
November végén a kertben már alig akad tennivaló: a fák lombja lehullott, az ágyások pihennek, a szerszámok a fészerben várják a tavaszt. A kertész számára ez a legjobb idő arra, hogy leüljön egy jó könyvvel, és végiggondolja, mit csinálna másképp a következő szezonban.
A kertészeti könyvek piaca hatalmas, a polcokon a fényes, látványos albumoktól a vékony zsebkönyvekig mindenféle kiadvány megtalálható. Mi négy olyan könyvet választottunk, amelyek magyarul is elérhetők, és nem a szép képeik, hanem a gyakorlati tudásuk miatt érdemelnek helyet a könyvespolcon. Kettő régi klasszikus, amelyet ma inkább antikváriumban találsz meg, kettő pedig azoknak szól, akik egy-egy konkrét területet szeretnének alaposabban megtanulni.
Mindegyik könyvnél leírjuk, ki írta, miről szól, kinek ajánljuk, és hol keresd.

1. Bálint György: Gyümölcsöskert
Az első könyv szerzőjét szinte minden magyar kertbarát ismeri. Bálint György, az ország Bálint gazdája 1919-ben született, és 2020-ban, 101 éves korában hunyt el. A We Love Budapest szerint a legtöbben az Ablak című tévéműsorból emlékeznek rá, amelynek közel 30 évig volt a szakértője.
A tévés ismertség előtt azonban Bálint György évtizedekig kertészmérnökként és szakíróként dolgozott. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertgazdaság című lapjában megjelent megemlékezés szerint legelső népszerűsítő könyve, a Gyümölcsöskert, 1972-ben jelent meg először, hat kiadást ért meg, és mintegy 200 ezer példányban kelt el.
Egy kertészkönyv, amely fél évszázad alatt hat kiadást és 200 ezer olvasót ért meg, joggal maradt a polcokon.
A könyv a házikerti gyümölcstermesztés klasszikusa. Azoknak szól, akik néhány gyümölcsfát, bogyós cserjét szeretnének a kertjükben, és meg akarják érteni, mire van szükségük a telepítéstől a termőre fordulásig. Bálint gazda stílusa közérthető, gyakorlatias, és a szakkifejezéseket is a hétköznapi kertész nyelvére fordítja le.
Kinek ajánljuk:
- akinek van néhány gyümölcsfája, de nem biztos benne, hogy jól bánik velük;
- aki most tervez gyümölcsöst telepíteni a kertjébe;
- aki a magyar kertészeti hagyomány egyik alapművét szeretné a polcán tudni.
A régebbi kiadások ma főleg antikváriumokban kaphatók, de a nagy példányszám miatt viszonylag könnyű rájuk akadni. A gyümölcsfák téli gondozásáról, például a törzs meszeléséről korábban mi is írtunk: ezért meszelik ki késő ősszel a gyümölcsfák törzsét.

2. Geoff Hamilton: Az élet kertje. A biokertészet kézikönyve
A második könyv szerzője a brit kertészkedés egyik legismertebb alakja. Geoff Hamilton 1936-ban született, és 1996-ban hunyt el. A brit DK kiadó szerint 17 évig volt a BBC Gardeners’ World című, ma is futó kertészeti műsorának műsorvezetője, és Nagy-Britannia egyik legkedveltebb kertészének tartják.
Az élet kertje magyarul 1993-ban jelent meg az Officina Nova kiadónál. Az Agroinform egyik hirdetésének adatai szerint a 288 oldalas, színes fotókkal és ábrákkal illusztrált kötetet Alföldy Boruss Istvánné fordította, a magyar kiadás szerkesztői között pedig Bálint György neve is szerepel. Ez a két nagy kertész találkozása a könyv egyik különlegessége.
A biokertészet nem lemondás, hanem a talaj megértése: Hamilton könyve ezt a szemléletet tanítja meg.
A Hernádi Antikvárium leírása szerint a könyv fejezetei a biológiai termesztési módokat, a talajt, a talajjavítás négy szakaszát, a talajjavító anyagokat, a komposztálást, az egészséges kert kialakítását, a növénytársulásokat, valamint a fűszer- és gyógynövényeket tárgyalják. Az Agroinform ismertetője szerint Hamilton nem a szélsőséges nézeteket képviseli: úgy gondolja, a termesztési feltételeket kell optimálisra állítani, a vegyszereket pedig csak végső esetben szabad használni.
Kinek ajánljuk:
- aki vegyszer nélkül, vagy minél kevesebb vegyszerrel szeretne kertészkedni;
- aki komposztálni kezdene, de nem tudja, hogyan fogjon hozzá;
- akit érdekel, mely növények segítik egymást az ágyásban.
A könyv ma elsősorban antikváriumokban és használtkönyv-hirdetések között kapható, angolul pedig Organic Gardening címmel újabb kiadásokban is megjelent. A kerti hulladék okos felhasználásáról mi is írtunk korábban, például arról, hogy mire jó a fahamu a kertben, és hova nem szabad szórni.

3. Heinrich Beltz és szerzőtársai: A metszés zsebkönyve
A harmadik könyv egyetlen témára koncentrál, de azt nagyon alaposan járja körül. A metszés az a kerti munka, amelytől a legtöbb kezdő kertész tart. Félnek, hogy rossz helyen vágnak, hogy túl sokat vagy túl keveset vesznek le, és hogy a fa vagy a bokor emiatt nem hoz termést vagy nem virágzik.
A metszés zsebkönyve német szerzők, Heinrich Beltz, G. Großmann, H. Hübscher és H. Pirc munkája, magyarul a Cser Kiadó adta ki. A Gazdabolt adatai szerint a kötet 456 oldalas, több száz színes fotóval és rajzzal, ami egy zsebkönyvtől szokatlanul részletes. A cél az, hogy az olvasó szakszerűen és helyesen tanuljon meg metszeni, és így jó gyümölcstermést, valamint szépen virágzó, formás cserjéket érjen el.
A könyv négy nagy részre oszlik:
- díszcserjék és bokrok, a bő virágzáshoz szükséges helyes metszéssel;
- rózsák, fajtánként eltérő metszési módokkal;
- gyümölcsfák az almától egészen a diófákig;
- formára nyírt lomblevelű és örökzöld növények, különböző alakítási módszerekkel.
A metszésnél nem a bátorság, hanem az időzítés és a vágás helye számít a legtöbbet.
Kinek ajánljuk:
- akinek sok díszcserjéje és rózsája van, és mindegyiket másképp kellene metszeni;
- akinek sövénye vagy formára nyírt növénye van;
- aki a gyümölcsfáit szeretné maga metszeni, ahelyett hogy minden évben szakembert hívna.
A télvégi metszés előtt jó alkalom átlapozni. Arról, hogyan bírják a fák a fagyot, korábban egy külön cikkben írtunk: miért nem fagynak szét a fák télen, ha tele vannak vízzel.

4. Bálint György és Berta Béla: Kertbarátok műsora
Az utolsó könyv egy igazi kordokumentum, és egyben tanácsadó kézikönyv is. A Kertbarátok műsora a rádióban hallottuk alcímmel jelent meg 1983-ban a Mezőgazdasági Kiadónál, a Kertünk, házunk, otthonunk sorozatban. A szlovákiai SVKK könyvtári katalógusa szerint a kötet 313 oldalas, szerzői Bálint György és Berta Béla, az illusztrációkat Aranyossy Árpád készítette.
Ahogy az alcíme is mutatja, a könyv a rádiós kertbarát műsorok anyagából készült. Abban az időben, amikor még nem volt internet és kertészeti fórum, a kertészkedők a rádióból és a levelekből tanultak. Bálint gazda a We Love Budapest szerint arra is figyelt, hogy a neki érkező olvasói leveleket mindig megválaszolja, sokszor utána is nézett a kérdésnek.
Ez a kérdés-válasz szemlélet adja a könyv értékét ma is. Nem elméleti tankönyv, hanem a hétköznapi kertészek valódi problémáiból és az azokra adott gyakorlati válaszokból áll össze.
A régi rádiós kertbarát műsorok tanácsai ma is működnek, mert a kert sem változott meg az elmúlt évtizedekben.
Kinek ajánljuk:
- aki szereti a régi, közérthető, kérdés-válasz formájú szakkönyveket;
- akit érdekel, hogyan kertészkedtek a nyolcvanas években a magyar házikertekben;
- aki ajándékot keres egy idősebb kertbarátnak, akinek ez a könyv emlékeket is ébreszthet.
A kötet ma csak antikváriumokban és használtkönyv-oldalakon kapható.
Ha a négy könyvből csak egyet választanál, a kezdőknek Bálint György Gyümölcsöskertje, a vegyszermentes kertészkedés iránt érdeklődőknek Hamilton könyve, a metszéstől tartóknak pedig a metszési zsebkönyv a legjobb kiindulópont. Ősszel a lehullott falevelekkel is sok tennivaló akad, erről korábban írtunk: fűnyíróval mész át a faleveleken?
Források: Kertgazdaság (MATE), We Love Budapest, Hernádi Antikvárium, Agroinform, Gazdabolt, SVKK katalógus, DK
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire