
Ha gyors árnyékot szeretnél a kertbe, de nem akarsz császárfát, hat Európában őshonos, hazánkban is honos fa közül választhatsz: a korai juhar, az ezüsthárs, a vadcseresznye, a közönséges nyír, a mézgás éger és a fehér fűz. Egyik sem nő olyan robbanásszerűen, mint a császárfa, amelynek gyökérsarja egy szezon alatt öt méternél is magasabbra nőhet. Cserébe egyik sem idegen faj, amely a magjával a környék természetes élőhelyeire kerülne.
A november ráadásul jó idő az ültetésre: a lombhullás után kapható szabad gyökerű csemetéket a fagyok beállta előtt még elültetheted, és tavaszra a gyökerük megkapaszkodik. Az erdészek is őshonos fafajokat kérnek a kertekbe, a bálványfa ültetése elleni felhívásban hasonló, őshonos fákat ajánlottak helyette. A hat fát kétféle kertre bontottuk: az első négy átlagos, a vízigényes két faj nedves talajra való.
1. Korai juhar (Acer platanoides)
A korai juhar Európa legelterjedtebb őshonos juharfaja. Az uniós erdészeti fafajatlasz (European Atlas of Forest Tree Species) gyors növekedésű fának írja le, amely a talajjal és a termőhellyel szemben sem válogatós. Kertben nagyjából 12-18 méteresre nő, sűrű, kerek koronát nevel, ami alatt nyáron mély árnyék van. Tavasszal a lombfakadás előtt sárgászöld virágokkal borul be, ősszel sárgára színeződik.
A hátránya a sűrű lomb: a korona alatt alig nő meg a fű. Az atlasz szerint a forró, száraz nyarak után a juharfélék kéreggombás betegsége is megtámadhatja, ezért az Alföld homokos, aszályos részein inkább az ezüsthársat válaszd. Érdekesség, hogy Észak-Amerikában, ahová dísz- és utcafának vitték, az atlasz szerint elvadult és inváziós lett. Európában viszont őshonos, itt a természetes erdők része, nem idegen jövevény.
2. Ezüsthárs (Tilia tomentosa)
Az ezüsthárs Délkelet-Európában őshonos, levele fonákja ezüstös, szélben csillog. A Floridai Egyetem fafajleírása szerint gyorsan nő, 15-21 méter magas lesz, és jobban tűri a szárazságot, mint a többi hársfaj. A városi körülményeket, a tömörödött talajt és a szennyezett levegőt is elviseli, ezért utcafának is gyakran ültetik.
Aszályos, homokos kertbe a gyorsan növő fák közül az ezüsthárs a legjobb választás, mert jobban bírja a szárazságot a többi hársnál.
Nyáron illatos virágai rengeteg méhet vonzanak. A hátránya a levéltetű: a ragacsos mézharmat, amit kiválasztanak, alatta az autón, a kerti bútoron fekete, kormos réteggé sötétül. A fa tövénél időnként sarjak is nőnek, ezeket rendszeresen vágd le.
3. Vadcseresznye (Prunus avium)
A vadcseresznye a termesztett cseresznye őse, és az egyik leggyorsabban növő őshonos lombos fa. A brit királyi kertészeti társaság (RHS) leírása szerint tíz év alatt nagyjából 8 méter magas és 5 méter széles lesz, húsz év alatt 14 méteres, kifejlett korában 20 méter körüli. Fiatalon keskeny, felfelé törő, idősebb korában szétterülő koronát nevel.
Tavasszal fehér virágtakaróba borul, nyáron a kis, a termesztettnél kevésbé édes gyümölcseit a madarak eszik, ősszel a lombja sárgától a vörösig színeződik. A brit erdészeti kutatóintézet szerint viszont bőven hoz gyökérsarjat, ezért gyepes kertben a fa körül évről évre megjelennek a kis hajtások, ezeket fűnyírással tarthatod kordában.
Napos, tágas helyet kér. Az erdészeti leírások szerint fényigényes, és nem szereti, ha más fák szorongatják, ezért ne zsúfold a sövény vagy a nagyobb fák közé. A pangó vizes talajt nem szereti, minden más talajon jól megél. A faanyaga is értékes: egy brit erdészeti szakmai összefoglaló szerint fatermesztésben a vadcseresznye akár kétszer annyi bevételt hozhat, mint a bükk, így nemcsak a gyors növekedése miatt kedvelik.
A vadcseresznye tíz év alatt nagyjából nyolcméteres fa lesz, és tavasztól őszig díszít.
A gyümölcsfákhoz hasonlóan a vadcseresznyénél is számít a hely, a gyümölcsfa rossz ültetési helyeiről szóló cikkünk erre a fára is érvényes.
4. Közönséges nyír (Betula pendula)
A nyír a gyorsan növő fák közül a legkönnyebb árnyékot adja: ritkás, csüngő ágú koronája alatt a fű is megél. A brit kertészeti szakmagazinok évente nagyjából fél méteres növekedéssel számolnak, a kifejlett fa 20-25 méteres is lehet. A fehér kérge nyolcéves kor körül fejlődik ki teljesen, ezért télen is mutatós. A brit Gardeners’ World szerint a legtöbb talajon megél, a városi levegőt és az időnkénti pangó vizet is elviseli. Ha többtörzsű, ligetes hatást szeretnél, három csemetét egy gödörbe is ültethetsz.
A hátránya kettős. A nyír rövid életű fa, a kertben jellemzően csak néhány évtizedet él, tehát nem száz évre ültetsz. A virágpora pedig az egyik legerősebb tavaszi allergén, ezért ha a családban valaki pollenallergiás, inkább mást válassz. Az allergiás pollenszezonokról szóló cikkünkben a nyír is szerepel.
5. Mézgás éger (Alnus glutinosa)
A mézgás éger a patakpartok és a vizenyős rétek fája, és ott, ahol más fa megfullad, gyorsan nő. Egy belga, holland és angol erdészek által írt összefoglaló szerint az első hét-tíz évben nagyon gyorsan nő, utána a növekedése erősen lelassul. Különleges tulajdonsága, hogy a gyökerén élő baktériumokkal megköti a levegő nitrogénjét, így a szegény talajt is javítja. A gyökérzete a vizes, levegőtlen talajhoz is alkalmazkodott, és a partot is megköti, ezért patak vagy árok mellé különösen jó.
Nedves, mélyen fekvő kertrészbe vagy a kerti tó mellé ideális. Száraz kertben viszont nem érzi jól magát, és az amerikai bővítőszolgálatok szerint kis kertbe, díszfának nem a legjobb választás, mert sok gondozást igényel és sűrűn szórja a magját.
6. Fehér fűz (Salix alba)
A fehér fűz a legnagyobbra növő fűzfajunk, 20-25 méteres is lehet, és ha a talaj nedves marad, rendkívül gyorsan nő. Ezüstös levele miatt szélben ugyanúgy csillog, mint az ezüsthárs. A dugványa könnyen gyökeresedik, egy levágott ág leszúrva is megered.
Az éger és a fűz csak a kert nedves, vizenyős részén nő gyorsan, a száraz homokon mindkettő szenved.
A gyökere viszont aktívan keresi a vizet, és a faiskolák is arra figyelmeztetnek, hogy a megrepedt csatornacsövekbe, szikkasztóba is benő. A gyökerei sűrűn, a felszín közelében futnak szét, ezért a fa alatt a gyep és a járda is megszenvedheti. Ezért a háztól, a csatornától és a szikkasztótól tartsd távol, a ház mellé nem való fákról szóló cikkünkben ennek a veszélyeit is leírtuk.
Melyiket hova ültesd?
- Száraz, homokos, alföldi kertbe: ezüsthárs, másodikként korai juhar.
- Átlagos kertbe, ahol gyors árnyék és tavaszi virág is kell: vadcseresznye vagy korai juhar.
- Ahol a fű is maradjon meg a fa alatt: közönséges nyír, ha nincs a családban nyírpollen-allergiás.
- Nedves, vizenyős kertrészbe, tó mellé: mézgás éger vagy fehér fűz, a háztól távol.
Bármelyiket választod, az első két nyáron rendszeresen öntözd, mert a gyors növekedéshez a fiatal fának víz kell. Ültetésnél a gödör legyen kétszer olyan széles, mint a gyökérzet, és a csemete ne kerüljön mélyebbre, mint a faiskolában állt.
Források: European Atlas of Forest Tree Species: Acer platanoides, University of Florida IFAS: Tilia tomentosa, RHS School Gardening: Wild cherry, Claessens és mtsai (2008): Ecology and silviculture of black alder
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire