
Vannak akik ha elindulnak az autóval, rögtön bekapcsolják ezt a funkciót, majd egész úton úgy is hagyják. Azonban ezzel rosszat tesznek, hiszen jelentősen romolhat az utastérben lévő levegő minősége. A magas szén-dioxid-szint, a pára és a klímarendszer terhelése sok esetben egészségügyi és pénzügyi problémákhoz vezet.
Amikor elindulnak az autóval a legtöbben szinte automatikusan nyúlnak a műszerfal egyik legismertebb gombjához, és bekapcsolják a belső levegőkeringetést. Mindez egy teljesen logikus döntésnek tűnik, ugyanis ezzel a lépéssel kint tudják tartani a kellemetlen szagokat és a szennyezett levegőt. Viszont a legtöbben ott követik el hibát, hogy a funkciót egész úton bekapcsolva hagyja. Azt viszont kevesen tudják csak, hogy ez a kényelmes megoldás nemcsak a komfortérzetre lehet hatással, hanem a koncentrációra, az egészségre, sőt bizonyos esetekben a javítási költségekre is.
A belső levegőkeringetés alkalmazása
A rendszer működésbe lépésekor egy elektromosan vezérelt zsaluszerkezettel állítható be, hogy az autó külső levegőt szívjon be, vagy a már bent lévő levegőt forgassa újra.
Amikor megnyomjuk a belső keringetés gombját, akkor a klímavezérlés automatikusan lezárja a külső légbeömlőt, így ezt követően már az utastérben lévő levegő kering csak tovább. Ez rövid ideig rendkívül hasznos lehet: gyorsabban lehűthető a felhevült autó nyáron, és ideiglenesen távol tarthatók a kellemetlen szagok is. Viszont amikor azt a funkciót elfelejtjük egy idő után kikapcsolni, akkor az utasok folyamatosan kilélegzik a szén-dioxidot, és közben bele se gondolnak, hogy friss levegő alig jut be az utastérbe.
Magassá válhat a szén-dioxid-szint az autóban
A külső levegő szén-dioxid-koncentrációja általában körülbelül 400 ppm (parts per million). Belső térben azonban ez az 1000 ppm feletti érték már egyáltalán nem ideális a szakemberek szerint. A Harvard T.H. Chan School of Public Health kutatása és több nemzetközi légminőségi vizsgálat szerint, ugyanis a magasabb CO₂-szint mérhetően ronthatja a döntéshozatali képességet és a koncentrációt.
A kutatások eredményéből kiderült, hogy a hosszabb időn át működtetett belső keringetéskor, az autó utasterében akár 2000-5000 ppm közötti érték is kialakulhat Ez a nagyon magas érték a gyakorlatban fejfájást, álmosságot, fáradtságot, lassabb reakcióidőt és romló figyelmet is okozhat.
A belső levegőkeringetés megnöveli a páratartalmat.
Amikor többen utaznak az autóban, akkor az általuk kilélegzett pára gyorsan felhalmozódik az utastérben. Ennek első jele az ablakok párásodása. Azonban emellett más, komolyabb folyamatok is elindulhatnak, hiszen a nedves, meleg környezet kedvez a penészgombák és bizonyos baktériumok megtelepedésének. A klímaberendezés párologtató egysége különösen érzékeny erre, ha hosszabb ideig nem jut hozzá a megfelelő légáramhoz vagy a és rendszeres karbantartáshoz.
Az okosautók már érzékelik ezt és figyelmeztetnek
A napjainkban nagy népszerűségnek örvendő okosautók jelentős része automatikus klímavezérléssel működik. Egyes modellekben pedig megtalálhatóak már a légminőség-érzékelők, amelyek figyelik a levegő összetételét, és szükség esetén automatikusan visszakapcsolnak friss levegős üzemmódra. Sok új autó alagutaknál vagy erősen szennyezett útszakaszokon rövid időre magától aktiválja a belső keringetést, majd néhány perc elteltével visszaáll normál működésre. A szakemberek szerint ez jelenti az egyik legjobb kompromisszumot a komfort és a légminőség között.
Mikor javasolt a belső levegőkeringetés használata:
- nyáron a felforrósodott autó gyors lehűtésére,
- rövid időre kellemetlen szagok közelében,
- erősen szennyezett útszakaszokon,
- alagutakban vagy poros környezetben.
- amikor hosszabb, több órás úton vagyunk.
A belső levegőkeringetés azonban egy kifejezetten hasznos funkció, de csak abban az esetben ha megfelelően használjuk!
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire