
Az AI-chatbotokkal folytatott beszélgetés leginkább egy adatfeldolgozás, mintsem egy magán beszélgetés. Pontosan emiatt egyáltalán nem mindegy, mit osztunk meg velük a magánéletünkről, dolgainkról. Az AI gyors elterjedése lehetővé tette azt, hogy egy természetes beszélgetőpartnerként kommunikáljanak velük. Azonban ez nem igazán javasolt, hiszen ezek a rendszerek nem bizalmi, hanem technológiai környezetben működnek.
Nem mindegy, mit és hogyan osztasz meg velük
A szakértői figyelmeztetéseket érdemes komolyan venni, hiszen a bevitt adatok egy részét fejlesztési célokra használják fel. Emiatt is nagyon fontos, hogy tisztában legyen azzal, nem az a fontos, hogy ki látja hanem az, hogy hogyan dolgozódik fel az, amit beírnak.
Adatok, amit soha ne adjunk meg:
1. Jelszavak és belépési kódok
A jelszavak megosztása, soha sehol nem szabad, hogy megtörténjen, pláne nem az Ai-val történő chatelésben. Ez ugyanis az egyik legmagasabb kockázat amit tehetnek. Az AI-modellek nem jelszókezelők, nem titkosított trezorok, és nem hitelesítési rendszerek, így ezekhez az adatokhoz mások is hozzáférhetnek ezen a platformon. Ugyanis amikor megadják például egy e-mail, banki vagy közösségi fiókjuk jelszavát, azzal olyan információt adnak meg, amely mások számára is hozzáférést tesz lehetővé.
A cikk folytatódik a reklám alatt!
2. Banki és pénzügyi adatok
A bankszámlaszám, a kártyaadat, és bármilyen a tranzakciókkal kapcsolatos vagy adózási dokumentum megosztása sem javasolt, ugyanis ezek olyan információk, amelyek közvetlenül pénzügyi visszaéléseket tehetnek lehetővé idegenek számára. Az AI-nak megfogalmazott költségvetési vagy befektetési kérdés tökéletesen megfogalmazható általános példákkal is, konkrét számok és azonosítók megadása nélkül is hasznos információval szolgálhat.
3. Orvosi és jogi információk
Ezek mellett érdemes mindenképpen óvatosan bánni az egészségügyi leletekkel, diagnózisokkal, és gyógyszerekkel kapcsolatos, vagy jogi dokumentumokkal is. Mivel ezek legszigorúbban védett személyes adatok, és az AI-ra nem vonatkozik a klinikai vagy jogi felelősség. Az AI-t inkább fogalmak magyarázatára használjuk fel, ne pedig az egyedi esetek megítélésére, véleményezésére.
4. Munkahelyi adatok
Vannak olyan cégek amelyek produktivitási eszközként használják fel az AI nyújtotta lehetőségeket. Azonban probléma adódhat abból, ha belső dokumentumok, ügyféladatok vagy fejlesztési anyagok is belekerülnek az AI rendszerébe. Pontosan emiatt napjainkban a legtöbb cégnél és vállalatnál már szerződés védi(NDA, üzleti titok), és a legtöbb vállalat külön szabályozza erre vonatkozóan az AI-használatát.
A cikk folytatódik a reklám alatt!
5. Személyes fotók
Egy kép feltöltése is veszélyeket hordoz magában, hiszen helyadatokat, környezetet, más személyeket, valamint akár metaadatokat (EXIF információkat) is tartalmazhat. Egy feltöltött kép ennek köszönhetően teljes adatcsomaggá válhat bárki számára. Ezért különösen fontos alaposan meggondolni, hogy szükséges-e a megosztása, és ha igen, az milyen formában történjen meg.
6. Privát azonosítók
Ebbe beletartozik minden olyan személyes adat, amely egyértelműen visszavezethető egy adott személyhez: teljes név, cím, telefonszám, e-mail cím, születési dátum, okmányok jelzése. A modern adatbiztonsági szemlélet szerint javasolt mindenkinek a „minimális adatmegosztás” , ami annyit jelent, hogy csak annyit osztunk meg , amennyi a kérdés megválaszolásához feltétlenül szükséges lehet, de ha egy mód van rá ezt is érdemes elkerülni.
7. Adatok a mentális egészségről
Az AI-t sokan beszélgető partnerként kezelik, azonban a szakértők figyelmeztetnek, hogy nem szabad terápiás eszközként használni. Krízishelyzetekben adott válaszai nem biztos, hogy megfelelőek és nem helyettesíthetik a szakemberek segítségét. A kockázat nem csak az adatkezelés, hanem az is, hogy egy algoritmikus válasz félreértelmezhető, és sosem helyettesítheti a valódi szakmai segítséget. Ez különösen érzékeny helyzetekben lehet akár egy nagyon rossz választás is.
0 commentaires:
Enregistrer un commentaire