
A dánok azért égetnek egész nap gyertyát, mert náluk a gyertyafény a hygge, a meghitt otthonosság legfontosabb kelléke, és fejenként évi 4,3 kilóval ők használják el a legtöbbet Európában. A gyertya ráadásul nem csak otthon ég: olyan helyeken is meggyújtják, ahol nálunk elképzelhetetlen lenne.
A szám az európai gyertyagyártók szövetségének 2016-os adata, és a különbség óriási: ugyanebben az évben az Európai Unióban átlagosan 1,45 kiló gyertya fogyott fejenként, a dánok ennek közel háromszorosát gyújtották meg. Egyes összesítések szerint azóta a dán fogyasztás 6 kiló körülire is nőhetett.
Mi az a hygge, és mi köze a gyertyához?
A hygge kiejtve nagyjából „hügge”, és nehezen fordítható le egyetlen szóval. Azt az érzést jelenti, amikor az ember biztonságban, melegben, szeretteivel együtt van, és nem siet sehova. Meik Wiking, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet vezetője és a témáról szóló világsikerű könyv szerzője szerint a leggyorsabb út a hyggéhez az, ha az ember gyertyát gyújt.
A gyertya Dániában nem ünnepi kellék, hanem hétköznapi. Ég a reggelizőasztalon, a munkahelyi értekezleten, az iskolai osztályteremben és a kávézókban is. Wiking intézetében hétfőtől péntekig égnek a gyertyák az irodában, és a helyet részben a hangulata miatt választották.
Dániában a gyertya nem ünnepi dísz: ég a reggelinél, az irodában, az iskolában, és szinte minden kávézó asztalán.
A szó annyira része a dán nyelvnek, hogy mellékneve is van: ami hygge-hangulatú, az „hyggelig”, ami rideg, zajos vagy erőltetett, az „uhyggelig”. Egy drága, hangos étterem lehet uhyggelig, egy egyszerű vacsora gyertyafénynél barátokkal viszont a lehető leghyggeligebb este.
A dánok ráadásul a natúr, illatmentes gyertyát szeretik. Az illatosított gyertyát sokan mesterkéltnek tartják, a hygge lényege a meleg, vibráló fény, nem az illat. Az északi szomszédok szokásai közül sok furcsának tűnik nekünk, a norvég szokások között is akad néhány meglepő.
Miért pont novemberben?
Dániában a sötétség az ősz második felében válik igazán nyomasztóvá. Koppenhágában decemberre a nappalok hossza hét óra körülire rövidül, a nap délután négy előtt lemegy, és a borongós, felhős idő miatt napközben is gyakran félhomály van. A novemberi gyertyagyújtás a sötétség elleni hétköznapi védekezés.
A dán szokás nem egyedi Észak-Európában. A svédeknél adventkor hét gyertya világít az ablakokban, a norvégoknál és a finneknél is szinte minden otthonban ég esténként néhány mécses. Ahol a tél hosszú és sötét, ott a meleg fény a lelki egészség része lett.
Decemberben a dán otthonokban egy különleges gyertya is megjelenik, a kalendergyertya. Az oldalán 24 jelölés van, és december elsejétől minden nap egy szakaszt égetnek le belőle, egészen szentestéig. A gyerekeknek ez olyan, mint nálunk az adventi naptár ablakainak nyitogatása.
A dánok a gyertya mellett sok más apró szokással teszik otthonosabbá a telet: vastag gyapjúzokni, takaró a kanapén, közös vacsora barátokkal, forró kakaó vagy forralt bor, és lehetőleg kevés képernyő. Wiking egyik kísérletében azok a résztvevők, akik egy hétvégére lemondtak a közösségi médiáról, minden boldogságmutatóban jobb eredményt értek el.
A hygge nem a gyertya megvásárlásán múlik: a meleg fény, a közös idő és a lassítás együtt adja azt az érzést, amit a dánok keresnek.
Itthon is egyre többen próbálják ki a hyggét, és ehhez nem kell semmi különleges. A legtöbbet a fény ad: néhány mécses az asztalon, egy állólámpa a sarokban a mennyezeti lámpa helyett. Akinek sötét a lakása télen, annak sokat segít a néhány apró változtatás a téli fény javításáért.
A sok gyertyának ára van a levegőben
A rengeteg gyertya a dán hatóságoknak is feltűnt. A dán környezetvédelmi ügynökség egyik vizsgálata, amelyben az Európai Gyertyaszövetség és dán kutatóintézetek is részt vettek, megerősítette, hogy a Dániában szokásos gyertyák jelentős részecskeforrást jelentenek a lakások belső levegőjében.
A legtöbb koromrészecske akkor keletkezik, amikor a gyertya lángja lobog vagy füstöl. Ez főleg huzatban, túl hosszú kanóccal és túl közel elhelyezett gyertyáknál fordul elő. A nyugodtan, egyenletesen égő láng sokkal kevesebb füstöt termel.
A gyakorlatban néhány egyszerű szabály sokat segít. A kanócot gyújtás előtt nagyjából fél centire kell vágni, a gyertyát pedig huzattól védett helyre tenni. Több gyertya égetése után rövid, lökésszerű szellőztetés kell, ami télen amúgy is fontos, mert az elzárt radiátorú szoba könnyen bepenészedik, és a gyertyát nem kell fújással eloltani, mert attól füstöl a legjobban, a kanócot inkább egy kanállal jobb elnyomni.
A biztonságot sem lehet elhanyagolni, főleg most, az adventi koszorúk idején. A gyertya soha nem maradhat felügyelet nélkül, és távol kell lennie a függönytől, a fenyőágaktól és a polcok fölött lógó díszektől. Gyerekes és háziállatos lakásban a stabil talpú, üvegbe zárt mécses a biztonságosabb.
A dán példából tehát a hangulatot és a mértéket lehet átvenni, nem a 4,3 kilót. Néhány jól elhelyezett mécses, egy rendszeres szellőztetés és egy nyugodt este ugyanazt a hyggét hozza el, kevesebb korommal.
Források: Statista (European Candle Association), Dán Környezetvédelmi Ügynökség (2018), Meik Wiking: The Little Book of Hygge.
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire