
Kanadában a fűtés az átlagos háztartás energiaszámlájának több mint felét viszi el, ezért a kanadai energiaügyi hivatal évek óta ugyanazt a hat olcsó lépést ajánlja: tömítés, okosabb termosztát-beállítás, habszigetelés a konnektorok mögött, fólia az ablakon, a nap ingyen melegének kihasználása és rendszeres karbantartás. Egyik sem igényel felújítást, és a magyar lakásokban ugyanúgy működik, mint egy albertai családi házban.
A Natural Resources Canada adatai szerint egy átlagos kanadai háztulajdonos évente több mint 1113 kanadai dollárt költ fűtésre, ez az otthon teljes energiaszámlájának 54 százaléka. Albertában a téli nappalok jellemzően mínusz 5 és mínusz 15 fok között mozognak, de a CBC beszámolója szerint időnként mínusz 30 fok alá is lehűl a levegő. Ilyen hidegben minden rés és minden elpazarolt fok pénzbe kerül.
1. Előbb a réseket tömítik, csak utána jön a szigetelés
A kanadai felújítási kézikönyv, a Keeping the Heat In kimondja, hogy a légszivárgás megszüntetése a legfontosabb lépés, és minden korszerűsítést ezzel kell kezdeni. A hideg levegő nem csak az ablakkeretnél jön be, hanem a csőátvezetéseknél, a padlószegély mentén, a padlásfeljárónál és a bejárati ajtó alján is.
Az ablakok és ajtók a hivatal szerint a ház teljes hőveszteségének akár 25 százalékáért is felelősek lehetnek. A mozdulatlan réseket tömítőpasztával zárják le, a nyíló szárnyakra tömítőszalag kerül. A sorrend is számít: előbb belül tömítenek, csak utána kívül, mert fordított esetben a meleg, párás levegő a falszerkezetben reked.
A bejárati ajtó alja külön fejezet, mert az ajtó alatti rés betömésének is van egy buktatója, amire a szerelők figyelmeztetnek.
2. Éjjelre és távollétre 17 fokra veszik le a termosztátot

A második kanadai alapszabály a hőmérsékletről szól. A hivatal alvásra és arra az időre, amikor senki sincs otthon, 17 fokot javasol, ébrenléti időben pedig 20 fokot. A különbség azért számít, mert a hőveszteség a bent és kint mért hőmérséklet különbségével együtt nő: minél kisebb ez a különbség, annál kevesebb hő szökik el ugyanazon a falon és ablakon át.
A minősített okos termosztátok a kanadai adatok szerint legalább 8 százalékkal csökkentik a háztartás energiafelhasználását, mert maguktól váltanak a nappali és az éjszakai érték között. Egy egyszerű programozható termosztát ugyanezt tudja, csak egyszer be kell állítani.
A kanadai ajánlás: 17 fok alvásra és távollétre, 20 fok, amikor otthon vagytok és ébren.
A beállított érték persze csak akkor beszédes, ha a termosztát jó helyen van: a rossz falra szerelt termosztát miatt az egész ház túlfűtött lehet.
3. Habszivacs kerül a konnektorok és kapcsolók mögé

Ez a kanadai lista legolcsóbb tétele, és itthon alig ismerik. A külső falon lévő konnektorok és villanykapcsolók dobozai valójában lyukak a falban, amelyeken a hideg levegő a szoba felé áramlik. Kanadában ezért vékony, előre kivágott habszigetelő lapot tesznek a fedőlap mögé, amely lezárja a nyílást.
A hivatal kifejezetten olcsó és egyszerű fejlesztésként említi, mert nem kell hozzá szakember. A fedőlapot általában egy csavar tartja, a hablapot alá kell illeszteni, majd visszacsavarni. Előtte a biztosítéktáblán le kell kapcsolni az adott áramkört, és csak a külső falakon lévő aljzatoknál van értelme, a belső falaknál nincs mit megfogni.
Hogy egy konnektor huzatos-e, szeles napon egy füstölő füstjével könnyű ellenőrizni: ha a füst a fal felől oldalra dől, ott levegő jön be. Ugyanez a próba működik az ablakkeretnél és a padlószegélynél is.
4. Hőre zsugorodó fóliát feszítenek az ablakra

Régebbi kanadai házakban bevett téli módszer, hogy az ablakot belülről átlátszó fóliával vonják be, és hajszárítóval feszesre zsugorítják. A The Weather Network egy kanadai épületgépészeti cég szakemberére hivatkozva írta, hogy régi házakban gyakran ezzel érik el, hogy télen több meleg maradjon bent.
A fólia lényege a keret és a fólia közé zárt álló légréteg, ami úgy működik, mint egy plusz üvegtábla. A kétoldalú ragasztószalag a keretre kerül, nem az üvegre, és a fóliát úgy feszítik meg, hogy sehol ne érjen az üveghez. Tavasszal a szalaggal együtt lehúzható, a keretet pedig langyos szappanos vízzel tisztítják meg a ragasztómaradéktól.
A fóliát a keretre ragasztják, nem az üvegre: a kettő közé zárt álló levegő adja a szigetelést.
Aki inkább ablakcserén gondolkodik, előbb nézze meg, mennyit spórol valójában az ablakcserével.
A fólia a szellőztetést nem váltja ki. A lakásban keletkező párának továbbra is ki kell jutnia, különben a hideg falsarkokban és a keret mentén csapódik le. Napi néhányszor rövid, teljes ablaknyitás kell hozzá, mert a bukóra nyitott ablak télen többet árt, mint használ. A fóliázott ablakot pedig egyszerűen kihagyják a sorból, a lakás többi ablaka elég a friss levegőhöz.
5. Nappal kinyitják, este behúzzák a függönyt

A legolcsóbb fűtés az ablakon érkezik. A kanadai kormány korábbi energiatakarékossági útmutatója szerint, ha télen napközben nyitva hagyják a függönyöket, a besütő nap passzívan melegíti a lakást, ami akár 5 százalékot is lefaraghat a fűtési költségből. Este viszont be kell húzni őket, mert sötétedés után az ablak már hőt veszít, nem nyer.
A déli és nyugati ablakoknál a legnagyobb a hatás. A vastag függöny ne lógjon a radiátor elé, különben a meleg a függöny és az üveg közé szorul, és egyenesen az ablakon át távozik. Ugyanezért a kanadai ajánlás külön kiemeli, hogy a szellőzőnyílások és fűtőtestek elé ne kerüljön kanapé vagy szekrény.
A függöny éjszaka egyfajta második rétegként működik az ablak előtt. Minél vastagabb és minél pontosabban zár a falhoz és a párkányhoz, annál kevesebb hideg levegő jut be a szobába a hideg üveg felől.
6. Évente légtelenítik a radiátort és szigetelik a csöveket

A hatodik szokás a karbantartás. A kanadai hivatal azt javasolja, hogy a radiátoros rendszereknél évente egyszer vagy kétszer légtelenítsék a radiátorokat, szigeteljék a melegvizes csöveket, és porszívózzák ki a fűtőtesteket. A levegős radiátor felül hideg marad, a por pedig rontja a hőleadást.
A légtelenítés házilag is elvégezhető: a radiátor felső sarkán lévő kis szelepet légtelenítő kulccsal óvatosan kinyitják, egy rongyot tartanak alá, és addig hagyják nyitva, amíg sziszegés helyett víz nem jön. Utána a kazán nyomásmérőjét is ellenőrizni kell, mert a légtelenítés után leeshet a nyomás.
Légtelenítés után mindig nézz rá a kazán nyomásmérőjére, mert a nyomás leeshet.
Ha a radiátor ennek ellenére sem melegszik át, több oka is lehet, mint gondolnánk. A légkezelős rendszereknél Kanadában a szűrőt háromhavonta tisztítják vagy cserélik, a hővisszanyerős szellőztetőt pedig évente szervizeltetik.
A csőszigetelés ott hoz a legtöbbet, ahol a fűtési vezeték fűtetlen helyen fut: pincében, garázsban, padláson vagy a falon kívül. A barkácsáruházakban kapható, hosszában felvágott habcsövet egyszerűen rápattintják a csőre, a toldásokat ragasztószalaggal zárják. Ami a pincében nem szökik el, az a radiátorig is eljut.
Forrás: Natural Resources Canada, Government of Canada (One-Tonne Challenge), The Weather Network, CBC News
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire