hit tracker

Top Ad 728x90

lundi 16 novembre 2026

6 szokás a konyhában, amivel feleslegesen több áramot használsz

6 szokás a konyhában, amivel feleslegesen több áramot használsz

A konyhában a legtöbb fölösleges áram nem a rossz gépeken, hanem a megszokásokon múlik, a fedő nélkül forralt vízen, a csordultig töltött vízforralón, a túl nagy főzőlapon és a feleslegesen előmelegített sütőn. Ezek egyenként néhány forintot jelentenek alkalmanként, de mivel naponta többször ismétlődnek, egy év alatt több ezer forintra rúghatnak. Egyikhez sem kell új gép, csak egy kis odafigyelés.

A számításokhoz a lakossági áram rezsicsökkentett árát, kilowattóránként 36,9 forintot használtuk. Az adatok brit és amerikai energiahatékonysági szervezetek ajánlásaiból és mérési összefoglalóiból származnak.

1. Fedő nélkül forralod a vizet

Amikor a lábason nincs fedő, a gőz folyamatosan elviszi a hőt, és a főzőlapnak ezt pótolnia kell. Egy brit energiaár-összehasonlító oldal szerint a fedő nagyjából negyedével csökkenti a forraláshoz szükséges energiát. A brit Energy Saving Trust is azt írja, hogy fedővel a víz gyorsabban felforr, és kevesebb energia kell hozzá.

Egy literes tésztavíz forralásánál ez kerámialapon nagyjából 0,03 kilowattóra különbség, alig több mint egy forint. Ha viszont naponta főzöl, és a tésztavíz, a krumpli, a leves mind fedő nélkül forr, egy év alatt 10-20 kilowattóra is összejöhet, ami 370-740 forint. A fedőnek van még egy haszna: kevesebb pára kerül a konyhába, így a falak és az ablakok is kevésbé párásodnak.

A fedő nagyjából negyedével csökkenti a forraláshoz szükséges energiát, és a konyha is kevésbé párásodik tőle.

A forrás után a főzőlapot kisebb fokozatra kapcsolhatod: a víz fedő alatt alacsonyabb teljesítménnyel is gyöngyözve fő, a teljes erőre csak a felforraláshoz van szükség.

A fedőnél az illeszkedés is számít: egy jól záró fedő alatt a víz gyorsabban felforr, mint egy nagyobb lábasról levett, félrecsúszó fedő alatt. Ha a lábas fedője üveg, a forrást is látod anélkül, hogy fel kellene emelned. A kuktát pedig ne hagyd a szekrény mélyén: a gyorsfőző fazék a zárt térben magasabb hőmérsékleten főz, így a bab, a pörköltnek való hús vagy a csont sokkal rövidebb idő alatt puhul meg.

2. Csordultig töltöd a vízforralót

A vízforraló a legtakarékosabb módja a vízmelegítésnek, de csak akkor, ha nem forralsz fel több vizet, mint amennyi kell. A brit Energy Saving Trust szerint ha csak annyi vizet forralsz, amennyire szükséged van, egy brit háztartás évente körülbelül 10 fontot spórolhat, ami nagyjából négyezer forintnak felel meg, igaz, ott az áram drágább.

Hazai árakon számolva: ha minden nap egy liter vízzel többet forralsz fel a szükségesnél, az naponta 0,11 kilowattóra, egy év alatt 40 kilowattóra, ami rezsicsökkentett áron nagyjából 1480 forint. A felesleges víz ráadásul a kannában kihűl, és a következő teánál újra fel kell forralni, vagyis kétszer fizetsz ugyanazért a vízért.

A vízkő is ront a helyzeten. A fűtőszálon lerakódott réteg szigetel, ezért a vízforraló lassabban forral, és több energiát használ el ugyanannyi vízhez. Kemény vizű vidéken havonta egyszer ecetes vagy citromsavas vízzel vízkőteleníts, így a kanna gyorsabban és takarékosabban forral.

Egy bögre teához elég egy bögre víz: töltsd a bögrét vízzel, és azt öntsd a kannába. A legtöbb vízforralón van minimum jelzés is, ennél kevesebbet viszont ne forralj, mert a fűtőszálnak víz alatt kell lennie.

Ha tésztát vagy krumplit főzöl, a vizet először a vízforralóban forrald fel, és a már forró vizet öntsd a lábasba. A brit Energy Saving Trust is ezt javasolja, mert a vízforraló gyorsabban és kisebb veszteséggel melegít, mint a főzőlap. Így a lábasnak már csak a forrásban tartást kell elvégeznie, ami a főzési időt is lerövidíti.

A vízforraló helye is számít a konyhában: ha a pult távoli sarkában van, sokan lustaságból egyszerre forralnak fel egy egész kannát, hogy ne kelljen többször odamenni. Ha viszont a kanna a mosogató és a bögrék közelében van, könnyebb mindig csak annyit tölteni bele, amennyi kell. Egy jól látható vízszintjelzés vagy egy átlátszó kanna is segít abban, hogy pontosan lásd, mennyi víz van benne.

3. Kis lábast teszel a nagy főzőlapra

Ha a lábas kisebb, mint a főzőlap, a széleken körbe a levegőt fűtöd. Egy ír energiaszolgáltató tanácsai szerint mindig a lábas aljához illő méretű főzőlapot kell választani, hogy a hő az ételbe menjen, ne a konyhába. Ez minden tűzhelytípusnál igaz, a kerámialapnál és a gáznál a legnagyobb a veszteség.

Fordítva sem jó: a nagy lábas a kis főzőlapon lassan melegszik fel, és a főzés tovább tart, mint kellene. Gáztűzhelynél a láng soha ne nyaldossa körbe az edény oldalát, mert az a hő egyenesen a levegőbe megy, és közben az edény fogantyúja is felforrósodik.

Az edény alja is számít. Egy domború, megvetemedett aljú lábas csak egy kis felületen érintkezik a kerámialappal vagy az indukciós felülettel, ezért lassabban melegít. Ha a lábas billeg a lapon, ideje lecserélni, mert minden főzésnél több energiát visz, mint egy sík aljú edény.

Az indukciós főzőlapok ebben a legkíméletesebbek, mert csak ott fűtenek, ahol az edény alja érinti őket, és a legtöbb típus fel is ismeri az edény méretét. A kerámia- és öntöttvas lapok viszont a teljes felületüket felfűtik, ezért náluk a méretválasztás sokkal többet számít. A gáznál pedig a lángot úgy állítsd be, hogy az csak az edény alját érje, a peremét soha.

A főzőlap kiválasztásánál a recept is számít: egy nagy adag leveshez a nagy főzőlap a jó, egy kis tojásrántottához a legkisebb. A legtöbb tűzhelyen a négy főzőlap között van egy kicsi, egy nagy és két közepes, de sokan megszokásból mindig ugyanazt használják. Sokat számít, ha minden edényhez a hozzá illő lapot választod.

Hogy egy óra főzés mennyibe kerül indukciós és gáztűzhelyen, azt az indukciós és a gáztűzhelyes főzés óradíjáról szóló cikkünkben számoltuk ki.

4. Mindig előmelegíted a sütőt, és a végén kihasználatlanul hagyod

Az elektromos sütő a konyha egyik legkevésbé hatékony gépe. Egy amerikai építési szakportál által idézett laboratóriumi adatok szerint a hagyományos elektromos sütő főzési hatásfoka 12 százalék körül van, vagyis a megvett energia nagy része a sütő falát és a konyhát melegíti. Ezért minden perc, amit a sütő üresen tölt, sokba kerül.

Az ír energiaszolgáltató szerint a sütemények többségének valóban kell az előmelegített sütő, sok hétköznapi étel viszont, például a rakott ételek, a sült zöldség vagy a hús, hideg sütőbe téve is elkészül, csak néhány perccel tovább tart. Ilyenkor az előmelegítési idő nagy része megspórolható.

A sütés végén pedig a sütő még sokáig forró marad. Egy brit lakhatási szervezet energiatakarékossági tanácsai szerint a sütőt 5-10 perccel a sütési idő vége előtt kapcsold ki, a maradék hő befejezi a sütést. Ugyanez igaz a kerámia főzőlapra is: a krumplit vagy a rizst az utolsó percekben már a kikapcsolt, de még forró lapon is készre főzheted.

Az elektromos sütő hatásfoka 12 százalék körül van, ezért a sütő utómelegét kihasználni és a felesleges előmelegítést elhagyni a konyha egyik legjobb spórolási módja.

A sütő utómelegét másra is használhatod: a kikapcsolt, de még meleg sütőben megpirul a kenyérkocka, kiszárad a mosott fűszernövény, vagy langyosan tartható a tányér a vacsorához. Ha egyszerre többféle ételt sütsz, például húst és sült zöldséget, tedd be őket egy menetben, egymás alatt két tepsiben, mert a sütő felfűtése a legnagyobb költség, a sütés közbeni fenntartás már kevesebb.

Hogy egy óra sütés a sütőben és a légsütőben mennyibe kerül, azt a sütő és a légsütő óradíjáról szóló cikkünkben számoltuk ki.

5. A hűtő a sütő mellett áll, és a rácsa csupa por

A hűtő a hőt a hátsó vagy alsó rácsán keresztül adja le a konyhába. Ha ez a rács poros, vagy a hűtő szorosan a falnak van tolva, a kompresszornak többet kell dolgoznia ugyanannyi hűtéshez. Egy brit energiahatékonysági oldal szerint a hűtő mögötti rácsra lerakódott por miatt a kompresszor nehezebben dolgozik, ezért időnként porszívózd le.

A hely is számít. Ha a hűtő a sütő, a mosogatógép vagy a radiátor mellett áll, vagy egész nap rásüt a nap, a környezete melegebb, és a hűtő többet fogyaszt. Egy új konyhánál ezért a hűtőt tervezd a hőforrásoktól távolabbra, egy meglévőnél pedig legalább néhány centi szellőzőrést hagyj mögötte és felette.

A brit Energy Saving Trust egy egyszerű trükköt is ajánl: a fagyasztott ételt a hűtőben olvaszd ki, mert ott hűtőelemként működik, és tehermentesíti a kompresszort. A meleg ételt viszont ne tedd be forrón, várd meg, amíg szobahőmérsékletűre hűl, de ne hagyd órákig a konyhapulton.

A hűtő belső hőmérsékletét is ellenőrizd időnként egy egyszerű konyhai hőmérővel, mert a tárcsás termosztát számai nem fokokat jelentenek, hanem csak fokozatokat. Az ajánlott tartomány 3-5 fok, ennél hidegebb beállítás nem tartja tovább frissen az ételt, csak több áramot fogyaszt. A hűtőben a polcok között hagyj helyet a levegő áramlásának, mert a túlzsúfolt hűtő egyenetlenül hűt.

A hűtőajtó nyitogatása is sokba kerül: minden nyitáskor kiáramlik a hideg levegő, és a helyére meleg, párás konyhai levegő kerül, amit a hűtőnek újra le kell hűtenie. Ha főzés előtt egyszerre veszed ki az összes hozzávalót, és nem állsz percekig nyitott ajtóval a hűtő előtt, a kompresszornak kevesebbet kell dolgoznia. A hűtő belső világítása ilyenkor is ég, és szintén meleget termel.

Az ajtótömítés is fontos: ha a gumi elöregedett vagy penészes, a hideg kiszökik. Hogy hogyan tisztítsd meg, azt a hűtő ajtótömítésének penészéről szóló cikkünkben írtuk le.

6. Félig üres a fagyasztó, és vastag a jégpáncél

A fagyasztóban a jégréteg úgy működik, mint egy szigetelés: minél vastagabb, annál nehezebben jut át rajta a hideg, és a kompresszornak annál többet kell dolgoznia. Ezért a jeget rendszeresen le kell olvasztani, amikor már néhány milliméteresre hízott. A no frost fagyasztóknál ez a gond nem jelentkezik, ott a gép magától leolvaszt.

A leolvasztásra a legjobb időpont a tél, amikor a fagyasztott élelmiszert néhány órára a hideg erkélyen vagy a teraszon, hűtőtáskában is tárolhatod. Egy brit lakhatási szervezet tanácsai szerint a félig üres fagyasztó is több energiát használ, ezért az üres helyeket például fagyasztott vizes palackokkal vagy összegyűrt újságpapírral is kitöltheted.

Ez a hat szokás együtt nem egy-két forintról szól. Ha a fedő, a vízforraló, a főzőlapméret, a sütő utómelege és a hűtő elhelyezése mind rendben van, egy átlagos háztartásban évente több ezer forint marad a zsebben, új gép vásárlása nélkül. A leggyorsabb eredményt a vízforraló és a sütő hozza, mert ezek a legnagyobb teljesítményű konyhai gépek.

A legegyszerűbb, ha egyszerre csak egy szokást változtatsz meg, és két-három hét alatt automatikussá válik. Utána jöhet a következő, így nem kell egyszerre mindenre figyelni.

A fagyasztóba kerülő ételt jól zárt dobozban vagy zacskóban tedd be, mert a rosszul zárt dobozból elpárolgó víz is a jégréteget hízlalja. Ugyanez igaz a meleg ételre: ha langyosan kerül a fagyasztóba, a belőle felszálló pára a falakon azonnal dérré fagy. A jól csomagolt, lehűtött étel tovább is eltartható, és nem lesz fagyasztási égés a felületén.

Források: Selectra, Energy Saving Trust, SSE Airtricity, Hafod, Green Building Advisor, The Green Age

0 commentaires:

Enregistrer un commentaire