
Ugyanaz a marhalábszár, ugyanaz a hagyma és a paprika, a vendéglőben mégis sűrűbb a pörkölt szaftja, mélyebb a gulyás íze, és selymesebb a krumplipüré. A különbség ritkán a hozzávalókban van. Sokkal inkább abban, hogy a konyhán senki nem siet ott, ahol otthon mi igen, és néhány lépést, amit otthon fölöslegesnek tartunk, ott soha nem hagynak ki.
Összeszedtük a hat legfontosabbat, szakácsok módszerei és a klasszikus magyar szakácskönyvek alapján. A legtöbbhöz nem kell semmilyen különleges eszköz, csak egy kis türelem. Nem rohanva készítik az ételeket, hiszen ez a munkájuk, nem vár rájuk más teendő abban az időben.

1. A hagyma nem öt percig, hanem lassan pirul
Otthon a hagymát gyakran csak addig hagyjuk a zsírban, amíg megfonnyad, aztán már jön is rá a hús. A vendéglői pörkölt és gulyás alapja viszont a lassan, közepes lángon pirított hagyma. Kovács Renátó, akinek gulyáslevesét a Telex gasztrorovata az ország egyik leghíresebbjének nevezte, kockára vágott füstölt szalonnát olvaszt ki lassú lángon, a pörcöket kiszedi, és a zsírban aranybarnára pirítja a vöröshagymát.
A lassan pirított hagyma szétfő a szaftban, és ez sűríti be liszt nélkül. A gyorsan, nagy lángon pirított hagyma könnyen megég a szélén, és keserű lesz tőle az egész étel, a félig nyers pedig darabos marad.
A pörkölt szaftját nem liszt sűríti, hanem a lassan pirított, szétfőtt hagyma.
A zsiradék is számít. A füstölt szalonnából kiolvasztott zsír füstös ízt ad, ami az olajjal készült pörköltből hiányzik. Ha nincs otthon szalonna, a sertészsír is jobb választás, mint a semleges ízű olaj. A hagymához adj egy csipet sót is: a só kihúzza belőle a nedvességet, így gyorsabban puhul, és kisebb az esélye, hogy a széle megég, mielőtt a közepe megpuhul.

2. A pirospaprika nem a forró zsírba kerül
A pörkölt legkönnyebben elrontható pillanata a fűszerpaprika. Otthon sokan a sistergő hagymára szórják, és ott hagyják, amíg a húst előveszik. A paprika cukortartalma ilyenkor pillanatok alatt megég, és a pörkölt keserű, barnás színű lesz.
Gundel Károly a Kis magyar szakácskönyvben azt írja, hogy a hőfokot csökkentve, a nem túl forró hagymás zsírban kell gyorsan elkeverni a fűszerpaprikát, és csak utána jöhet rá a hús. A vendéglői konyhán ezért a paprika előtt az edény egy pillanatra lekerül a lángról, vagy a lábast félrehúzzák.
A pörkölt és a gulyás színét szinte teljesen a paprika adja, ezért a szakácsok nem spórolnak vele, de nem is szórják túl. A túl sok fűszerpaprikától a szaft édeskés és sűrű, pépes lesz, a túl kevéstől fakó.
Ha bizonytalan vagy, csinálj így otthon is: vedd le a lábast a tűzről, várj fél percet, szórd bele a paprikát, keverd el gyorsan, és azonnal mehet rá a hús vagy egy kevés víz. A folyadék lehűti a zsírt, a paprika így nem ég meg, a színe pedig élénkpiros marad.
A paprika minősége is sokat számít. A régóta nyitva álló, kifakult őrlemény ízét a legjobb technika sem hozza vissza, ezért a fűszerpaprikát jól záródó dobozban, sötét, hűvös helyen tárold.
Ha a paprika mégis megégett, ne próbáld menteni több vízzel vagy cukorral. A keserű íz a hosszú főzés alatt sem tűnik el, sőt az egész szaftot átjárja. Ilyenkor a legegyszerűbb, ha a hagymás alapot félreteszed, és tiszta zsírral, friss hagymával újrakezded. Ez öt perc veszteség, de megmenti a kiló húst.

3. A hús külön pirul, nem a hagymán párolódik
Otthon a húst általában egyszerre beleborítjuk a hagymás alapba. A hagyma ilyenkor már levet eresztett, a hús egy része pedig a saját levében kezd főni, ahelyett hogy megpirulna. Kovács Renátó ezért a gulyáshoz a lábszárat gyufásdoboznyi darabokra vágja, és külön serpenyőben, olajon körbepirítja, sózza, borsozza, és csak utána keveri a pörköltalaphoz.
A pirítás közben a hús felületén barna kéreg képződik, ami a szaftnak is mélyebb ízt ad. Ehhez az kell, hogy a serpenyő forró legyen, és ne zsúfold tele: inkább két-három adagban pirítsd a húst, mert ha egyszerre túl sok kerül bele, lehűl a serpenyő, és a hús levet ereszt.
Pirítás előtt töröld szárazra a húskockákat papírtörlővel. A nedves felület a forró olajban nem pirul, hanem gőzölög, és a hús szürke marad. A sót is közvetlenül a pirítás előtt szórd rá, ne órákkal korábban, mert a só kihúzza a húslevet.
A hús fajtája is meghatározza, mennyire lesz omlós a pörkölt. Lassú főzéshez a kötőszövetes részek a jók, például a lábszár vagy a nyak, mert ezek órák alatt zselatinossá puhulnak, és sűrítik a szaftot.
A pirított húst a serpenyőből a hagymás alapra borítva ne felejtsd ott a serpenyő alján maradt barna réteget sem. Önts rá egy kevés vizet vagy alaplét, kaparj fel mindent fakanállal, és ezt is öntsd a pörkölthöz, mert ebben van a pirítás íze.
Hogy a boltban melyik marhahús való pörköltnek, arról egy hentes tanácsait is összegyűjtöttük: ezt árulja el a marhahús zsírjának színe.

4. Víz helyett alaplé, és abból is csak kevés
A legnagyobb különbség talán a folyadék. Otthon a pörkölt alá egyszerre öntünk egy bögre vizet, hogy biztosan ne égjen le, a gulyásnál pedig rögtön felöntjük az egészet. Gundel Károly szerint viszont a pörkölt alá mindig csak kevés vizet kell önteni, amikor a leve elfőtt, hogy a hús ne főjön, hanem rövid lében, szinte a saját zsírjában pörkölődjön.
A vendéglői gulyásnál sokszor még víz sincs. Kovács Renátó szárnyas alaplevet ad a gulyáshoz, fokozatosan, amíg bő pörkölt állagot kap, és a hús körülbelül két óra alatt puhul meg. A Telex összefoglalója szerint a szakácsok ma általában külön főtt alaplevet használnak a levesekhez.
A pörkölt alá mindig csak annyi folyadék kerüljön, amennyi elfő, mielőtt a következő adagot öntöd.
A pörköltet a legjobb fedő alatt, lassú tűzön főzni, és időnként megnézni. Ha a leve elfőtt, és a hús a zsírjában sercegni kezd, hagyd egy percig pirulni, csak utána önts alá egy kevés folyadékot. Ezt a lépést a főzés alatt többször is megismételheted, minden körrel sűrűbb és sötétebb lesz a szaft.
Az alaplé otthon sem bonyolult. Sokan úgy gondolják, hogy az alaplé csak a levesekbe kell, pedig a pörkölt szaftjának is sokat ad, főleg ha sovány húsból készül. Ha főzöl egy fazék húslevest, a levéből tegyél félre egy-két litert, és fagyaszd le adagonként. A legközelebbi gulyásnál vagy pörköltnél ezt használd víz helyett. Ha a húsleves zavaros szokott lenni, ezt a hat hibát kerüld el.

5. A zöldség és a köret nem fő együtt a hússal
Otthon a gulyásba ugyanabba a fazékba dobjuk a sárgarépát és a krumplit is, és mire a hús megpuhul, a krumpli szétesik, a répa pedig fakóra fő. A vendéglői konyhán a hús, a zöldség és a köret gyakran külön készül, mindegyik a saját idejéig. A Telex cikke szerint a szakácsok az elmúlt húsz évben sokat dolgoztak a leveseken, és a hús meg a zöldség is külön készül, hogy mindegyik a lehető legjobb állagú legyen.
Kovács Renátó a sárgarépát formára vágja, sós-cukros vízben blansírozza, majd jeges vízben lehűti. A burgonyát héjában, egészben főzi puhára, félbevágja, kacsazsírban megpirítja, és csak tálaláskor teszi a levesbe.
Ezt otthon egyszerűbben is megoldhatod: a krumplit tedd a gulyásba csak az utolsó húsz-huszonöt percre, amikor a hús már majdnem puha. Így nem főzi szét a lé, és nem is szívja magába az összes fűszert. A sárgarépát és a fehérrépát nagyobb darabokra vágd, és a krumplival együtt add hozzá, így megtartják a színüket és a formájukat.
A gulyásba a krumpli csak az utolsó húsz-huszonöt percre kerüljön, akkor nem fő szét.
A gulyás egyébként másnap sem rosszabb, sőt a hűtőben pihenve az ízek összeérnek. Ha előre főzöl, a krumplit és a zöldséget ilyenkor is csak az újramelegítéskor add hozzá, így nem lesz belőlük kása.
A pörkölt mellé a köret is frissen az igazi. A házi nokedli sokkal jobban felszívja a szaftot, mint a bolti száraztészta. Ötleteket ebben a pörköltes és paprikásos válogatásunkban is találsz.

6. A krumplipüré nem botmixerrel készül
A vendéglői püré selymes, könnyű, és nem ragad a villára. Joël Robuchon francia séf receptje, amit a The Guardian is közölt, egy kiló krumplihoz 250 gramm vajat és 250 milliliter tejet ír. A burgonyát héjában, hideg, sós vízből indítva főzi meg, majd meghámozza, és krumplinyomón vagy finom lyukú passzírozón töri át.
A botmixer és a robotgép ehhez nem jó. A gyors kések túl sokat dolgoznak a krumplin, a püré ettől ragacsos, enyveshez hasonló lesz. Az áttört krumplit Robuchon kis lángon fakanállal kevergeti, hogy kicsit kiszáradjon, aztán apránként, folyamatos keveréssel adja hozzá a hideg, kockára vágott vajat, végül vékony sugárban a forró tejet.
A krumpli fajtája is számít. A lisztes krumpli, amit a zacskón C típusként, sütni valóként jelölnek, puhára fő és könnyen törhető, ezért pürének ez a legjobb. A salátának való, A típusú krumpli viszont viaszos marad, és nehezen lesz belőle sima püré.
A vaj mennyiségét persze nem kell követned, a háztartásban a fele is bőven elég. A sorrend viszont számít: előbb a vaj, aztán a forró tej, és mindig melegen. Ha hideg tejet öntesz a krumplira, a püré lehűl, és nehezebben lesz sima.
Ha a püré kész, de még várni kell a tálalással, ne a tűzön tartsd, mert lent odakap, fent kiszárad. Tedd egy fedővel lefedett tálba, a tálat pedig egy lábas forró víz fölé, és tálalás előtt keverd át egy kanál forró tejjel.
Egy másik szakácsfogásról is írtunk már: egy csipet szódabikarbóna a krumplipürébe még könnyebbé, habosabbá teszi.
Források: The Guardian, Joël Robuchon’s best mashed potatoes in the world, Gundel Károly: Kis magyar szakácskönyv
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire