hit tracker

Top Ad 728x90

mardi 13 octobre 2026

1843 óta ugyanazon a földön termesztik a búzát, és ez a világ legrégebbi mezőgazdasági kísérlete

1843 óta ugyanazon a földön termesztik a búzát, és ez a világ legrégebbi mezőgazdasági kísérlete

1843 őszén egy angol földbirtokos, John Bennet Lawes és vegyész társa, Joseph Henry Gilbert búzát vetett egy Broadbalk nevű táblára Rothamstedben, London északi szélén. Azóta minden évben ugyanott terem búza. A Rothamsted Research kutatóintézet szerint ez a világ legrégebbi, ma is futó mezőgazdasági kísérlete.

A táblát húsz sávra osztották. Az egyiket 1843 óta semmivel nem trágyázták, a mellette lévő évente istállótrágyát kap, a többi különböző mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot. A lényeg az, hogy minden más ugyanaz, így a különbséget tényleg a tápanyag okozza.

Mit mutat a trágyázatlan sáv?

Az intézet adatai szerint a sosem trágyázott sávon a termés nagyjából 1 tonna hektáronként, és ez 180 éve alig változik. A legjobb sávokon ma 13 tonna fölött is terem, a rekord 2014-ből való, 13,8 tonna. A különbség persze nem csak a tápanyagé: 1968-tól rövidebb szárú fajták, vetésforgó és gyomirtás is bekerült a kísérletbe, a rövid szárú búza önmagában megduplázta a termést.

A trágyázatlan sávból egy dolog biztosan kiderül: a talaj magától nem termel tovább a végtelenségig. Tápanyagot vissza kell pótolni, különben a hozam egy alacsony szinten megáll.

Trágya vagy műtrágya?

Talán ez a kiskertesnek a legérdekesebb kérdés. A Rothamsted összefoglalója szerint hosszú távon mindkettővel lehet jó termést elérni, a legjobb műtrágyás sávok valamivel többet is adnak, mint a csak trágyázottak. A talajnál viszont más a kép.

Az évi 35 tonna istállótrágyát kapó sávon a felső réteg szervesanyag-tartalma az intézet két anyaga szerint a kétszeresére-háromszorosára nőtt. A növekedés az első évtizedekben volt a leggyorsabb, mára közel került egy egyensúlyi szinthez. A műtrágya ehhez képest alig emelte a szervesanyag-tartalmat.

A rothamstedi kúria Hertfordshire-ben
Fotó: AnemoneProjectors / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a komposzt és az érett trágya évek alatt építi a talajt, nem egy szezon alatt. Aki most kezd el rendszeresen szerves anyagot adni a veteményesnek, az a következő évtizedben látja majd igazán a hatását. Az intézet arra is figyelmeztet, hogy túl sok trágya vagy nitrogén esetén a felesleg a talajvízbe mosódhat, vagyis a több nem mindig jobb.

A mész, amiről sokan megfeledkeznek

1856-ban a két kutató egy másik kísérletet is indított, a Park Grass nevű kaszálón. Itt azt figyelték, hogyan változik a fű a trágyázástól. Kezdetben körülbelül 50 faj nőtt a területen, ma a trágyázatlan parcellákon 35-45, egyes erősen trágyázottakon viszont csak 2-3.

1903-tól a meszezést is vizsgálták. A mész nélküli részeken a talaj kémhatása 3,5 és 5,7 közé süllyedt, ami nagyon savanyú. A Broadbalkon ezért 1954 óta krétával tartják a semleges kémhatást. A kerti tanulság egyszerű: a rendszeres trágyázás savanyítja a talajt, ezért pár évente mérd meg a kémhatást, és ha kell, adj meszet.

Van a kísérletnek egy furcsa része is. 1882-ben a tábla egy darabját bekerítették és magára hagyták. A búza négy évig bírta, ma kőris, juhar és galagonya alkotta erdő áll ott, és a fák alatti talajban ugyanannyi szerves szén van, mint a minden évben trágyázott sávokban.

Források: Rothamsted: Broadbalk, Rothamsted Research, Rothamsted: Park Grass

0 commentaires:

Enregistrer un commentaire