
Az állateső valódi, ritka időjárási jelenség: zivatar vagy erős szél közben apró halak, békák, ritkábban rákok vagy férgek hullanak az égből. A legelfogadottabb magyarázat szerint egy víz felett kialakuló forgószél, a víztölcsér szippantja fel a sekély vízben élő állatokat, a felhők pedig kilométerekkel arrébb, a záporral együtt ejtik le őket. Magyarországon is volt már ilyen.
Hogyan kerül a béka a felhőbe?
Egy amerikai almanach meteorológiai szerzője szerint a leggyakoribb magyarázat az, hogy a felfelé áramló légoszlopok, különösen a víz felett kialakuló „vizes” tornádók, a víztölcsérek felszívják a kis állatokat. Amikor a szél gyengül, a teher lehull, sokszor a zivatarral együtt.
A víztölcsér egy tó, folyó vagy tenger felett pörgő légörvény. Belsejében a légnyomás jóval alacsonyabb a környezeténél, ezért a vízfelszínről nemcsak vizet, hanem a felszín közelében úszó apró halakat és ebihalakat, békákat is magával ránthat. A felhőben az állatok a víztömeggel együtt sodródnak, amíg a feláramlás el nem gyengül.
Egy német időjárási portál ugyanezt írja: kellően erős szélben a békák is a levegőbe ragadhatók, és később békaesőként érnek földet. A legtöbb ilyen eset helyi, rövid, néhány utcányi területre korlátozódó zápor.
Az állateső nem csoda és nem legenda: a víztölcsér szívja fel a kis halakat és békákat, majd a zivatar ejti le őket.
Fontos megjegyzés: a folyamatot magát még soha senki nem figyelte meg közvetlenül. Az angol nyelvű Wikipédia összefoglalója szerint a jelenség ezen részét tudósok még nem látták, a víztölcséres magyarázat tehát a legvalószínűbb, de nem bizonyított elmélet. Hogy mégis ezt fogadják el, annak az az oka, hogy a lehullott állatok szinte mindig kicsik, egy fajhoz tartoznak, és a közelben van nagyobb víz.
Mióta tudunk róla?
Az első írásos feljegyzések kétezer évesek. A Wikipédia szerint már az időszámításunk szerinti első században Plinius, a római természettudós lejegyzett béka- és halesőket, 1794-ben pedig francia katonák láttak varangyokat hullani egy heves zápor alatt az észak-franciaországi Lalain mellett.
A középkori krónikák és fametszetek sokszor csodaként vagy rossz ómenként ábrázolták, a régi rajzokon az égből hulló békák a kor egyik kedvelt „rémtörténete” voltak. A tudományos magyarázat csak a 19. és 20. században kezdett formát ölteni, amikor egyre több eset ért a meteorológusok elé.

Híres esetek a világból
Ausztráliában egy német időjárási portál beszámolója szerint 2010. február 25-éről 26-ára virradó éjjel élő halak hullottak az égből Lajamanuban, a Northern Territory egyik településén, egy hatalmas esőzéssel kísért időszak alatt. A sivatagi település több száz kilométerre van a tengertől.
2017 szeptemberében a mexikói Tamaulipas államban a polgári védelem vezetője megerősítette, hogy egy enyhe eső közben több hal is lehullott Tampico városában. A helyiek fényképet is közzétettek az utcán összeszedett halakról.
A legismertebb visszatérő eset Hondurasé. Egy hírportál szerint a Yoro tartományban évente legalább négyszer van haleső, a helyiek ilyenkor összegyűjtik és megeszik a halakat, és a jelenségnek külön neve is van: lluvia de peces. Az amerikai Texarkana városában 2021 utolsó előtti napján potyogtak halak, a város maga tette közzé a hírt.
Magyarországon is esett már béka
A jelenség nem csak távoli tájak sajátja. Egy hírportál 2010 júniusában arról írt, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Rákóczifalván több helybéli szerint békák potyogtak az égből egy szakadó zápor közben. Egy szemtanú úgy mesélte, hogy az esernyője dobolni kezdett, és apró, mászkáló békák jelentek meg rajta.
Ha zápor után hirtelen sok apró béka jelenik meg, az nem mindig az égből jön: gyakran a nedvességre előbújó fiatal békákról van szó.
A tudomány itt is óvatos: zápor után a fiatal, apró békák tömegesen előbújnak a nedves fűből és a vízpartokról, ami könnyen kelti azt az érzést, hogy az égből hullottak. A valódi állatesőt az különbözteti meg ettől, hogy a lehullott élőlények az esernyőn, a háztetőn vagy a vízparttól messze, kemény burkolaton is ott vannak.
A békák régóta foglalkoztatják az embert, a régészek is meglepő leletekre bukkannak. Több ezer békacsontot ástak ki egy római kori lelőhelyen, és a kutatók azt is megfejtették, honnan kerültek oda.
Az időjárás itthon is tud meglepetést okozni. Viharos szél, zivatar, aztán fagy: ilyen gyors fordulatokra is volt már példa egyetlen hétvégén belül.
A hidegfrontok erős széllel járnak, a forgószél és a víztölcsér ritkán, de a mi éghajlatunkon is kialakulhat. Így csapott le egy markáns hidegfront viharos széllel Magyarországra.
Forrás: Wikipedia: Rain of animals, Old Farmer’s Almanac, NPR, Index, 2010, 444
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire