
Vasárnap megmarad a rizs, a gombapaprikás és a fél tepsi sült csirke, hétfőn pedig mind megy a mikróba. Legtöbbször ebből semmi baj nem lesz. Néhány ételnél viszont nem a melegítés dönt, hanem az, ami előtte történt vele: mennyi ideig állt a pulton, hogyan hűlt ki, és meddig volt a hűtőben.
Hét ilyen ételt szedtünk össze a brit, a német és a magyar élelmiszer-biztonsági hatóságok ajánlásai alapján. Van köztük, amelyikről a régi konyhai szabály túloz, és van, amelyikről alig beszél valaki. A levesről már írtunk: hány napig ehető a maradék leves a hűtőben.
1. Főtt rizs
A rizzsel van a legtöbb gond, pedig ránézésre semmi baja. A nyers rizsben gyakran ott vannak a Bacillus cereus nevű baktérium spórái, és ezek a főzést is túlélik. Minél tovább hűl és áll a főtt rizs szobahőmérsékleten, annál nagyobb az esélye, hogy a baktérium mérget termel benne.
Ezt a mérget az újramelegítés már nem tünteti el, a Nébih is figyelmeztet, hogy a hő nem bontja le megbízhatóan az ételben már kialakult toxinokat. A rizs ettől nem lesz más színű vagy szagú. A brit egészségügyi szolgálat, az NHS szerint ilyenkor hányás vagy hasmenés jelentkezhet 1-5 órával az evés után, ami többnyire egy nap alatt elmúlik.
A rizsnél nem az újramelegítés a baj, hanem az órákig tartó állás a pulton: a kialakult méreg a melegítéstől sem tűnik el.
A skót élelmiszer-biztonsági hivatal ajánlása egyszerű: a megmaradt rizst vedd ki a lábasból, oszd kisebb adagokra, és lehetőleg egy órán belül hűtsd le, majd tedd a hűtőbe. Ott legfeljebb egy napig tartsd, egyszer melegítsd újra, de akkor gőzölgő forróra.

2. Spenót és a többi nitrátos zöldség
A „spenótot nem szabad újramelegíteni” mondatot sokan még a nagymamától hallották. A spenótban természetes módon sok a nitrát, és ha a kész étel sokáig langyosan áll, a baktériumok egy részét nitritté alakítják. A német kockázatértékelő intézet (BfR) a spenót mellett a céklát, a rukkolát, a karalábét és a retket is a nitrátban gazdag zöldségek közé sorolja.
Felnőttnek a BfR szerint a spenótban mért nitrit gyakorlatilag nem jelent veszélyt. A csecsemők viszont az első hónapokban sokkal érzékenyebbek rá, ezért nekik és a kisgyerekeknek ne adj újramelegített spenótot vagy spenótfőzeléket.
Ha marad a spenótfőzelékből, ne a tűzhelyen hűljön ki estig. Minél hamarabb kerül a hűtőbe, annál kevesebb nitrit képződik benne, másnap pedig forrald fel, mielőtt tálalod.

3. Gombás ételek
A gombapaprikásról és a gombás tésztáról is sokan úgy tudják, hogy vagy megeszed egyszerre, vagy kidobod. Ez a szabály abból az időből maradt meg, amikor a háztartásokban még nem volt hűtőszekrény. A gomba sok vizet és fehérjét tartalmaz, ezért melegben gyorsan romlik.
A BfR ma már kifejezetten azt írja, hogy a gombás ételt rövid hűtés után újra lehet melegíteni. A német szövetségi táplálkozási központ (BZfE) ehhez annyit tesz hozzá, hogy a maradékot gyorsan hűtsd le, legfeljebb egy napig tartsd a hűtőben, és melegítéskor legalább 70 fokra hevítsd, a legjobb, ha egyszer felforralod.
A gombás étel nem tiltott maradék: gyorsan hűtsd le, egy napon belül edd meg, és melegítsd forróra.
Ami egy éjszakát a tűzhelyen vagy a pulton töltött, azt viszont már ne edd meg. Ilyenkor a melegítés sem segít, a gombán elszaporodó baktériumok hányingert és hasmenést okozhatnak.

4. Alufóliában sült krumpli
Erről hallottak a legkevesebben, pedig ez a legsúlyosabb eset a listán. 1994-ben az amerikai El Pasóban egy étterem vendégei közül sokan betegedtek meg botulizmusban. A járvány kivizsgálása szerint a fóliába csomagolt sült krumplit valószínűleg napokig szobahőmérsékleten tartották, mielőtt mártogatós készült belőle.
A botulizmust okozó Clostridium botulinum spórái a talajban élnek, így a krumpli héján is lehetnek, és a sütést túlélhetik. A szorosan rátekert alufólia alatt kevés az oxigén, és ha a krumpli órákig hűl benne, a spórák mérget termelhetnek. Ritka eset, de a botulizmus életveszélyes.
A Kaliforniai Egyetem élelmiszer-tartósítási szaktanácsadói ezért azt javasolják, hogy a fóliát sütés után rögtön vedd le, és a krumplit fólia nélkül hűtsd ki, csak utána tedd a hűtőbe. Az alufóliáról szóló érdekességeinket is összeszedtük.

5. Sült csirke és pulyka
A szárnyas maradékánál az egyenetlen melegítés a gond: a szalmonella és más baktériumok a langyos részeken életben maradhatnak. A BfR azt javasolja, hogy a maradékot az étel minden pontján legalább 70 fokra hevítsd, és ezt legalább két percig tartsd.
A mikró ebben nem mindig segít, mert a vastag darabok közepe hideg maradhat. Fedd le az ételt, közben keverd vagy fordítsd meg, és ha van ételhőmérőd, szúrd a legvastagabb részébe. A mikró teljesítményének beállítása is sokat számít.
A maradék sült csirkét ne csak langyosítsd: a Nébih szerint akkor jó, ha a közepe is legalább 75 fokos.
A Nébih külön figyelmeztet a karácsony utáni maradékra: a megmaradt sült húst ne tedd hidegen salátába, mert ott nem kap újabb hőkezelést. Ha a maradékból új étel lesz, az inkább forrón készüljön.

6. Lágy tojásos és nyers tojásos ételek
A rántotta vagy a tojásos nokedli maradéka akkor gond, ha a tojás nem sült át rendesen. A BfR szerint a tojásos ételeket, a szárnyashoz hasonlóan, több percig legalább 70 fokon kell tartani, hogy a szalmonella veszélye csökkenjen.
Vannak tojásos ételek, amelyeket egyáltalán nem melegítesz újra: a házi majonézes krumplisaláta, a tiramisu, a nyers tojással készült krémek. A Nébih szerint a nyers tojásos krémeket és desszerteket jobb elkerülni, kisgyereknek pedig soha ne add őket. A BfR azt írja, hogy a nyers összetevőt tartalmazó ételeket legkésőbb a készítés utáni napon el kell fogyasztani.
A főtt tojással nincs ilyen gond, a Nébih szerint az átfőtt tojás biztonságos.

7. A nagy fazék pörkölt, gulyás vagy töltött káposzta
A töltött káposzta másnap tényleg finomabb, a gond akkor kezdődik, ha a fazék egy hétig jár a hűtő és a tűzhely között. A Nébih szerint a nagy adagban főzött étel közepe sokszor nem kap elég hőt, és lassan is hűl ki, így a baktériumoknak sok idejük marad elszaporodni.
A vendéglátásra vonatkozó magyar higiéniai útmutató szerint a későbbre szánt meleg étel hűtését a főzés után fél órán belül el kell kezdeni. Otthon ez annyit jelent, hogy a nagy fazék tartalmát oszd szét kisebb, lapos dobozokba, és ne a fazékban hűljön ki egész délután. Ez a téli káposztás ételekre is igaz.
Melegíteni mindig csak annyit vegyél ki, amennyit meg is eszel, a többi maradjon a hűtőben. Így minden adag csak egyszer melegszik fel.
Így melegíts újra biztonságosan
A Nébih tájékoztatója szerint a frissen főtt ételt lehetőleg két órán belül edd meg. Ha ez nem megy, hűtsd le gyorsan, és tedd a hűtőbe. A hűtő +5 fok alatt legyen, a főtt étel ott 1-3 napig tartható, melegítéskor pedig az étel közepének is el kell érnie a 75 fokot.
Ha tudod, hogy három napon belül nem fogy el, inkább fagyaszd le adagokban. Arról is írtunk, milyen ételeket ne tegyél a fagyasztóba, mert kiolvasztva már nem lesz ugyanolyan.
Források: Nébih, Mielőtt megeszed, forrósítsd át!, Food Standards Scotland, BfR, PubMed
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire