hit tracker

Top Ad 728x90

vendredi 23 octobre 2026

Egy furcsa háromszög alakú fénnyel kezdődött az űrből. Most egy fizikus olyasmit fedezett fel, amit előtte senki sem látott

Egy furcsa háromszög alakú fénnyel kezdődött az űrből. Most egy fizikus olyasmit fedezett fel, amit előtte senki sem látott

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói október elején a Nature Astronomy folyóiratban írták le az első olyan rendszert, amelyben egy kis tömegű csillag egy másik kis tömegű égitestből táplálkozik. A ZTF J0440+2325 nevű páros nagyjából 300 fényév távolságra található tőlünk, a Tejútrendszerben. A felfedezés már évekkel ezelőtt kezdődött, akkor ugyanis egy fényjelet vettek észre, amelyet senki sem értett. Kevin Burdge, az MIT fizikusa egy égboltfelmérés adatai között talált egy forrást, amelynek a fényessége 87 percenként ismétlődő mintázatot mutatott, de nem a megszokott alakban.

Honnan érkezett ez a jel?

A Zwicky Transient Facility (ZTF) a kaliforniai Palomar Obszervatórium 48 hüvelykes, 1,2 méteres Samuel Oschin-teleszkópjára szerelt kamera. A Caltech leírása szerint egyetlen felvételen 47 négyzetfoknyi égboltot lát, és három éjszaka alatt végigpásztázza az egész látható eget. Ezzel az eszközzel el lehet kapni a fényesség hirtelen változásait: szupernóvákat, kitöréseket, pulzáló csillagokat. A rendszer amit sokáig nem értettek mi lehet és honnan jöhet, ennek az adatai között bukkant fel, a kutatók pedig további távcsöveket fordítottak felé, hogy megfejthessék mi is ez valójában.

Mi az a barna törpe?

A barna törpe átmenet a bolygó és a csillag között. A Kanadai Űrügynökség szerint nagyjából 13-80 jupitertömegű, ennyi nem elég ahhoz, hogy a belsejében tartósan beinduljon a hidrogén fúziója, ezért gyakran „elbukott csillagnak” is nevezik. A mostani rendszerben a csillag egy vörös törpe, körülbelül 85 jupitertömeggel, a barna törpe pedig nagyjából 25 jupitertömegű, és mindössze 87 perc alatt kerüli meg a csillagot.

Miért háromszög alakú a fény?

Mert a barna törpéről leszakadó anyag nem egyenletesen hullik a csillagra. Egy keskeny anyagáram egy helyen csapódik be, és ott forró folt keletkezik a csillag felszínén. Ahogy a rendszer forog, ez a folt hol felénk fordul, hol pedig eltűnik a csillag túloldalán. Amikor szemben van velünk, akkor a legfényesebb, ebből adódik a fényességgörbe háromszögszerű csúcsa, amely Burdge szerint „inkább hasonlított egy háromszögre”, mint bármi másra.

Meddig tart ez a vizsgálat?

Nagyon sokáig, mivel a mérések szerint a csillag évente nagyjából a Föld tömegének százezred részét szívja el a barna törpéről, ami emberi léptékkel óriási, csillagászati léptékkel viszont alig valami. A kutatók szerint a folyamat százezer, de akár milliárd évekig is eltarthat. Burdge az MIT közleményében úgy fogalmazott, hogy a csillag ahelyett, hogy elnyelné, fokozatosan megeheti a társát, milliárd éveken át. A tanulmány első szerzője, Aaron Householder szerint most először sikerült rajtakapni egy kis tömegű csillagot, amint egy másik kis tömegű égitestből táplálkozik.

A felfedezés azért fontos, mert eddig úgy gondolták, hogy ha egy barna törpe túl közel kerül a csillagához, azt a csillag gyorsan elnyeli. Most kiderült, hogy van egy csendesebb, lassú változat is, és a kutatók a vizsgálatokban további ilyen rendszereket keresnek a ZTF adataiban.

Forrás: illvid.dk

0 commentaires:

Enregistrer un commentaire