hit tracker

Top Ad 728x90

vendredi 16 octobre 2026

A világ legrégebbi DNS-e került elő Grönlandról, és meglepő világot tárt fel

A világ legrégebbi DNS-e került elő Grönlandról, és meglepő világot tárt fel

Grönland északi csücske, Peary Land napjainkban már kopár, hideg vidék, ahol nyáron is alig van növény. Kétmillió évvel ezelőtt viszont nyárfa, nyír és tuja is nőtt itt, a fák között rénszarvasok és masztodonok jártak, a part menti vízben pedig tőrfarkú rákok éltek. Erre a következtetésre a talajba zárt DNS-ből jutottak, ezt a Nature tudományos folyóirat 2022 decemberében közölte, egy negyvenfős nemzetközi kutatócsoport eredményeként. A csoportot Kurt Kjær és Eske Willerslev dán kutatók vezették, és a minták a világ eddigi legrégebbi ismert DNS-ét tartalmazták.

Grönland északi része műholdfelvételen
Fotó: NASA / Wikimedia Commons, közkincs

Mit találtak a vett mintákban?

A lelőhely egy közel száz méter vastag üledékréteg az Independence-fjord torkolatánál. A kutatók 41 mintát vettek öt pontról, és bennük a környezeti DNS-t, vagyis a talajban maradt apró genetikai nyomokat vizsgálták. A növényekből ezzel az eljárással közel 100 nemzetséget azonosítottak. Ezek 39 százaléka ma már nem él Grönlandon, viszont megtalálható Észak-Amerika fenyveseiben és nyírfaerdeiben. Ezek a nyár, nyír, tuja, fűz, galagonya, és a tiszafa. Az állatok között masztodon, rénszarvas, nyúl, lemming, lúd, hangyák és bolhák nyoma volt, a tengerből pedig korall és tőrfarkú rák. Ragadozót eddig nem találtak, de a kutatók szerint további vizsgálatokkal ez is előkerülhet.

Amerikai masztodon csontváza múzeumban
Fotó: Emőke Dénes / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

A DNS megmaradt ennyi ideig?

A DNS általában gyorsan lebomlik, ezért is meglepő ez a felfedezés. Ebben ezen a területen két dolog segített: a hideg, örökké fagyott talaj lassította a bomlást, emiatt a DNS hozzátapadt az ásványokhoz, főleg az agyaghoz. A kutatók szerint egy bizonyos agyagásvány nagyjából kétszázszor annyi DNS-t köt meg, mint a kvarc. A francia Grenoble-i Egyetem közleménye arra világított rá, hogy ez egy olyan agyag, amely szivacsként szívja magába a DNS-t. Az eddigi rekordot egy szibériai mamut foga tartotta, abban körülbelül 1,1-1,2 millió éves DNS volt. A grönlandi minták ennél nagyjából 800 ezer évvel korábbról származnak.

A kutatók szerint a lelet a klímaváltozás miatt is fontos. Egy olyan ökoszisztémát mutat meg, amelynek ma nincs megfelelője, és amely jóval melegebb éghajlathoz alkalmazkodott. Mikkel Winther Pedersen, a tanulmány egyik vezető szerzője a londoni Természettudományi Múzeumnak azt mondta: a fajok tudnak alkalmazkodni, de ehhez idő kell, és a mostani felmelegedés ehhez túl gyorsan történik, így nem tudni előre miként fog ez zajlani a jövőben.

Források: Nature, Natural History Museum

0 commentaires:

Enregistrer un commentaire