
Egy 1990-es évekbeli hűtő évente akár 1000 kilowattórát is elfogyaszthat, egy mai, jó energiaosztályú hűtő-fagyasztó ennek csak egyötödét, ami azért nagyon nem mindegy. A régi gépek között a hűtő a legnagyobb pazarló, de a hagyományos izzó, a plazmatévé és a régi sütő is jóval többet fogyaszt, mint a mai megfelelője. Van viszont olyan gép is, amelynél a csere alig hoz valamit, és csak akkor éri meg, ha a régi amúgy is tönkrement.
A számításokhoz a lakossági áram rezsicsökkentett árát, kilowattóránként 36,9 forintot használtuk, a sávhatár fölött 70,1 forinttal. Az összehasonlítások brit és európai energiahatékonysági szervezetek, illetve saját mérést közlő szerzők adataiból származnak.
1. A hűtő: itt a legnagyobb a különbség
A hűtő éjjel-nappal működik, ezért a régi és az új gép közötti különbség itt adódik össze a leggyorsabban. Egy brit nyugdíjasmagazin szerint egy 1990-es évek közepéről való hűtő évente jóval több mint 1000 kilowattórát fogyaszthat, egy mai, A energiaosztályú hűtő-fagyasztó viszont 206 kilowattóra körül marad. Ez rezsicsökkentett áron évente 37 ezer forint kontra 7600 forint.
Egy Hollandiában élő brit szerző a saját régi, 1990-es évek végi hűtőjét mérte meg: évente 500 kilowattórát fogyasztott, miközben a hasonló méretű új készülékek névleges fogyasztása 110 kilowattóra körül van. Az új gép a valóságban az ő mérése szerint is többet fogyasztott a címkén szereplőnél, évi 190 kilowattórát, de így is kevesebb mint a felét a réginek.
Egy régi, 1990-es évekbeli hűtő évente akár 30 ezer forinttal többet fogyaszthat, mint egy mai, jó energiaosztályú hűtő-fagyasztó.
A brit Energy Saving Trust szerint egy D osztályú hűtő-fagyasztó egy G osztályúhoz képest a 17 éves élettartama alatt nagyjából 420 fontot spórol meg. Ha a hűtőd 15 évnél idősebb, a csere jó eséllyel néhány év alatt megtérül.
A hűtőnél a kor mellett a méret is számít: egy nagy, kétajtós amerikai hűtő akkor is többet fogyaszt, mint egy kisebb, ha jobb energiaosztályba tartozik, mert az energiaosztály a térfogathoz viszonyított hatékonyságot mutatja. Ha a háztartás kisebb lett, például a gyerekek elköltöztek, a csere alkalmával egy kisebb hűtő is elég lehet, és ez önmagában is évi néhány ezer forint.
2. A fagyasztóláda: nem mindig drágább a régi
A fagyasztóládánál meglepő módon kisebb lehet a különbség, mint a hűtőnél. Ugyanaz a szerző, aki a hűtőjét mérte, a régi fagyasztóját is lemérte: évi 250 kilowattórát fogyasztott, ami nem volt több, mint egyes hasonló méretű új gépeké. A felülről nyíló fagyasztóláda ugyanis eleve takarékos, mert nyitáskor a hideg levegő nem folyik ki belőle.
A fagyasztónál ezért a mérés a legjobb döntési alap. Egy fogyasztásmérő dugaljjal egy-két nap alatt kiderül, mennyit visz a régi láda: ha évi 300-400 kilowattóra fölött van, a csere megéri, ha 200-250 körül, akkor inkább a tömítést és a jegesedést kell rendben tartani. A fogyasztást egy nap alatt mért értékből úgy számolod ki, hogy megszorzod 365-tel.
A garázsban vagy fűtetlen kamrában álló régi fagyasztóknál a környezet hőmérséklete is számít. Nyáron a meleg garázsban a gép jóval többet fogyaszt, télen viszont a hidegben a régebbi típusok termosztátja rosszul működhet. A gyártói útmutató megadja, milyen környezeti hőmérséklet-tartományban használható a géped, ezt a klímaosztály jelzése mutatja a típustáblán.
Ha két fagyasztód is van, például egy a konyhában és egy régi a garázsban, gondold át, szükség van-e mindkettőre. Sok háztartásban a második fagyasztó félig üresen áll, és csak néhány zacskó zöldséget tárol egész évben. Ha a tartalma befér a konyhai fagyasztóba, a régi gép kikapcsolása az egész évi fogyasztását megspórolja.
A fagyasztó cseréjénél a méret itt is fontos: egy nagy fagyasztóláda félig üresen többet fogyaszt, mint egy kisebb, tele fagyasztó. Ha a láda évek óta csak félig van tele, egy kisebb, fiókos fagyasztó vagy a hűtő fagyasztórésze is elég lehet. A fiókos fagyasztóban ráadásul könnyebb rendet tartani, és kevesebb élelmiszer felejtődik el a mélyén.
Ha a fagyasztó ajtótömítése elöregedett, az többe kerül, mint a gép kora. Hogy hogyan tisztítsd és ellenőrizd a tömítést, azt a hűtő ajtótömítésének penészéről szóló cikkünkben írtuk le.
3. A hagyományos izzó: a legolcsóbb csere
A régi, wolframszálas izzó a felvett áram nagy részét hővé alakítja, és csak kis része lesz fény. Egy 60 wattos hagyományos izzó fényét egy mai LED-izzó nagyjából 8-9 wattal adja. A különbség, körülbelül 51 watt, napi három óra világítással egy év alatt 56 kilowattóra, ami rezsicsökkentett áron nagyjából 2070 forint, izzónként.
Egy londoni önkormányzati energiatakarékossági tájékoztató szerint ha egy lakásban az összes izzót LED-re cseréled, a világítás költsége nagyjából a felére csökken. A LED-izzó ráadásul sokszor tovább bírja, mint a hagyományos, így a vásárlás ára is visszajön a ritkább cseréből.
A hagyományos izzókat ma már nem lehet kapni az Európai Unióban, de sok lakásban még ott vannak a lámpákban, a kamrában, a pincében vagy a csillárokban. A halogénizzók sem sokkal jobbak: egy 42 wattos halogén nagyjából egy 55-60 wattos hagyományos izzónak felel meg, vagyis a LED-hez képest ez is pazarló. A cserét a legtöbbet égő lámpákkal kezdd, a nappaliban és a konyhában.
A LED-izzók élettartama a dobozon órában van megadva, jellemzően 15-25 ezer óra, ami napi három óra világítással több mint egy évtized. A hagyományos izzó ezzel szemben nagyjából ezer órát bírt. Vagyis egy LED-izzó élete során tíz-húsz hagyományos izzót vált ki, és ezek árát is megspórolod, nemcsak az áramot.
A LED-izzónál a színhőmérsékletre is figyelj: a 2700 kelvines meleg fehér fény hasonlít leginkább a régi izzó fényére, a 4000 kelvin fölötti hideg fehér inkább konyhába, fürdőszobába vagy dolgozószobába való. Hogy egész éjjel égő kerti lámpa mennyibe kerül, azt a kerti lámpa éjszakai költségéről szóló cikkünkben számoltuk ki.
A cserénél a fényerőre is figyelj: a LED-izzók dobozán a lumenérték mutatja a fény mennyiségét, nem a watt. Egy régi 60 wattos izzót nagyjából egy 800 lumenes LED vált ki, egy 100 wattost pedig egy 1500 lumen körüli. Ha a lámpa szabályozható fényerejű, olyan LED-izzót válassz, amelyen ez a jelzés szerepel, különben villoghat.
4. A plazma- és a képcsöves tévé
A plazmatévék a 2000-es években voltak népszerűek, és sok helyen ma is működnek a hálószobában vagy a nyaralóban. Egy amerikai napilap által idézett amerikai környezetvédelmi hivatali adatok szerint egy 42 colos plazmatévé 200-500 wattot is felvehet, a nagyobbak 500-600 wattot. Egy mai, hasonló méretű LED-tévé ennek töredékét, nagyjából 50-80 wattot fogyaszt.
Napi négy óra tévézéssel egy 300 wattos plazmatévé egy év alatt 438 kilowattórát használ, ami rezsicsökkentett áron mintegy 16 ezer forint. Egy 70 wattos LED-tévével ugyanez 102 kilowattóra, vagyis 3800 forint. A különbség évente több mint 12 ezer forint, a sávhatár fölött ennek közel a duplája.
Egy régi plazmatévé napi négy óra használattal évente több mint 12 ezer forinttal többe kerülhet, mint egy hasonló méretű mai LED-tévé.
A régi tévék készenléti fogyasztása is magasabb. Az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium mérései szerint a képcsöves tévék távirányítóval kikapcsolva átlagosan 3 wattot vettek fel, a mai új tévékre viszont az uniós szabály 2025 óta 0,5 wattos határt szab. Ha egy régi tévé csak a nyaralóban áll, húzd ki a konnektorból, amikor nem vagy ott.
A plazmatévéket egyébként nehéz kiváltani a képminőség miatt, sokan a mély feketék miatt ragaszkodnak hozzájuk. Ha viszont a régi tévé már csak háttérzajként megy a konyhában vagy a hálószobában, egy kisebb, mai LED-tévé vagy akár egy rádió is elég, és a különbség minden hónapban látszik a számlán.
A régi tévé lecserélésekor a hozzá tartozó eszközökre is gondolj: a régi tévékhez sokszor külön dekóder, DVD-lejátszó és hangszóró tartozott, amelyek mind fogyasztanak. Egy mai okostévé ezek nagy részét kiváltja, így a tévésarok teljes fogyasztása még többet csökkenhet, mint amit a tévé önmagában mutat.
Hogy egy mai tévé napi egy óra használattal mennyit fogyaszt, azt a tévé napi fogyasztásáról szóló cikkünkben számoltuk ki.
5. A régi mosógép: kisebb a különbség, mint gondolnád
A mosógépeknél a fejlődés kisebb volt, mint a hűtőknél, ezért itt a csere önmagában ritkán térül meg. Egy brit kormányzati vásárlói útmutató az Energy Saving Trust számításai alapján egy A+++ mosógépet egy A+ besorolásúhoz képest évente mindössze nagyjából 5 font megtakarítással számolt. A mosás költségének nagyobb részét a hőfok és a program dönti el, nem a gép kora.
Egy 20-25 éves mosógép viszont már más kategória: ezek gyakran több vizet használnak, és a fűtőszáluk vízkövesedett, ami lassítja a felmelegedést. Ha a géped ilyen idős, és a javítása drága lenne, a csere a víz- és áramszámlán is látszik. Ha viszont jól működik, egy 10-15 éves gépnél inkább a programválasztáson és a 30 fokos mosáson spórolhatsz.
A mosógép fogyasztását egyébként könnyű megmérni: dugd egy fogyasztásmérő dugaljba, és nézd meg, egy 40 fokos program mennyi kilowattórát mutat a végén. Egy mai gépnél ez jellemzően 0,5-1 kilowattóra, egy régi gépnél ennél több lehet. A mérés eredménye megmondja, mennyit hozna a csere.
Vásárlásnál az új uniós energiacímkét nézd, amely 2021 óta A-tól G-ig sorolja be a mosógépeket, és 100 mosásra vetítve adja meg a fogyasztást kilowattórában. Ez a szám többet mond, mint az energiaosztály betűje.
A régi mosógépnél a centrifuga is számít: a régebbi gépek gyakran csak 800-1000 fordulattal centrifugáznak, a mai gépek 1400-1600-zal. Ha a ruhát szárítógépben szárítod, a több víz a ruhában a szárítás idejét és költségét is megnöveli, vagyis a régi mosógép a szárítógép számláján is látszik.
A mosógép cseréjénél a dob mérete is számít. Egy kétfős háztartásnak ritkán kell 9-10 kilós gép, és ha a nagy dobot mindig csak félig töltöd meg, a gép feleslegesen sok vizet és áramot használ. A legtöbb mai gépen van félterheléses automatika, de egy kisebb, 6-7 kilós gép kisebb háztartásban így is gazdaságosabb.
6. A régi mosogatógép
A mosogatógépeknél hasonló a helyzet, mint a mosógépeknél: a fejlődés volt, de a különbség évente nem óriási. A brit Energy Saving Trust szerint a ma kapható leghatékonyabb mosogatógépek évente nagyjából 11 fonttal kevesebbe kerülnek, mint a legrosszabb besorolású azonos méretű gépek, és kevesebb vizet is használnak.
A régi gépeknél inkább a vízfogyasztás a nagy különbség. A régebbi mosogatógépek mosásonként jóval több vizet használtak, mint a maiak, és ezt a vizet fel is kell melegíteni, ami a fogyasztás nagy része. Egy brit magazin számítása szerint egy A osztályú mosogatógép heti háromszori használattal 16 év alatt térül meg egy kevésbé hatékony géphez képest, vagyis pusztán a spórolásért ritkán éri meg a csere.
A mosogatógép cseréjénél a méret itt is döntő: egy egyedül vagy ketten élő háztartásban a 45 centis keskeny gép is bőven elég, és ritkábban kell félig üresen indítani. A nagy, 60 centis gép akkor éri meg, ha naponta megtelik. A gépek energiacímkéjén a 100 mosogatásra vetített fogyasztás is szerepel, ezzel könnyen összevetheted a különböző méretű típusokat.
A mosogatógépnél is a program választása hozza a legtöbbet. Az eco program alacsonyabb hőfokon, hosszabb ideig mos, és kevesebb energiát használ, mint a rövidebb, forróbb programok. Hogy a gyorsprogram miért nem olcsóbb, azt a gyorsprogram és az eco program összehasonlításáról szóló cikkünkben írtuk meg.
Ha a régi mosogatógéped még működik, nem kell lecserélned a spórolás miatt. Ha viszont javításra szorul, a javítás árát vesd össze egy új gép árával és a várható évi megtakarítással.
A régi mosogatógépet egyébként a vízkő is fárasztja: kemény vizű vidéken, ha a sóadagolót nem töltöd rendszeresen, a fűtőszálon vízkő rakódik le, és a gép lassabban és több energiával melegíti a vizet. A só és a gépre beállított vízkeménység ezért a régi gépnél még fontosabb, mint az újnál.
7. A régi elektromos sütő
A sütőknél nagy a különbség a régi és az új gépek között, mert az újabbak jobban szigeteltek, és többségükben van légkeverés. Egy brit kormányzati vásárlói útmutató az Energy Saving Trust adatai alapján azt írta, hogy egy új, A+++ besorolású elektromos sütő nagyjából 60 százalékkal kevesebb energiát használhat, mint egy B osztályú.
A sütő ritkábban megy, mint a hűtő, ezért évente itt kisebb összeg jön ki. Ha hetente háromszor egy órát sütsz egy régi sütővel, amely óránként átlagosan 1,2 kilowattórát fogyaszt, az évente nagyjából 187 kilowattóra, vagyis 6900 forint. Egy feleannyit fogyasztó új sütővel ez 3500 forint körül lenne.
Egy régi sütőnél a legtöbb hő az ajtó tömítésén és a gyenge szigetelésen szökik el. Ha a sütő ajtaja nem zár rendesen, vagy a tömítés megrepedt, a csere sokszor néhány ezer forintból megoldható, és ugyanannyit hoz, mint egy új gép. A sütő ajtaját ne nyitogasd sütés közben, mert minden nyitásnál sok hő vész el.
Összesítve: a hét régi gép közül a hűtő, a plazmatévé és a hagyományos izzók cseréje hozza a legtöbbet, évente akár több tízezer forintot. A mosógépnél és a mosogatógépnél a csere csak akkor éri meg, ha a régi gép amúgy is javításra szorul. Hogy egy óra sütés a sütőben és a légsütőben mennyibe kerül, azt a sütő és a légsütő óradíjáról szóló cikkünkben számoltuk ki.
A régi sütő mellett a tűzhely főzőlapja is sokat számít: egy régi, öntöttvas korongos tűzhely lassan melegít, és a hő nagy része a konyhába megy. Ha a sütő és a tűzhely egyben van, a csere két régi gépet vált ki egyszerre. Egy indukciós főzőlap a forraláshoz és a főzéshez is jóval kevesebb energiát használ, mint a régi korongos lap.
Források: Saga, David Hembrow, Energy Saving Trust, Enfield Council, Daily Herald, DECC vásárlói útmutató, Lawrence Berkeley National Laboratory
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire