
Az autónak nem kell teljes szélességben leburkolt beálló: elég két keskeny, kemény csík a kerekek alá, a kettő között pedig maradhat fű, kavics vagy alacsony növényzet. Ezt a megoldást az angol nyelvű szakirodalom ribbon, vagyis szalagos beállónak, Amerikában Hollywood-beállónak is hívja. Egy amerikai vízgyűjtő-védelmi tájékoztató szerint az ilyen beállón 60-70 százalékkal kevesebb a vizet át nem eresztő felület, mint egy teljes szélességű beállón, így az esővíz nagyobb része a talajba jut.
A megoldás nem új. A Gardenista tervezői magazin és több amerikai önkormányzati tájékoztató is az 1920-as évekre teszi a népszerűségét, amikor a családi házakhoz egyre több autó tartozott, de a beállókat még a lehető legkevesebb anyagból építették. Most a csapadékvíz miatt kerül újra elő: a burkolt felületről gyorsan elfolyó víz a csatornát terheli, a talajba szivárgó víz viszont a kertnek marad. A térkő helyett lerakott vízáteresztő megoldásokról korábban is írtunk, a nyomsávos beálló ennél egy lépéssel tovább megy: a burkolat nagy részét egyszerűen elhagyja.
Milyen széles legyen és milyen messze egymástól?
A Kentuckyi Egyetem csapadékvíz-kezelési útmutatója szerint mindkét csík legalább két láb, vagyis nagyjából 60 centi széles legyen, és a két csík középvonala között öt láb, azaz körülbelül 1,5 méter legyen a távolság. Az útmutató szerint ez a kiosztás a legtöbb személyautó nyomtávjához illeszkedik. A Washington állambeli Kitsap megye tájékoztatója ugyanezt a méretezést ajánlja, a két csík között így nagyjából 90 centi széles, burkolatlan sáv marad.
A két csík középvonala legyen nagyjából 1,5 méterre egymástól, és egyik se legyen keskenyebb 60 centinél.
A méreteknél az autóból indulj ki. Ha nagyobb, szélesebb nyomtávú autód vagy kisbuszod van, mérd le a két kerék külső és belső széle közötti távolságot, és ehhez igazítsd a csíkokat. A csíkok legyenek inkább egy kicsit szélesebbek, mert a kanyarodásnál és a tolatásnál a kerék könnyen lecsúszik a szélükről.
Miből építsd a két csíkot?
A csíkok anyaga szabadon választható. A Kitsap megyei tájékoztató szerint lehet zúzottkő, beton, aszfalt vagy vízáteresztő burkolókő, a Kentuckyi Egyetem útmutatója pedig a vízáteresztő burkolatokat is ajánlja a csíkokhoz. A kiskertekben a legegyszerűbb megoldás a térkő vagy a nagyobb betonlap, amelyet zúzottkő ágyazatra raknak, ugyanúgy, mint egy hagyományos járdát.
A burkolat alatt az alapozás a legfontosabb. A csíkoknak el kell bírniuk az autó súlyát, ezért alájuk tömörített zúzottkő réteg kell, ugyanúgy, mint egy teljes beállónál. A különbség csak annyi, hogy ezt az alapot nem a teljes szélességben, hanem két keskeny sávban kell elkészíteni, ami kevesebb földmunkát és kevesebb anyagot jelent.
Mi kerüljön a két csík közé?
A Kentuckyi Egyetem útmutatója szerint a középső sávba gyep, tömörítetlen kavics, díszkő, mulcs vagy más vízáteresztő anyag kerülhet. A választás attól függ, mennyi munkát szánsz rá, és hogyan használod a beállót.
A gyep a legolcsóbb és a legtermészetesebb megoldás, de a nyírása nehezebb, mint egy nyílt füves területé. A Gardenista is a hátrányok között említi, hogy a két csík közötti füvet nehézkes lenyírni. Ha nem akarsz fűnyíróval egyensúlyozni a csíkok között, válassz inkább kavicsot vagy alacsony, taposást is elviselő évelőket, például kúszó kakukkfüvet.
A kavics tartós és alig igényel munkát, de az autó alja alatt a kis kövek elmozdulhatnak, ezért a középső sávot szegéllyel keretezd. A kavics alá tegyél gyomfékező textilt, hogy ne nőjön át rajta a gaz. A kavicsos és a füves sáv egyaránt átengedi a vizet.
A nyomsávos beálló nem a lustáknak való megoldás: a két csík közötti sávot rendben kell tartani, különben gyomos lesz.
Mikor nem jó választás?
A nyomsávos beállónak vannak hátrányai is. A Gardenista szerint egy hosszú, keskeny beállón nehéz hátramenetben tolatni, a csíkoknál szélesebb nyomtávú autók kereke tönkreteheti a középső sáv növényeit, és a füves rész nyírása is gondot okozhat. A vízgyűjtő-védelmi tájékoztató arra figyelmeztet, hogy ha a kerék gyakran lecsúszik a csíkokról, a talaj összetömörödik, ezért jó, ha kis jelölők mutatják a csíkok szélét.
Ha a garázs előtt fordulni kell, vagy több autó használja a beállót, a teljesen nyomsávos megoldás kényelmetlen lehet. A Kitsap megyei tájékoztató ezért azt javasolja, hogy a garázs előtt legyen egy teljes szélességű, szilárd burkolatú rész, ahol az autó biztonságosan megfordulhat. Ez a keverék gyakran a legjobb: a beálló nagy része két csík, csak a végén van egy kisebb, teljesen burkolt felület.
Lejtős telken is óvatosnak kell lenni. A két csík között a csapadék a lejtő irányába folyik, és ha a középső sáv nem tudja elnyelni, kimoshatja a földet a csíkok széle alól. Ilyenkor a középső sávba inkább kavics vagy gyeprács kerüljön, ne csupasz föld.
Mit mondanak a szabályok?
Angliában 2008 óta engedélyhez kötött, ha valaki az előkertjében öt négyzetméternél nagyobb felületet vizet át nem eresztő burkolattal fed le úgy, hogy a víz nem egy áteresztő területre folyik le. A brit tervezési portál szerint a vízáteresztő burkolatnál nincs szükség engedélyre. Egy angliai civil szervezet tájékoztatója a két párhuzamos kősort kifejezetten jó megoldásként említi az előkerti parkolásra, mert a kerekek alatt kevés a burkolat, a többi helyen pedig megmaradhat a növényzet.
Magyarországon a telken kötelezően megtartandó zöldfelület arányát a helyi építési szabályzat írja elő, ezért egy új beálló tervezése előtt nézd meg, mennyi burkolt felület lehet a telken. A nyomsávos beálló ebből a szempontból is előnyös, mert a két csík közötti sáv nem burkolt. A térkő helyett világszerte lerakott más burkolatokról külön összeállítást is készítettünk.
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire