hit tracker

Top Ad 728x90

dimanche 18 octobre 2026

A pszichológusok egyetértenek: aki mindig mindenre panaszkodik, az nemcsak negatív, hanem a rágódás csapdájában is lehet

A pszichológusok egyetértenek: aki mindig mindenre panaszkodik, az nemcsak negatív, hanem a rágódás csapdájában is lehet

Nekem semmi nem jön össze… Mindig nekem van balszerencsém… Senki nem ért meg… Mindannyian ismerünk olyan valakit, aki szinte minden helyzetre ilyen mondatokkal reagál és elég negatív alapvetően. A spanyol AS lap pszichológusokra hivatkozva arról írt, hogy a folyamatos panaszkodás mögött több is lehet, mint egy sima egyszerű rossz kedv.

Feszült nő laptoppal és összegyűrt papírokkal
Fotó: Kaboompics.com / Pexels

Mi is az a rágódás?

A cikk szerint a pszichológusok a folyamatos negatív hozzáállást két gondolkodási mintához is kötik. A rágódáshoz és az áldozatszerephez. A rágódás, a szakirodalomban ruminációnak nevezett jelenség olyan ismétlődő gondolatokat jelent, amelyek nem vezetnek megoldáshoz, csak fenntartják a rossz érzést.

A jelenséget leginkább Susan Nolen-Hoeksema amerikai pszichológus kutatta, aki a Michigani Egyetemen és a Yale Egyetemen dolgozott. Meghatározása szerint a rágódás az a hajlam, hogy valaki újra és újra visszatér egy kellemetlen esemény okaihoz és következményeihez. A problémamegoldás helyett újra lejátssza magában az eseményt és a saját reakcióit, ami meghosszabbítja a rossz közérzetet és késlelteti a megnyugvást. Kutatásai szerint a rágódás több lelki problémát is előre jelez, különösen a depressziót.

Áldozatszerep és alacsony tűrőképesség

Az AS szerint a krónikusan panaszkodó emberek gyakran úgy érzik, hogy a rossz közérzetük nem rajtuk múlik, hanem a környezetükön vagy másokon. Ehhez sokszor alacsony frusztrációtűrés társul: a kisebb kellemetlenségeket, nézeteltéréseket is nehezen viselik, és ezek gyorsan panaszként jönnek ki belőlük. A cikk szerint ezek az emberek érzékenyebbek a stresszre, és a mindennapi gondokra is hevesebben reagálnak.

A lap szerint ezek a minták a kapcsolatokat is megterhelhetik, mert a folytonos panaszkodás megnehezíti a közös megoldáskeresést.

Két nő beszélget kávé mellett
Fotó: Vitaly Gariev / Pexels

Nem minden panasz rossz

Egy amerikai kutatás szerint a panaszkodás önmagában nem baj. Robin Kowalski, a Clemson Egyetem pszichológusprofesszora és kollégái 2014-ben azt vizsgálták, hogyan függ össze a panaszkodás a boldogsággal. Azt találták, hogy akik egy konkrét cél érdekében panaszkodtak, például azért, hogy valami megváltozzon, boldogabbak voltak azoknál, akik csak a feszültség levezetése miatt tették.

Vagyis nem az számít, hogy valaki panaszkodik-e, hanem az, hogy a panasz elindít-e valamit, vagy csak körbe-körbe forog.

Mit tehetsz, ha magadra ismersz?

  • Figyeld meg, hányszor mondod ugyanazt a panaszt ugyanarról. Ha sokszor, az már inkább rágódás, mint megoldáskeresés.
  • Tedd fel magadnak a kérdést: mit szeretnék elérni ezzel a panasszal? Ha van rá válasz, mondd el annak, aki változtatni tud rajta.
  • Ha nincs mit tenni, próbáld meg tudatosan másra terelni a figyelmed, például egy sétával vagy egy beszélgetéssel más témáról.

Ha a tartós rossz kedv, alvászavar vagy reménytelenség érzése is társul a rágódáshoz, jobb, ha szakemberrel beszélsz róla, mert Nolen-Hoeksema kutatásai szerint a rágódás a depresszióval is összefügg.

Feszült nő egy asztalnál
Fotó: Yan Krukau / Pexels

Ha az idegesítő beszélgetési szokások érdekelnek, olvasd el azt is, mit tehetsz, ha valaki mindig csak magáról beszél.

Források: AS, Association for Research in Personality, PhillyVoice (Clemson University)

0 commentaires:

Enregistrer un commentaire