinál a gáz mellett nagy mennyiségű édesvíz tört fel, és a gáz akár 16 százalék szén-dioxidot is tartalmazott. A vállalat 2010 februárjában kiszállt a projektből, és többek között a magas hőmérsékletre hivatkozott.

Kevesebb gázt találtak a tervezettnél

Egy 2011-ben a Petroleum Geoscience folyóiratban közölt medencemodellezés szerint a Makói-árok anyakőzetei a reméltnél jóval kevesebb gázt termeltek. A szerzők arra jutottak, hogy a medencében nem valószínű nagy, összefüggő tömör homokkő-gázfelhalmozódás. A gáz tehát létezik, de ilyen mélységben, ilyen hőségben és nyomás alatt a kitermelése a mai technológiával nem kifizetődő.

Hol áll ez a Kola-fúráshoz képest

A világ legmélyebb fúrása, az orosz Kola-félszigeten mélyített SG-3 1989-ben érte el a 12 262 métert. A makói rekord ennek nagyjából a fele. A szovjet kutatók ott 100 fokra számítottak, de egészen mást találtak: 12 kilométeren mintegy 180 °C-ot mértek.

A különbség beszédes. Makón feleakkora mélységben is melegebb volt, mint Kolán a fúrás legalján: 238 °C a 180 °C-kal szemben. Ennek oka a Kárpát-medence különleges földtani felépítése.

Vékony kéreg, forró mélység

A Pannon-medence kőzetburka szokatlanul vékony. Tari Gábor és munkatársai 1999-es tanulmánya szerint a Makói- és a Békési-medence alatt a földkéreg mindössze 22-25 kilométer vastag. Egy 2025-ös kutatás szerint a környező Keleti-Alpok és Déli-Kárpátok alatt ugyanez 40-45 kilométer. A forró földköpeny tehát közelebb van a felszínhez.

Lenkey László és munkatársai 2021-es áttekintése szerint a hazai hőáram átlaga 90 milliwatt négyzetméterenként. A szárazföldi kéreg világátlaga Davies és Davies 2010-es számításai szerint 70,9 milliwatt, vagyis hazánkban átlagosan negyedével több hő áramlik fel a mélyből.

Magyarország alatt a földkéreg csak 22-25 kilométer vastag, ezért ilyen meleg a mélység.

Mit jelent ez a magyar geotermiának

A gázkutatóknak a hőség akadályt jelentett, a geotermikus energia hasznosítóinak viszont előnyt. Ugyanezen a vidéken, Hódmezővásárhelyen már évek óta működik termálvízre épülő távfűtés, ahol a lehűlt vizet visszasajtolják a rétegbe. Egy 2008-as tanulmány szerint a rendszer évente 0,2-0,3 petajoule hőt szolgáltat fűtésre, használati melegvízre és fürdőkre.

A hasonló adottságú országok közül Izland a legismertebb példa, ahol a padló a geotermikus fűtés miatt sosem hideg. A mélység hője a bányászatban viszont nehézség, a világ legmélyebb bányájában 60 fokos a szikla, ezért jégkásával hűtik a járatokat.

Források: Oil & Gas Journal / Shana (2007), Oil & Gas Journal (2006), Oil & Gas Journal (2009), Világgazdaság, Wikipedia, Petroleum Geoscience (2011), Tari et al. (1999), EGU 2025, Földtani Közlöny (Lenkey et al., 2021), Central European Geology (Lenkey et al., 2008), Davies & Davies (2010)

0 commentaires:

Enregistrer un commentaire